Az április 25-ödikei műsor tartalmából…

20250421_tma_1_resz

Először sikerült lefilmezni a száz éve ismert gigantikus mélytengeri kalmárt

https://qubit.hu/2025/04/16/eloszor-sikerult-lefilmezni-a-szaz-eve-ismert-gigantikus-melytengeri-kalmart

A mélytengeri lények feltárásól ismert Schmidt Óceánkutató Intézet történelmi felvételt tett közzé: először sikerült videóra venni a gigászkalmár (Mesonychoteuthis hamiltoni) egy egyedét a természetes élőhelyén. A Falkor kutatóhajó március 9-én járt az Atlanti-óceán déli részén található Déli-Sandwich-szigetek közelében, ahol a csapat távirányítású merülőegysége, a SuBastian 600 méter mélyen pillantotta meg a fejlődési szakaszban lévő (a kutatók szerint kb. kamaszkorú) kalmárt, amely már most 31 centiméter hosszú volt.

Bár a kifejlett állapotban akár 7 méter hosszú és 500 kilogrammot nyomó fajt már száz éve ismerik, a kutatók eddig csak elpusztult egyedekkel és ámbráscetek gyomrában talált maradványokkal találkoztak. „Őszintén szólva ez az egyik legizgalmasabb felfedezésünk a területen” – mondta a National Geographicnek az Aucklandi Műszaki Egyetem kalmárszakértője, Kat Bolstad.

A mélytenger sötétségében élő, üvegkalmároknak is nevezett Cranchiidae család fajai gyakran átlátszónak tűnnek, ami segíti őket, hogy elkerüljék a ragadozókat, illetve ők is könnyebben tudjanak zsákmányt ejteni – ezt a képességüket a kromatoforának nevezett festéktartó sejteknek köszönhetik.

A legnagyobb tömegű gerinctelenként számon tartott gigászkalmár különös csápjai segítségével nagy szubantarktiszi halakat (pl. chilei tengeri sügért) és más kalmárokat fogyaszt. Nyolc karuk mindegyikének közepén egy-egy pár nagy, horogszerű nyúlvánnyal rendelkeznek, míg két hosszabb csápjának végén teljesen elforgatható „kampó” található.

Méretük ellenére azonban nem számítanak csúcsragadozóknak: a megfigyelések alapján elefántfókák, pingvinek és különböző halak is táplálkoznak a gigászkalmár fiatal egyedeivel, míg az ámbráscetek és egyes cápák fiatal és felnőtt egyedeket egyaránt fogyasztanak. A természet viszont legalább valamivel kárpótolta őket ezért: a gigászkalmároké az állatvilág legnagyobb méretű szemgolyója, amelynek átmérője akár 27 centiméteres is lehet, így talán könnyebben kifigyelheti a távolban leselkedő ragadozókat.

20250421_tma_2_resz

Miért érezzük másnak ugyanazt a meleget tavasszal, mint ősszel?

https://ng.24.hu/tudomany/2025/04/16/tavasz-osz-hoerzet/

Az első langyos tavaszi napokon az ember könnyedén pólóra vetkőzik, ám ugyanolyan hőmérsékletnél októberben már dzsekit húz.

Mi lehet az oka ennek a furcsa kettősségnek? A Scientific American kiderítette: nem csak képzeljük, hogy melegebb a tavaszi napsütés, mint az őszi: a hosszú, hideg tél során a szervezetünk olyan átalakulásokon esik át, hogy már a 10 Celsius-fokot is melegnek érezhetjük.

Cara Ocobock antropológus maga is rendszeresen átéli ezt, ugyanis a lappföldi rénszarvaspásztorok hideghez alkalmazkodását kutatja, így gyakran utazik a sarkvidékre. „Az emberi szervezet kiválóan alkalmazkodik a különböző környezeti körülményekhez, ha azok nem állandóak, és ha az általuk kiváltott testi változások sem válnak véglegessé.”

E változások némelyike ahhoz a hőtermelő szervhez köthető, amelyet felnőttekben nem túl rég fedeztek fel. Az, hogy mennyi idő alatt áll át a szervezetünk egy új hőmérsékleti helyzetre, egyéntől függően 1-10 nap közt változik. Ez persze nemcsak a hőmérsékletre érvényes, de például a párára, vagy a tengerszint feletti magasságra is.

Szervezetünk feltekeri a termosztátot, ha hidegbe kerül: felgyorsítva az anyagcserét gyorsan tud reagálni a lehűlésre. Ez a több energia elégetésével járó módszer azonban nem a tartós alkalmazkodás.

Emellett a hidegben az ember erei is összehúzódnak, ezzel csökkentve az átáramló vér mennyiségét, és a hőveszteséget. Hidegben a testfelszín közeléből elhúzódik, és a test belsejébe áramlik a több vér – hőségben ez a folyamat megfordul.

A barna zsírszövet, amit ma már külön szervnek tekintenek, kimondottan a hőtermelést szolgálja, és nem nyújt például az izmok számára elérhető energiát. Korábban úgy gondolták, hogy csak a kisbabák rendelkeznek barna zsírszövettel, azonban ma már tudjuk, hogy végigkíséri életünket, és a test egyre több helyén felfedezik a szakemberek.

Ráadásul nemcsak a hideg égövben élőknél, hanem például a trópusi szamoai népességben is kimutatható. A barna zsírszövet, ami valószínűleg igen ősi eredetű evolúciós örökség lehet, teli van mitokondriumokkal, ezek pedig elképesztő hatékony kazánként működnek. A segítségével a szervezet hatékonyabban, kevesebb energia felhasználásával képes fenntartani a szükséges hőmérsékletét.

Ehhez is kötődhet, hogy az első langyos tavaszi napon hirtelen izzasztóan meleggé válik a kabátunk. A nyugalmi anyagcserénk magasabb fordulatszámon pörög a barna zsírszövetnek köszönhetően, és amikor odakinn melegedni kezd az idő, ez már soknak bizonyul. Szó szerint túlfűtötté válik a testünk. Ahhoz, hogy ez a nagy fokú fűtés leálljon, alkalmazkodásra van szükség – a korábban említett 1-10 napos időszakra.

Ha azt látjuk, hogy a langyos tavaszi napokon számos ember már pólóban jár, míg mások továbbra is pufidzsekit viselnek, az amiatt lehet, hogy az illető emberek eltérő hőmérsékleti viszonyok közt nőttek fel. Akinek hideghez szokott a szervezete, azt a 10 Celsius-fokos langyos tavasz megizzasztja, míg a meleghez szokottak ilyenkor is fáznak még.

A testi változásokhoz természetesen a lelkiek is hozzátartoznak. Míg a tél sokak számára kellemetlen, túl hosszúnak érzik, és még a fűtött szobában is fáznak, a langyos tavaszi napok felüdülést jelentenek. A nyár végi lehűléssel a lelkünk is számítani fog már a közelgő télre, és ezért érthető, hogy a testünkhöz csatlakozva szintén kellemetlen, fázós hangulatba kerülünk.

20250421_tma_3_resz

Megcsinálták az akkumulátort, aminek olyan állaga van, mint a fogkrémnek

https://hvg.hu/tudomany/20250416_uj-akkumulator-folyekony-allag-fenntarthatosag

Svéd kutatók elkészítették azt az akkumulátort, ami folyékony, és akár nyújtani is lehet – de nem ez minden pozitív tulajdonsága.

Lassan már tényleg minden eszköz akkumulátorral működik, ugyanakkor ez a legnagyobb korlátjuk is: bár az akkumulátortechnológia folyamatosan fejlődik, az igényekkel nem mindig tud lépést tartani. A jelenlegi telepek kemények és nagyok – szóval bőven van még tere a fejlődésnek, és svéd kutatók ki is agyaltak valami igazán hasznosat.

A Linköping Egyetem szakemberei olyan akkumulátort fejlesztettek ki, ami formálható, mivel az elektródái folyékony állagúak.

Az akkumulátor textúrája kicsit olyan, mint a fogkrémé. Még 3D-nyomtatással is elkészíthető, így tetszés szerint alakítható a formája. Az egyetem közleménye szerint – szemben más, hasonló próbálkozásokkal – a sikerük kulcsa, hogy magát az elektródát tudták folyékonnyá tenni.

Az akkumulátorok alapvetően anódból és katódból állnak, és egy kémiai reakciónak köszönhetően az elektronok az anódtól a katódhoz áramlanak. Ezt a folyamatot nevezik elektromosságnak. A nagyobb telepek kapacitása nagyobb, de ez azt is jelenti, hogy az akkumulátor nagyobb, és az elektródáik is szilárdabbak.

A Linköping Egyetem kutatói azonban bemutatták, hogy a telepek kapacitása független a szilárdságtól. A korábbi ezirányú kísérletek folyékony fémekre fókuszáltak, ezek azonban sokszor megszilárdultak. Hogy ezt a problémát kezelni tudják a svéd tudósok, az elektromosságot vezetni képes műanyagokra támaszkodtak – egészen pontosan konjugált polimerekre, valamint ligninre, ami a papírgyártás mellékterméke is. Az így elkészített akkumulátor több mint 500 alkalommal újratölthető, még akkor is, ha eredeti méretének kétszeresére nyújtják.

További jó hír, hogy az alkotóelemei bőven rendelkezésre állnak, és összességében fenntarthatóbb is lehet a telep. Jelenleg azon dolgoznak a kutatók, hogy növelni tudják a kimeneti feszültséget: ez ugyanis jelenleg mindössze 0,9 volt, ami lényegesen kevesebb annál is, amit egy közönséges ceruzaelem biztosít (1,2–1,5 volt).

20250421_tma_4_resz

A világ első emberi agysejtekkel működő számítógépét hozták létre

A világ első emberi agysejtekkel működő számítógépét hozták létre

Egy ausztrál startup bemutatta a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő biológiai számítógépét, amely élő emberi agysejteken alapul. A Melbourne-ben működő Cortical Labs a barcelonai Mobil Világkongresszuson (MWC) leplezte le a CL1 nevű eszközt, amelyet „dobozba zárt testként” jellemeztek. A biokomputer forradalmasíthatja a mesterséges intelligenciát és a robotikát, hiszen az eddigi szilícium-alapú chipekkel szemben sokkal gyorsabban tanul, rugalmasabb, fenntarthatóbb és energiahatékonyabb.

A CL1 olyan szintetikus biológiai intelligenciát (SBI) alkalmaz, amely egy szerves, folyamatosan fejlődő komputerhálózatot hoz létre az emberi sejtek és a szilícium integrálásával. A rendszer egyik legfontosabb újítása, hogy nincs szüksége külső számítógépre, így teljesen autonóm működésre képes.

A CL1 egy alig cipősdoboz méretű rendszer, amelynek legfőbb feladata az idegsejtek életben tartása és megfelelő működésük biztosítása. Ezek a sejtek rendkívül érzékenyek, így folyamatos tápanyagellátásra, hulladékeltávolításra és a nem kívánt mikroorganizmusoktól való védelemre van szükségük. A legfontosabb elem azonban egy kis szilíciumchip, amelyen több százezer laboratóriumban növesztett emberi idegsejt található. Ez a rendszer integrálódik a Cortical Labs saját fejlesztésű Biológiai Intelligencia Operációs Rendszerébe (biOS), amelyen keresztül a felhasználók kódot futtathatnak a neuronok révén, és különböző számítási feladatokat végezhetnek.

A neuronokat speciális eljárással állítják elő: vérsejteket alakítanak vissza őssejtekké, amelyekből aztán idegsejteket fejlesztenek ki. Ahogy Dr. Brett Kagan, a projekt egyik kutatója elmagyarázta, ezek a sejtek ugyanolyan forrásból származnak, mint amelyet egy orvos is használna rutinvizsgálatokhoz.

Az idegsejteket a chip segítségével tanítják meg különböző információk feldolgozására. A helytelen válaszokat véletlenszerű inger éri, míg a helyes válaszokat szabályos mintázatokkal jutalmazzák. Ezáltal a sejtek idővel felismerik, hogy mely válaszok a megfelelőek. Így tanulta meg a 800 ezer emberi és egér-neuront tartalmazó chipen, a„Dishbrain” névre keresztelt rendszeren a „Pong” nevű klasszikus videojáték alapjait. Bár nem vált profi játékossá, valamivel több labdát talált el, mint amennyit elhibázott. Ez pedig már önmagában is jelentős eredmény volt egy olyan rendszerhez képest, amely csupán véletlenszerű ingereket kapott visszacsatolás nélkül.

A neuronokat egy belső életfenntartó rendszer tartja életben, amely szivattyúkból, gázokból és hőmérséklet-szabályozásból áll, és akár hat hónapig biztosítja a sejtek működését. A rendszer működésének egyik kulcsfontosságú elemét a neuronok ösztönös tanulási képessége adja. A kutatók szerint ezek a sejtek keresik a legenergiahatékonyabb kapcsolódásokat, hasonlóan ahhoz, ahogy az emberi agy tanul.

A biokomputerek fejlődése komoly etikai és jogi kérdéseket vet fel. A Cortical Labs szerint a CL1 fejlesztésénél szigorú etikai és szabályozási kereteket követtek, biztosítva, hogy az ilyen biológiai-alapú rendszerek felelős felhasználás és kutatás keretein belül maradjanak. A cég hangsúlyozza, hogy az emberi tudatosság és érzékelés kérdései miatt különösen fontos, hogy az ilyen technológiák használata szigorú tudományos és etikai vizsgálatok alatt maradjon.

20250421_tma_5_resz

Gondolta volna? Így fordítja le a YouTube a videók feliratait

https://itbusiness.hu/technology/youtube-feliratok-a-google-altal/

A YouTube-on nap, mint nap találkozunk automatikusan generált vagy lefordított feliratokkal. A platform célja, hogy minél több felhasználó számára tegye elérhetővé a tartalmakat nyelvi akadályok nélkül. De vajon milyen mesterségesintelligencia-rendszerek végzik ezt a feladatot a háttérben?

A Google, a YouTube tulajdonosa, már hosszú évek óta vezető szerepet tölt be az MI-alapú nyelvfeldolgozás területén. A YouTube feliratozási és fordítási folyamatai szorosan kapcsolódnak a Google fejlett nyelvi modelljeihez és fordítórendszereihez, amelyek egyre pontosabb és gördülékenyebb feliratokat biztosítanak.

A YouTube automatikus feliratozása egy összetett, többlépcsős folyamat, amely elsőként a hangot alakítja át írott szöveggé. Ezt a lépést a Google Speech-to-Text API végzi, amely fejlett gépi tanulási algoritmusokat használ a beszéd felismerésére. A rendszer képes több nyelvet is felismerni, érzékeli a beszélő hangszínét, akcentusát, és még a háttérzajokat is képes kiszűrni egy bizonyos pontig. Ez különösen fontos, hiszen a YouTube-on feltöltött videók hangminősége nagyban eltérhet egymástól.

A beszédfelismerés során az MI-modell nemcsak az egyes szavakat próbálja leírni, hanem figyelembe veszi a mondatszerkezetet, a nyelvtani szabályokat és a természetes beszéd jellemzőit is. A pontosság itt kulcsfontosságú, hiszen minden további lépés erre az alapra épül. Az így létrejövő automatikus feliratok a felhasználók számára is elérhetők, és sok esetben ezek szolgálnak a gépi fordítás alapjául.

Ezután lép működésbe a Google Neural Machine Translation (GNMT), amely a szöveget a kívánt nyelvre fordítja. A GNMT neurális hálózatokat használ arra, hogy ne csak egyéni szavakat, hanem teljes mondatok és szövegkörnyezetek jelentését is megértse. A rendszer például képes felismerni, hogy egy adott kifejezés többféleképp is fordítható, és az adott kontextus alapján választja ki a legmegfelelőbb megoldást. Ez a fajta intelligens fordítás hatalmas előrelépést jelent a korábbi, szabályalapú rendszerekhez képest.

A feliratok minőségének javítása érdekében a Google a legmodernebb természetes nyelvfeldolgozó (NLP) modelleket is beveti. Ilyen például a BERT (Bidirectional Encoder Representations from Transformers), amely képes egyszerre előre és visszafelé is olvasni egy szöveget, így az adott szó vagy kifejezés pontos jelentését képes a szöveg egészének tükrében értelmezni. Ez különösen hasznos a többértelmű vagy kulturálisan árnyalt kifejezések esetén.

A BERT mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a transzformer-alapú nyelvi modellek is, mint például a T5 (Text-To-Text Transfer Transformer) és annak többnyelvű változata, az mT5. Ezek a modellek nemcsak fordításra, hanem szövegértésre, összefoglalásra, sőt tartalomgenerálásra is alkalmasak. A YouTube esetében főként azért hasznosak, mert képesek megtartani az eredeti mondanivaló stílusát, humorát vagy akár érzelmi tónusát is – ami kulcsfontosságú például vlogok, standup videók, vagy filmes tartalmak esetében.

Fontos tudni, hogy a YouTube feliratainak pontosságát a felhasználók is befolyásolhatják. A rendszer ugyanis tanul a korábbi fordításokból, a felhasználók által készített feliratokból és azok visszajelzéseiből is. A mesterséges intelligencia tehát nem zárt rendszerként működik, hanem folyamatosan fejlődik a közösség aktivitásának köszönhetően.

20250421_tma_6_resz

Élőben követik a kutatók, ahogy felébred egy fekete lyuk

https://raketa.hu/eloben-kovetik-a-kutatok-ahogy-felebred-egy-fekete-lyuk

Az SDSS1335+0728 jelű galaxist éppen 21 évvel ezelőtt, 2004. április 16-án fedezték fel a csillagászok a GALEX teleszkóppal, ami ultraibolya tartományban végzett méréseket az űrben tíz éven át. A galaxis másfél évtizeden keresztül nem sok aktivitást mutatott, majd 2019-ben hirtelen sokkal fényesebben kezdett ragyogni, mint korábban. Az elkövetkező öt év során időről időre felerősödő, majd elhalványuló röntgensugárzást, illetve felvillanásokat detektáltak a megfigyelések során a galaxis felől, a kutatók pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenségért az SDSS1335+0728 aktív galaxismagja a felelős, vagyis a galaxis közepében egy szupermasszív fekete lyuk rejtőzik. A fekete lyuk körülbelül egymillió naptömegű, és a jelek szerint éppen felébredt szunyókálásából, vagyis aktívabb szakaszába lépett a stabil, inaktív fázis után.

A fekete lyukak esetében a QPE-nek (quasiperiodic eruption, kváziperiodikus kitörés) nevezett röntgen-felvillanásokat általában a fekete lyuk akkréciós korongjával interakcióba kerülő kisebb objektum okozza, például egy arra járó csillag, amit elpusztít a fekete lyuk, de az SDSS1335+0728 fekete lyuka (amit Anskyra kereszteltek a kutatók) a szokásosnál sokkal intenzívebb, fényesebb és hosszabb kitöréseket produkál. Az elméletek szerint a felvillanások kiindulópontja egy kisebb űrbeli objektum lehet, ami az akkréciós korong anyagában zavart kelt.

A kutatóknak mindenesetre Ansky különösen jó lehetőséget nyújt arra, hogy a QPE jelenségét, és általában véve az újra aktívvá váló szupermasszív fekete lyukakat tanulmányozzák, mivel, ahogyan a kutatók a Nature-ben megjelent tanulmányban írják, az „AGN-jelölt” tevékenységét élőben követhetik a különféle teleszkópok segítségével. A csillagászok reményei szerint a kitörésekkel összefüggő gravitációs hullámokat a jövőben a LISA három szondája is mérni tudja majd, még pontosabb képet nyújtva a fekete lyukkal kapcsolatos fejleményekről.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.