A március 21-edikei műsor tartalmából…

 

A világ legkisebb mikrokontrollere akkora, mint egy borsszem

https://raketa.hu/a-vilag-legkisebb-mikrokontrollere-akkora-mint-egy-borsszem

A mikrovezérlők a modern elektronikai eszközök egyik legfontosabb építőkövei, amelyek a távirányítóktól kezdve a pacemakereken keresztül az autókig szinte minden eszközben megtalálhatóak, ahol intelligens vezérlésére van szükség. Az egyetlen lapkára integrált processzorból, memóriából és kimeneti valamint bemeneti perifériából álló miniatűr számítógépek egyszerű felépítésük, kompakt méretük és alacsony energiafogyasztásuk miatt
különösen az olyan, kis számítási teljesítményt igénylő feladatokra alkalmasak, ahol a helytakarékosság és a költséghatékonyság döntő szempont. A Texas Instruments nemrég újabb komoly mérföldkövet ért el ezen a területen, hiszen az amerikai cégnek egy olyan mikrokontrollert (MCU) sikerült kifejlesztenie, ami 38%-kal kisebbik a jelenlegi legkisebb ilyen eszköznél, mindössze 1,38 mm² méretű, vagyis nagyjából akkora, mint egy borsszem, ehhez képest pedig egészen lenyűgöző műszaki specifikációval rendelkezik: a mikrovezérlő egy 24 MHz-es Arm Cortex-M0+ processzort tartalmaz 16 KB flash memóriával és 1 KB SRAM-mal. Ezen kívül rendelkezik egy 12 bites analóg-digitális átalakítóval (ADC) három csatornával, hat általános célú bemeneti/kimeneti (GPIO) tűvel, valamint szabványos kommunikációs interfészekkel, mint például UART, SPI és I²C. Az eszköz emellett rendkívül energiahatékony is, hiszen a fogyasztása működés közben mindössze 87 μA/MHz (mikroamper per megahertz), készenléti állapotban pedig csak 5 μA-t fogyaszt. Az új MCU széles hőmérsékleti tartományban, -40°C és 125°C között működik, ami alkalmassá teszi ipari és orvosi alkalmazásokra, a gyártó szerint pedig az ára tömeges megrendelés esetén mindössze 20 cent darabonként, ami rendkívül költséghatékony megoldást kínál a gyártók számára.

20250317_tma_2_resz

Hogyan lovagolhatjuk meg az óceánenergia hullámait Európában?

https://nrgreport.com/cikk/2025/03/14/hogyan-lovagolhatjuk-meg-az-oceanenergia-hullamait-europaban/

Ezt az ágazatot Európában fejlesztik, és az eddig telepített berendezések 100%-ban európai tartalommal rendelkeznek. Az iparág magasabb szintre emelése akár 100 gigawatt kapacitást is eredményezhet, és körülbelül 400.000 munkahelyet teremthet az EU gazdaságában, beleértve az exportlehetőségeket is. Ez az iparág az EU villamosenergia-termelésének 10%-át biztosíthatná egy olyan megújuló energiaforrásból, amely kiegészíti a szél- és napenergiát, hiszen eltérő időpontokban termel energiát. Ezáltal az óceánenergia értékes kiegészítője lehet Európa energiahálózatának, jelentős gazdasági lehetőségeket teremtve a tagállamok számára.

No de hogy néz ki egy óceán energiát hasznosító eszköz? Az offshore szélerőművekhez hasonlóan az óceánenergia technológiája is acélból, cementből, epoxigyantából és elektromos berendezésekből épül fel. Az alapvető különbség az, hogy míg a szélturbinák a levegőben működnek, addig az árapály- és hullámenergia-eszközök vízben üzemelnek. Az árapályenergia különösen hasonlít a szélenergiára, míg a hullámenergia eltérő, de hasonlóan skálázható.

Vajon mennyibe kerül mindez? Szakértők szerint az óceánenergia jelenlegi költségszintje kedvezőbb, mint a szél- és napenergia volt hasonló fejlettségi szakaszában. Ennek oka, hogy tanultunk az offshore szélenergia tapasztalataiból, így az előiparosítási fázist alacsonyabb költséggel érhetjük el.

Amennyiben így van, akkor miért nem vágunk bele a közepébe? Nos, a legnagyobb akadály továbbra is a finanszírozás. Az innovatív technológiák mindig a kezdeti szakaszukban a legdrágábbak. Egy prototípus fejlesztése és telepítése 5–20 millió euróba kerülhet, ami jelentős beruházást igényel.

Egyébként az Egyesült Államok és Kína már jelentős összegeket fektet be az óceánenergiába. Az elmúlt öt évben az USA több mint félmilliárd eurót költött az árapály- és hullámenergiára – kétszer annyit, mint Európa. Kína hasonlóan agresszív stratégiát követ. Európa technológiai előnyben van, de ha nem iparosít most, öt éven belül elveszítheti vezető szerepét. Az Egyesült Államok például 140 millió eurós támogatási rendszert indított, amely kifejezetten európai cégek bevonzására irányul. A megoldás az azonnali iparosítás – csak így őrizhetjük meg Európa vezető szerepét az óceánenergia területén – állítják a szakértők.

20250317_tma_3_resz

Fény derült a rendszeres véradás újabb pozitív hatására

https://hvg.hu/tudomany/20250314_gyakori-veradas-pozitiv-hatasok-rak-leukemia-alacsonyabb-kockazat

Az, hogy a véradás hasznos, nem kérdés – az adományozott vér életmentő lehet, és egy friss kutatás szerint még a saját egészségével is jót tehet, ha rendszeresen ad vért. Bizonyítékokat találtak ugyanis arra, hogy a véradás hasznos változásokat indíthat meg az ember vérkészletét pótló sejtekben.

A brit Francis Crick Institute tudósai rendszeres véradók vérmintáit vizsgálták, és olyan genetikai mutációkra bukkantak az őssejteket vérsejtekké alakító genetikai mutációkban, melyek javíthatják a szervezet vérveszteségre adott válaszát, közben pedig nem növelik a vérhez köthető daganatos megbetegedések, mint például a leukémia kockázatát.

Azzal már sok kutatás foglalkozott, hogy a véradásnak milyen jelentős közegészségügyi értéke van, de arról kevés szó esett, hogy a véradás miként befolyásolhatja a donorok egészségét, különös tekintettel a vérképző (hemopoetikus / HSC) őssejtjeikre. Hogy erre választ kapjanak, úgy döntöttek, elemzik 200, idősebb, rendszeresen vért adó személy vérét, akik életük során már legalább 100 alkalommal adományoztak. A kontrollcsoport hasonló korú volt, de ők életük során kevesebb, mint 10 alkalommal adományoztak vért. A HSC-k idősödése során néha olyan mutációk alakulnak ki, melyek a többi vérsejthez képest genetikailag némileg eltérnek, így különálló vérsejt-csoportot eredményeznek. Ezt a jelenséget nevezik „klonális vérképzésnek”, és az ilyen populációkat klónoknak nevezik. Ezekből az idő előre haladtával egyre több van, bár többnyire ártalmatlanok. Megesik azonban, hogy ritka esetben a klónok olyan mutációkat okoznak, melyek hajlamosak arra, hogy rákossá alakuljanak.

A kutatók megállapították, hogy a gyakori donorok mintáiban eltérő mutációk vannak, különösen a DNMT3A nevű gén esetében. És az egerekkel végzett további kísérletek arra engedtek következtetni, hogy a DNMT3A változásai pozitívak. A változások a jelek szerint fokozták a sejtek azon képességét, hogy a stresszes körülmények között új vörösvérsejteket hozzanak létre. De bizonyos, a rák kockázatának növekedéséhez köthető jellemzők is ritkábban jelentkeztek, mint a kontrollcsoportnál. Mindent összevetve a kutatók úgy gondolják, a véradás egyfajta egészséges „edzés” az ember vérsejtjei számára, ami akár ellenállóbbá is teheti őket a daganatos megbetegedésekkel szemben. A kutatók a Blood tudományos folyóiratban publikálták eredményeiket. A részletek megismeréséhez azonban további kutatások szükségesek, és a szakemberek már tervezik is ezek elvégzését. Az ugyanakkor fontos, hogy a gyakori véradásnak semmilyen kockázata nincs.

20250317_tma_4_resz

Alakváltó robotokat fejlesztettek

https://gyartastrend.hu/cikk/alakvalto-robotokat-fejlesztettek

Az UC Santa Barbara és a TU Dresden kutatói olyan miniatűr robotokat fejlesztettek, amelyek képesek alakot változtatni, illetve kollektíven cselekedni egy adott cél érdekében. Az intelligens anyagokkal – szó szerint – felruházott robotok külső ingerekre reagálva megváltoztatják alakjukat vagy formájukat, ami számos alkalmazásban, többek között az egészségügyi eszközökben és az autókban teszi nélkülözhetetlenné őket. A robotkollektíva úgy képes végrehajtani ezeket a funkciókat, hogy közben jelentős súlyt bír el, sőt, öngyógyulásra is képes.

A rendszerben mozgó minden egyes robot egy öt centiméter széles, hokikoronghoz hasonló, kör alakú korong. A robotokat egy belső lítium-ion akkumulátor táplálja, amely 30 perc folyamatos működést biztosít. A robotok kerületén nyolc fogaskerék fut végig, hogy egymásnak nyomódva megkönnyítsék a mozgást. Emellett a kerületükön körbe beágyazott, forgatható mágnesek tartják fenn a tapadást egymással.

Mindegyik robot tartalmaz egy fényérzékelőt, amelynek tetején polarizált szűrők vannak. Ezek képesek érzékelni a polarizált fény irányát, ami megmondja az egyes robotoknak, hogy merre kell forgatniuk a fogaskerekeket. (A polarizált fény olyan fényhullám, amely egy adott irányban rezeg, nem pedig minden irányban.)

Minden robotot két paraméterre programoznak – a polarizált fény irányára, amely megmondja nekik, hogy melyik irányba mozogjanak, és a polarizált fény intenzitására, amely szabályozza, hogy milyen erővel mozogjanak, és mennyire ingadozzanak ezek az erők.

A programozás egy „ha-akkor” szabályrendszert követ: ha ebből az irányból ilyen intenzitással érkezik a fény, akkor ebbe az irányba mozogj. Mindez egy rugalmas vezérlőrendszert hoz létre, ahol a kutatók irányíthatják a kollektív viselkedést anélkül, hogy minden egyes kívánt mozgáshoz vagy alakzathoz új utasításokat kellene programozniuk.

A kutatókat az embrionális fejlődés inspirálta, melynek során az egyszerűnek tűnő sejtek összehangolt mozgások és a mechanikai tulajdonságok révén szövetekké és szervekké alakulnak át.  Különösen az fogta meg a tudósokat, hogy az embriókban lévő sejtek képesek a folyékony és a szilárd állapotok közötti váltásra, hogy meggyógyítsák a sérült szöveteket.

Az embrionális sejtek mozgása reprodukálásához a kutatók három, az embrionális fejlődés során lejátszódó biológiai folyamatot azonosítottak – a fluidizációt, a polarizációt és az adhéziót. Az embrionális szövetek a sejtekben lévő belső erők miatt képesek a folyadékszerű és a szilárd állapot között váltani. Ez lehetővé teszi számukra, hogy elmozduljanak egymás mellett, mint egy folyadék, és újrarendeződjenek és stabilizálódjanak, mint egy szilárd anyag. Ez a három folyamat volt a kulcs egy olyan robotkollektíva kifejlesztéséhez, amely képes átrendeződni és összetett alakzatokat kialakítani.

20250317_tma_5_resz

Pár meglepő terület, ahol már ott van az MI

https://itbusiness.hu/technology/ipar-4-0/7-terulet-ahol-mar-ott-van-az-mi/

Arcfelismerés és bűnüldözés

A mesterséges intelligencia használata a bűncselekmények megoldására teljesen logikus. Több filmben és sorozatban is láthattunk már olyan jelenetet, ahol a nyomozók könnyedén javítják az elmosódott képeket, hogy azonosítsák a tettest.

Bár az efféle képmanipulálás talán még napjainkban is futurisztikusnak tűnik, az MI-vel támogatott képjavító eszközöket aktívan fejlesztik az igazságszolgáltatás világában is. A bűnüldöző szervek arcfelismerő eszközöket használhatnak a keresett személyek azonosítására, kiszűrésére. Ezek – a korai tesztek alapján –, bár nagyszerűen azonosították az europid rasszú egyéneket, gyakran tévedtek, ha más rasszú emberekről volt szó. Itt is, mint sok más esetben az MI tanításához használt „minta” összetétele a ludas. De ne legyen kétségünk afelől, hogy ezen a területen is exponenciális az MI fejlődése!

Robotszakács

A Flippy (és újabb verzója a Flippy 2) nevű, mesterséges intelligenciával támogatott robottal a létrehozó amerikai Miso Robotics célja a gyorséttermek konyhájának megreformálása. Az eszköz a gépi tanulás, a számítógépes látás és az adatelemzés eszközeit ötvözi a gyorséttermek konyhájában, elsősorban a sütőállomásokon.  A robot a sütésen túl megtanítható gyakorlatilag bármilyen ismétlődő, konyhai munkára is. Használatával csökkenthető a rendelés és kiszállítás között eltelt idő, és a személyzet tagjai más, kevésbé monoton feladatokkal foglalkozhatnak. Tekintve, hogy egyre nehezebb megfelelő személyzetet találni a gyorséttermekbe, valószínűsíthető, hogy sokkal több robotot fogunk látni ezen a területen (is).

Zeneszerzés és dalírás

A zeneszerzők már nagyon régóta használnak számítógépeket, ez nem újdonság. Azonban az, hogy gyakorlatilag bárki zene- vagy dalszerzővé válhat az MI segítségével, már egészen más helyzet. Talán nem túlzás azt állítani, hogy már most ott tartunk, hogy a hallott zenéről az átlagos hallgató nem tudja megállapítani, hogy ember vagy MI hozta-e létre.

Még 2016-ban jelent meg, Alex Da Kid „Not Easy” című kislemeze, amely listavezető is volt. Ez a dal az IBM Watsonnal együttműködve készült, amellyel átvizsgáltatták és elemeztették az előző öt év slágereit, a hírmédiát, a közösségi médiát és más kapcsolódó forrásokat. Ezután már jól körül tudták írni az éppen aktuális zenei divatot, azaz hogy milyen zenei mintákra reagálnak a legjobban a hallgatók. Ez segített kialakítani a dal általános szerkezetét, és megfelelően adagolni az „érzelmeket”.

Hírolvasók, műsorvezetők, színészek

Már létrehozták a mesterséges intelligenciával működő hírolvasót is – elsőként hol máshol, mint Kínában. Az MI elemezte a korábbi adásokat, és utánozta az egyik emberi hírbemondót, de nekünk, magyaroknak sincs szégyenkezni valónk, hiszen a Delta műsorvezetőjének személyében nekünk is van virtuális műsorvezetőnk, nevezetesen Bíró Ada.

Itt említhető a rendkívül megosztó, de létező lehetőség: a színészek lemásolása, illetve helyettesítése az MI segítségével. A filmstúdiók számára ez hatalmas üzlet lehet, hiszen saját MI-színészeikkel rengeteg pénzt takaríthatnának meg.

20250317_tma_6_resz

Az agyunkban van a desszertgyomrunk

https://ng.24.hu/tudomany/2025/03/12/agy-desszertgyomor-cukor/

A Max Planck Anyagcserekutató Intézet szakemberei arra jutottak vizsgálataikkal, hogy a „desszertgyomor” az agyunkban van. Ez ugyan sejthető volt, azonban a kutatók most rábukkantak a felelős sejtcsoportra is: azok az idegsejtek teszik lehetővé, hogy jóllakottan is befaljunk egy sütit, amelyek a jóllakottságot magát jelzik.

Mind az egerekben, mind az emberekben a béta-endorfin segítségével már a puszta látvány aktiválja azt az idegi útvonalat, amely a desszertgyomorhoz vezet. Ennek az az evolúciós oka, hogy a cukor gyors energiát nyújt. Ha pedig gátolják ezt az idegi útvonalat, az akár új elhízás elleni terápiát is jelenthet.

A kutatók elsőként egerek cukorra válaszul adott idegi reakcióit vizsgálták, és kiderült, hogy az egerek pont úgy, ahogy mi is, jóllakottan is esznek édességet. Az agyuk vizsgálata feltárta, hogy a POMC nevű idegsejtek rögtön aktiválódtak, amint az egér cukorhoz jutott, és az idegsejtek aktivitása megnövelte az étvágyukat. Amikor a jóllakott egér cukrot fogyaszt, ezek az idegsejtek nemcsak olyan molekulákat bocsátanak ki, amelyek a jóllakottságot jelzik, hanem béta-endorfint is.

Az endorfinok a szervezet által előállított, opioid-jellegű jelzőmolekulák, amelynek hatása is hasonlít a kívülről bevitt ópiumszármazékokéhoz, ám rengeteg élettani és idegi folyamatban van kulcsszerepük. Bár alig 50 éve fedezték fel őket, ma már jól tudjuk, mennyire fontosak.

A béta-endorfin az egerekben azután más idegsejtekhez kapcsolódva a jutalomérzetért felelős kapcsolót is megnyomja, így ennek hatására fal tovább az egér. A vizsgálatokból kiderült, hogy csak akkor kapcsolt be ez az idegi útvonal, ha cukrot kaptak az egerek, de például normál étel vagy zsíros falatok miatt már nem.

Az is kiderült, hogy az egerekben már a cukor elfogyasztása előtt, amint érzékelték a cukrot, amint az a szájukba jutott, aktiválódtak ezek az idegsejtek, a cukor elfogyasztásával aztán fokozódott az aktivitás. Az útvonal blokkolásával elérték a kutatók, hogy az egér visszautasítsa a cukrot – azonban kizárólag abban az esetben, ha egyébként már jóllakott. Éhes egerekben mit sem ért a béta-endorfin blokkolása.

A kutatók emberekkel is végeztek vizsgálatokat, amelyek során az agyi aktivitást mérték, miközben az önkéntesek egy szívószálon cukoroldatot kaptak. Az embernél pontosan ugyanaz az agyi régió aktiválódott ennek hatására, mint az egereknél, és hasonlóképp az emberben is sok opiát-receptor található a jóllakottságot jelző központ közelében.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.