Az április 4-edikei műsor tartalmából…

20250331_tma_1_resz

Egyre gyakrabban láthatunk majd SpaceX-spirálokat az égen

https://telex.hu/techtud/2025/03/25/egi-jelenseg-spiral-foto-spacex-europa

Március 24-én hétfőn sokaknak megakadt a szeme egy látványos égi jelenségen, ami egy szokatlan világító spirálhoz volt hasonlítható. A SpaceX-spirálnak is nevezett jelenséget az amerikai vállalat Falcon 9 típusú rakétái okozták, ezek Európa felett viszonylag ritkák, de a SpaceX-rakéták gyakoribb kilövéseivel Európából is egyre gyakrabban lehetnek majd láthatóak – írja a Space.com

A spirál az után keletkezik, hogy a Falcon 9 rakéta felső fokozata leválik az első fokozatú gyorsítórakétáról. Miközben a felső fokozat halad tovább, az alsó fokozat visszazuhan a Földre. Eközben a gyorsítófokozat pörögni kezd, és kiengedi a maradék üzemanyagot. Mivel mindez elég magasan történik, az üzemanyag megfagy.

„Mivel napnyugtához közel voltunk, a több száz kilométer magasan keringő eszközt és a kiáramló anyagot megsütötte a Nap, ez által látványos jelenséget okozott” – mondta Szabó O. Norton csillagász. Norton azt is elmondta, hogy mindez az amerikai National Reconnaissance Office NROL-69 küldetésének felbocsátása után történt.

A SpaceX is posztolt arról, hogy március 24-én hétfőn lőttek fel egy űrrakétát, amivel a cég első kilövésének 19. évfordulóját ünnepelték.

Még okosabb lett a butatelefon, amit imádnak a felhasználók

https://hvg.hu/tudomany/20240611_light-phone-3-butatelefon-mobiltelefon-specifikacio-ar

Hat évet kellett rá várni, de végül csak megérkezett az újabb okosan buta mobil.

A készülék egy 3,92 colos kijelzőt kapott, a közösségi oldalakhoz és az e-mailekhez, valamint a webböngészőkhöz pedig továbbra sem lehet hozzáférni, ugyanakkor elérhető vele a navigáció, lehet vele zenét és podcastokat hallgatni, szükség esetén pedig hotspotként használható – vagyis megosztható vele az 5G-s mobilinternet.

Újdonság ugyanakkor, hogy az eszköz kapott egy chipet, hogy fizetni is lehessen vele, valamint egy kamerát is, hogy meg lehessen örökíteni a fontos pillanatokat.

A hátoldalon egy 50 megapixeles kamerát találni, míg a gyártó közlése szerint a kijelző fölé egy 8 megapixeles egység került. A mobilban van ujjlenyomat-olvasó is, ami a bekapcsológombon kapott helyet.

20250331_tma_2_resz

Smart City 2025 – a város, ami élhető és önellátó

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/smart-city-2025-a-varos-ami-elheto-es-onellato-364092.html

Virtuális erőművek, elektromos tömegközlekedés, intelligens forgalomirányítás – technológiák, amikkel élhetők maradnak nagyvárosaink.

A tajvani Smart City Expón kiemelt helyen szerepeltek azok a fejlesztések és technológiák, amikkel direktben nem feltétlenül találkozik egy városlakó, de élvezheti azok jótékony hatását. A városok működését biztosító megoldásoknak márpedig szintet kell lépniük, ugyanis a trend minden felmérés szerint az, hogy egyre többen koncentrálódnak nagyvárosokba, amelyeknek a zavartalan üzemeltetéséhez elengedhetetlenek az okos fejlesztések.

Mindezt meg kell még fejelnünk a net zero törekvéssel, vagyis azzal, hogy önfenntartóvá váljanak a városok, amihez rengeteg megújuló energiára, alacsony fogyasztású, intelligens tömegközlekedésre és forgalomirányításra is szükség van. Mutatunk néhány érdekesebb fejlesztést, amiket már élesben tesztelnek Tajpejben és jó néhányat az elkövetkezendő években be is vezetnek.

Tömegközlekedés károsanyag-kibocsájtás nélkül

Tajvan nem kisebb célt tűzött ki, minthogy a teljes buszos tömegközlekedést 2030-ra elektromosra váltja. Ehhez persze rengeteg fejlesztésre van még szükség, azonban az előkészületek és tesztek már megkezdődtek.

Az országon belül tervezett és (részben) gyártott elektromos buszok első fecskéi már meg is érkeztek, és ezekről természetesen az AI-alapú megoldások sem hiányoznak. A buszvezetőt 360 fokos kamera- és radarrendszer, valamint teljes körű vezetéstámogató szolgáltatáscsomag segíti.

Forgalomirányítás valós időben

A legnagyobb helyi mobilszolgáltató standján bemutatták a valósidejű forgalomirányítás előnyeit. A kamerák és érzékelők adatai alapján teljes mértékben automatizált rendszerek képesek a forgalom szabályzására. Figyelik például a kereszteződések terheltségét, áthaladáskor pontos jármű-darabszámot számolnak, és ennek megfelelően változtatják a lámpák kapcsolási idejét. A gyalogosforgalomról is hőtérképet készítenek, ami szintén segít a biztonságos közlekedési feltételek megteremtésében. A bemutatott rendszert arra is felkészítették, ha például egy megkülönböztető jelzéssel rendelkező autó, mondjuk egy mentő érkezik. Ennek úti célját megbecsülve a rendszer a lámpákat és a forgalmat úgy tudja szabályozni, hogy a mentőautó minél előbb rendeltetési helyére tudjon érni.

Virtuális erőművek

A legkevésbé látványos, de talán legfontosabb terület az energiaellátás modernizálása és biztosítása. Tajvan 2050-re a teljes net zero működést szeretné elérni, amihez hat szektorban kell komoly változtatásokat eszközölnie. Az egyik ilyen szektor az energiaellátás, ahol a VPP technológiát mutatták be a Smart City kiállításon.

A Virtual Power Plant, vagyis virtuális erőművek koncepciója, hogy több, egymástól különböző zöld energiaforrást egyesítenek, és intelligens, automatizált központi rendszer szabályozza, hogy melyik rendszerből mennyi energia jut a felhasználókhoz. A rendszer része a nap-, szél-, víz- és geotermikus energiatermelés, valamint a biomassza és a hidrogén-alapú megoldások is.

Az energia tárolása is kiemelt szerepet kap, valamint azon a központi szabályozáson is dolgoznak, hogy a fogyasztók és az virtuális erőművek egymással kommunikálva intelligens módon használják fel a rendelkezésre álló, akár időszakosan változó árazású elektromos energiát.

20250331_tma_3_resz

A mélytengeri kábelvágó a globális kommunikáció 95 százalékát kiiktathatja

https://raketa.hu/a-melytengeri-kabelvago-a-globalis-kommunikacio-95-szazalekat-kiiktathatja

Kína egy kompakt mélytengeri kábelvágó eszközt mutatott be, amely akár 4000 méteres mélységben is képes átvágni a létfontosságú tengeralatti kommunikációs kábeleket és elektromos vezetékeket.

Az eszközt a Kínai Hajózási Tudományos Kutatóközpont (CSSRC) és a Mélytengeri Pilótanélküli Járművek Állami Kulcslaboratóriuma fejlesztette ki, célpontjai pedig azok az acélból, gumiból és polimer anyagokból készült páncélozott kábelek, amelyek a globális adatátvitel 95%-át bonyolítják le.

A berendezés eredetileg polgári célokra készült – többek között mentési műveletekhez és mélytengeri bányászathoz –, ám potenciális katonai alkalmazhatósága miatt komoly nemzetközi biztonsági aggodalmak is felmerülnek – írja az Interesting Engineering. A tengeralatti kábelek elvágása stratégiai helyszíneken ugyanis, például Guam térségében – ami az amerikai hadsereg második szigetvédelmi vonalának kulcsfontosságú pontja – súlyos zavarokat okozhat a globális kommunikációban, és ezáltal geopolitikai válságot idézhet elő.

A fejlesztőcsapat vezetője, Hu Haolong mérnök kiemelte, hogy az eszköz sikerrel vett számos technikai akadályt, és a mélytengeri, extrém körülmények között is tökéletesen működött. A kínai Mechanical Engineer című szaklapban megjelent tanulmány szerint a berendezés titánötvözetből készült burkolata és olajkompenzált tömítései hatékonyan ellenállnak a több mint 400 atmoszférás nyomásnak, ami 4000 méteres mélységben jelentkezik. A hagyományos vágószerszámok ismerten nehezen boldogulnak az acéllal páncélozott kábelekkel. Ennek megoldására Hu csapata egy 150 mm-es, gyémántbevonatú vágótárcsát fejlesztett ki, amely percenként 1600-as fordulatszámon forog, és gyorsan képes átvágni az acélborítást anélkül, hogy jelentősen felkavarná a tengerfenék üledékét. Az eszköz kifejezetten Kína fejlett merülőjárműveihez, köztük a személyzettel ellátott Fendouzhe-hez („Küzdő”) és az autonóm Haidou sorozathoz készült. Egy 1 kilowatt teljesítményű motorral van felszerelve, amely 8:1 áttételű sebességváltóval kombinálva optimalizálja a nyomatékot (6 Newtonméter), így hatékonyan működik korlátozott energia mellett is. A fejlett helymeghatározási technológiák precíz munkavégzést tesznek lehetővé akár még rendkívül korlátozott látási viszonyok között is.

Bár az új technológia jól tükrözi Kína ambícióit a tenger alatti infrastruktúra területén, a fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az eszköz elsődleges felhasználása továbbra is polgári jellegű, különösen a „tengeri erőforrások fejlesztésének” céljait szolgálja. Ugyanakkor a közelmúltbeli nemzetközi incidensek – például az orosz tengeralatti gázvezeték elleni szabotázs – miatt a globális katonai elemzők továbbra is óvatosak.

20250331_tma_4_resz

Angol tudós sokkolta a világot a piramisok titkával, a tudományos világ száműzte őt

https://promotions.hu/tortenelem-tudomany/2025/03/26/piramis-tudomany-tudos-egyiptom-meres-emberiseg-piazzi-smyth

A piramisok rejtélye évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat, de egy angol tudós elmélete annyira megosztó volt, hogy a tudományos világ végül hátat fordított neki. Piazzi Smyth, a viktoriánus korszak egyik elismert csillagásza és kutatója olyan felfedezéseket tett az egyiptomi piramisokkal kapcsolatban, amelyek alapjaiban rengették meg a történelmi és tudományos diskurzust. Munkássága ugyan hozott némi elismerést, de komoly megvetést is, és végül a tudományos közösség peremére szorult.

Piazzi Smyth a 19. század egyik legelismertebb csillagásza volt, aki élete jelentős részét a Gízai piramisok tanulmányozására szentelte. 1864-ben megjelent könyve, Our Inheritance in the Great Pyramid (Örökségünk a Nagy Piramisban) radikális elméleteket tartalmazott, amelyek megkérdőjelezték a tudományos világ addigi álláspontját. Smyth úgy vélte, hogy a Nagy Piramis nem egyszerű ókori síremlék, sokkal inkább egyfajta isteni üzenet és kozmikus mérőeszköz.

Expedíciója során rendkívül precíz méréseket végzett a piramis minden dimenzióját illetően, és meggyőződése lett, hogy ezek a méretek olyan matematikai és csillagászati összefüggéseket rejtenek, amelyek az emberiségen túlmutató tudásra utalnak.

Smyth egyik legvitatottabb állítása az úgynevezett „piramis hüvelyk” (pyramid inch) felfedezése volt, amely szerinte egy isteni eredetű mértékegység. Eszerint a piramis építői olyan precíz méréseket alkalmaztak, amelyek egyenesen Istentől származtak. Smyth azt állította, hogy a piramis kerületének hossza éppen százszor annyi „piramis hüvelyket” tartalmaz, mint ahány nap egy évben van. Emellett a piramis magasságát a Föld és a Nap közötti távolság kulcsfontosságú arányainak tekintette.

Az elmélete szerint a piramis maga egy olyan időtlen üzenet, amely tartalmazta a Föld és az univerzum legfontosabb mérőszámait. Az állításai szerint a piramis egyfajta „prófétai kódex” volt, amely megjósolta az emberiség jövőjét és az idő múlását.

Bár Smyth mérései sok szempontból pontosabbak voltak, mint az őt megelőző kutatók eredményei, elméleteit a tudományos világ nem fogadta el. A Royal Society, az egyik legelismertebb tudományos szervezet, visszautasította a támogatását, és elutasította azokat a kérelmeit, amelyek a piramis méréseinek hivatalos vizsgálatára irányultak.

Smyth elméleteire a legnagyobb csapást a híres egyiptológus, William Matthew Flinders Petrie mérési eredményei sújtották. Petrie, aki 1880-ban saját kalkulációkat végzett a piramisokon, kimutatta, hogy Smyth számai túlzóak, és hogy a „piramis hüvelyk” nem létezik. Ez gyakorlatilag megcáfolta Smyth egyik legfontosabb állítását, és az egyiptológiai közösség végleg elfordult tőle.

Piazzi Smyth számára a tudományos világ elutasítása súlyos következményekkel járt. 1888-ban lemondott a Királyi Csillagász pozíciójáról, és visszavonultan élt élete hátralévő részében.

Bár a tudományos közösség végül elutasította Smyth elméleteit, nem lehet tagadni, hogy munkája jelentős hatással volt az egyiptológiára és a piramisok kutatására. Az általa elvégzett precíz mérések és dokumentáció a mai napig fontos forrásként szolgálnak.

20250331_tma_5_resz

Fontos teszteredmény született: ember 60%, mesterséges intelligencia 1%

https://hvg.hu/tudomany/20250326_mesterseges-intelligencia-arc-agi-teszt-benchmark-eredmeny

A jelek szerint a mesterséges intelligencia még közel sem annyira intelligens, mint amilyennek gondolják az emberek. Főleg akkor nem, ha alacsony költséggel kell dolgoznia.

Alan Turing, aki a második világháború alatt feltörte a németek titkosító berendezését, az Enigmát, 1950-ben vetette fel a Turing-teszt ötletét. Ez azt hivatott kideríteni, hogy egy gép képes-e úgy kommunikálni, hogy arról a tesztalany nem tudja eldönteni, hogy ember vagy gép küldte-e az üzenetet. A ChatGPT és a más hasonló rendszerek megjelenésével mára ezt nagyjából sikerült elérni, így a mesterséges intelligencia kapcsán egy másik kérdés merült fel: valójában mennyire intelligens a gép az emberhez képest?

Ennek mérésére a Turing-teszt már nem alkalmas, ezért a neves MI-kutató, François Chollet, az Arc Prize Foundation nevű nonprofit szervezet társalapítója egy másik tesztet fejlesztett ki. Ez lett az ARC-AGI-2, amivel kapcsolatban az is kiderült, hogy az ember még mindig sokkal jobb eredménnyel képes azt megoldani, mint az MI.

Az ARC-AGI tesztek rejtvényszerű feladatokból állnak, ahol az MI-nek vizuális mintákat kell azonosítania különböző színű négyzetekből, és „válaszként” elő kell állítania a helyes rácsot. A feladatok lényege, hogy rákényszerítsék a mesterséges intelligenciát, hogy alkalmazkodjon azokhoz az új problémákhoz, amelyeket korábban nem látott.

A szervezet közlése szerint az olyan érvelő modellek, mint az OpenAI o1-pro és a DeepSeek R1 1 és 1,3 százalék közötti eredményt értek el. A nagy teljesítményű modellek, köztük a GPT-4.5, a Claude 3.7 Sonnet és a Gemini 2.0 Flash, körülbelül 1 százalékon állnak – számolt be róla a TechCrunch.

A szervezet 400 önkéntessel is kitöltette a tesztet, hogy kiderüljön, az ember miként teljesít. Ezek alapján az átlagos eredmény 60 százalékra jött ki – vagyis jóval magasabb lett az eredmény, mint az MI esetében. Chollet az X-en azt írta, az ARC-AGI-2 sokkal pontosabb képet ad a rendszerek intelligenciájáról, mint a teszt korábbi iterációja.

Az új teszt fő előnye, hogy megakadályozza az MI-t abban, hogy a nyers erőre támaszkodva számítsa ki az adott feladat megoldását. Ez a teszt korábbi, ARC-AGI-1 esetében még nem így volt. Ennek érdekében egy új mérőszámot is bevezetett a szervezet: a hatékonyságét. A modelleknek arra is szükségük van, hogy menet közben értelmezzék a mintákat ahelyett, hogy a memorizálásra hagyatkoznának.

Az ARC-AGI-1 benchmark teljesítése sokáig megugorhatatlannak tűnt, az OpenAI azonban 2024 decemberében bejelentette, hogy az o3 modellje 75,5 százalékos eredményt ért el a teszten, ami már az emberi teljesítmény szintje. Most kiderült, ugyanez a rendszer az ARC-AGI-2 esetében csupán 4 százalékot tudott letenni az asztalra. Mindezt úgy, hogy feladatonként 200 dollár – kb. 74 ezer forint – értékű számítási kapacitást kellett mögé tenni.

Az Arc Prize Foundation most egyértelmű felhívást tett az iparág számára: úgy kell elérni a 85 százalékos eredményt a teszten, hogy amögött legfeljebb 0,42 dolláros – kb. 155 forintos – számítási kapacitás áll feladatonként.

20250331_tma_6_resz

Hogyan lesz egy elektromos autó töltése olyan gyors, mint egy benzinkúton való tankolás?

https://sg.hu/cikkek/auto/160834/hogyan-lesz-egy-elektromos-auto-toltese-olyan-gyors-mint-egy-benzinkuton-valo-tankolas

A kínai autógyártó BYD nagy port kavart a múlt héten, amikor bejelentette, hogy új Han L szedánja mindössze öt perc alatt akár 400 kilométerrel is képes lesz növelni a hatótávolságát.

A Han L gyors töltésének központi eleme a belső elektromos infrastruktúra. Ez az akkumulátorral kezdődik, amely egy 83,2 kWh-s lítium-vas-foszfát (LFP) csomag. Az akkumulátor kémiai összetétele központi szerepet játszik az autó gyorstöltési képességében. Az LFP-akkumulátorokat régóta stabilitásuk és biztonságuk miatt értékelik magasra. Közel sem gyulladnak ki olyan könnyen, mint más típusok, például a nikkel-mangán-kobalt (NMC). Az LFP-cellák katód-anód kialakításában rejlő néhány elektrokémiai furcsaság miatt gyorsabban is tölthetők. Mindennek tetejébe a BYD évek óta dolgozik az LFP-n, és a Blade 2.0 néven ismert legújabb akkumulátor-architektúrájuk az új autóban debütál. A tárolóval való hosszú tapasztalat valószínűleg segítette a vállalat mérnökeit abban, hogy meddig mehetnek el mind az akkumulátorok, mind az elektromos architektúra terén.

Az akkumulátorcsomagot egy nagyfeszültségű elektromos rendszer táplálja, amely 945 volton működik. (Marketinganyagaiban a vállalat felfelé kerekített, és 1000 voltos feszültséggel tünteti fel.) Az autógyártók egyre magasabb feszültségre törekednek, mivel a magasabb feszültség kevesebb hőt termel, így több energiát lehet biztonságosan és hatékonyan szállítani. A Lucid jelenleg 900 voltos architektúrát használ autóiban, és több más vállalat, például a Hyundai, a Kia és a Porsche is 800 voltot használ számos autójában. A Teslák esetében ez a járműtől függ: a Cybertruck 800 voltos architektúrát használ, a többi pedig modelltől függően 400 voltos feszültséggel működik.

A cég szerint a Han L akár 1 megawatt, azaz 1000 kilowatt töltési teljesítményre is képes. A világon ma széles körben elérhető leggyorsabb töltők csak 350 kilowattot tudnak teljesíteni. De még 945 voltos vagy 1000 voltos feszültség mellett is jelentős az 1 megawattos töltés során keletkező hőmennyiség, és az ehhez szükséges kábeleknek hihetetlenül vastagnak kell lenniük. Még az olyan lassabb, de egyébként erős töltőkábeleket is, mint amilyenek a 350 kW-os töltőkhöz csatlakoznak, folyadékhűtésbe burkolják, ami tovább növeli a tömegüket. Annak érdekében, hogy a töltőkábeleket kezelhetőbbé tegye, a BYD kettős megközelítést alkalmaz: az autó két töltőporttal rendelkezik, amelyek mindegyike egyszerre egy 500 kW-os töltőre csatlakoztatható. Együtt 1 megawattot szolgáltatnak.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.