A tudomány mai állása – pénteken 9-től

A május 16-odikai műsor tartalmából…

20250512_tma_1_resz

Valósághűbb tapintási élményt ad egy új szerkezet

https://hvg.hu/tudomany/20250509_viselheto-eszkoz-tapintas-virtualis-valosagban-vr

Különleges eszközt fejlesztettek az Illinois állambeli Northwestern Egyetem kutatói. A kütyü elfér használója ujjbegyén, és az eddigieknél valósághűbb tapintási élményt ad, amikor viselője épp a virtuális valóságban kalandozik.

Persze léteznek ma már haptikus eszközök, amelyek érzékelőket és motorokat használnak arra, hogy szimulálják a tapintás érzését, azonban ezek csak piszkálják a bőrt, legalábbis így véli John A. Rogers anyagtudományi professzor, aki az új eszköz tervezését vezette. Kutatótársaival úgy gondolták, hogy a bőr a sokkal kifinomultabb tapintásérzékekre is fogékony. Azzal kezdtek foglalkozni, hogy miként valósul meg tapintás a bőrön belüli különböző típusú mechanoreceptorokon keresztül. Ezeket olyan érzékelőkként képzelhetjük el, amelyek különböző mélységekben, különböző érzékenységi szintekkel rendelkeznek.

Ennek a bonyolultságnak a szimulálására kifejlesztették az első, teljes mozgásszabadsággal rendelkező aktuátort (mechanikai mozgást generáló eszközt). Ez az aktuátor nincs egyetlen mozgástípusra vagy korlátozott mozgáskészletre korlátozva, hanem képes mozogni és minden irányban erőt kifejteni a bőr mentén. Ezek a dinamikus erők a bőr összes mechanoreceptorát érintik, külön-külön és egymással kombinálva is. Ezzel pedig teljesen programozható módon, finoman lehet szabályozni a bonyolult érintésérzetet.

A kutatók úgy képzelik, hogy eszközük végső soron javíthatja a virtuális élményeket, segíthet a látássérült egyéneknek eligazodni a környezetükben, reprodukálhatja a különböző textúrák érzetét az online vásárlások során, tapintható visszajelzést adhat a távoli egészségügyi látogatásokhoz, és még a hallássérültek számára is lehetővé teheti a zene „érzését”.

20250512_tma_2_resz

Végtelen kifutópálya: a folyamatosan működő, körkörös reptéri kifutó

https://raketa.hu/vegtelen-kifutopalya-a-folyamatosan-mukodo-korkoros-repteri-kifuto

Az Endless Runway (Végtelen kifutópálya) nevű projektet a Holland Repülési és Űrkutatási Központ (NLR) vezeti, amely egy igen érdekes, de a földtől kicsit talán elrugaszkodott koncepciót vizsgál: egy kör alakú kifutópályát, amely jelentősen átalakíthatja a repülőterek működését.

A kör alakú repterek gondolata nem új keletű: a repülés hőskorában már alkalmaztak ilyen elrendezést, mivel lehetővé tette, hogy a gépek mindig szembeszélben landoljanak – függetlenül attól, honnan fújt a szél. A modern „körkifutópálya” azonban már más tészta.

A mai kör alakú pálya lehetővé teszi, hogy a repülőgépek mindig a szélirányhoz igazodva szálljanak fel és le, ezáltal csökkentve az oldalszél miatti kockázatokat, növelve a kapacitást, és egyenletesebb zajterhelést biztosítva a környező települések számára. A 3,5 km átmérőjű, 10 km hosszú pályán a repülőgépek bankolt (döntött) felületen mozognának, ami biztosítja a stabil íven történő haladást anélkül, hogy a földi gyorsulás a komfortzónán kívül esne.

Szimulációk alapján egy ilyen pálya akár négy hagyományos kifutópálya kapacitását is elérheti, miközben kisebb területen elfér, hiszen az infrastruktúra – például a terminál – a kör közepén helyezkedne el, valamint az útvonalak finomhangolását a zajhatások igazságosabb elosztása érdekében.

A pályának például íveltnek és döntöttnek kell lennie – hasonlóan egy ovális versenypályához –, hogy a gépek biztonságosan tudjanak leszállni és manőverezni.

Normálisnak számít, ha magában beszél az ember?

https://raketa.hu/normalisnak-szamit-ha-magaban-beszel-az-ember-2

A belső beszéd a hétköznapok velejárója, bár nem mindenki beszél magához fennhangon. Bizonyos esetekben azonban károssá is válhat a folyamat.

Saját cselekedeteink narrálása és a gondolataink tudatos megfogalmazása állandó kísérője a napjainknak és teljesen normális velejárója a tevékenységeinknek. A szakértők szerint egyáltalán nem számít valamilyen pszichológiai deviancia jelének, ha valaki azon kapja magát, hogy hangosan beszélget önmagával, miközben teljesen egyedül van, bár a belső beszéd (self-talk) nem feltétlenül jelent hangos diskurzust, a kimondott szavak nélküli belső beszéd is ugyanabba a kategóriába sorolható.

Az önmagunkkal való beszélgetés sokféle formát ölthet, de általában az elsődleges szerepe, hogy tisztázzuk a gondolatainkat, kifejezzük érzelmeinket és ezáltal rendet rakjunk a „fejünkben”, azaz egyfajta önszabályozó funkciót tölt be.

„Mivel a belső beszéd előnyös hatással van a figyelemre és az érzelmi szabályozásra, ezért széles körben használják a teljesítmény növelésére a sportokban és akadémiai programokban, valamint klinikai kezeléseknél a szorongás és depresszió menedzselésére.”

– írják a koreai kutatók és számos más tanulmány is hasonló eredményekről számol be az önmagunkkal való beszélgetés pozitív hatásait illetően.

Viszont a belső beszéd, vagyis a magunkban beszélés egy pontos túl károssá, illetve kórossá válhat, például: a túlságosan kritikus hozzáállás önmagunkkal szemben okozhatja egy probléma fokozását is és egy stresszes helyzet kezelhetetlenné válását, illetve ha a belső beszéd alatt folytonosan kritikát fogalmazunk meg magunkkal szemben és emiatt depresszió alakul ki, vagy ha a belső beszéd hallucinációkkal is párosul, az már súlyos mentális gondokra, akár skizofréniára utaló jel is lehet.

20250512_tma_3_resz

A BurgerBotok 27 másodperc alatt készítik el a hamburgereket egy új gyorsétteremben

https://androgeek.hu/hir/a-burgerbotok-27-masodperc-alatt-keszitik-el-a-hamburgereket-egy-uj-gyorsetteremben

A gyorsétterem elnevezés egy új szintre emelkedik köszönhetően a robotoknak, miután egy kaliforniai étteremben bevetették az ABB vállalat robotjait, melyek alig 27 másodperc alatt állítanak össze egy hamburgert, ám a húsok sütését egyelőre nem bízzák a technikára, azt továbbra is emberek készítik.

Egy felgyorsult világban senki sem szeret az ételre várni, leginkább emiatt annyira népszerűek a gyorséttermek, ahol percek alatt megkapjuk a megrendelésünket. Az ABB vállalat mindezt új szintre emeli a BurgerBotok segítségével, a kaliforniai Los Gatosban. Az új gyorsétterem teljesen automatizált konyhából áll, melyben robotok állítják össze villámgyorsan a hamburgereket.

A BurgerBotok QR-kódok alapján készítik össze a megrendeléseket, továbbá készletinformációkat is tárolnak, így könnyebb számon tartani, hogy miből mennyi fogyott. Manapság sok gyorsétterem számára nehéz jó alkalmazottakat találni, de a robotok ebben a szegmensben is segítségükre lehetnek az étteremtulajdonosoknak.

Mégsem lesz divat az atomerőműre kötött adatközpont?

https://prohardver.hu/hir/atomeromure_kotott_adatkozpont_megsem_lesz_divat.html

Az utóbbi egy évben számtalanszor hallottuk, hogy a big tech cégek az adatközpontok (és így az AI és a felhő) gigantikus, soha nem látott mértékű áramigényét úgy csillapítanák, hogy közvetlenül vásárolnak energiát, projekteket, sőt, atomerőművekre kötik az adatközpontokat, és így a hálózatba kapcsolásra sem kell várni (mert az sok idő). A co-located projektek népszerűsége kilőtt, de végül a hatóságoknak az USA-ban nem annyira tetszett ez a módszer.

A Constellation Energy, amely a világ legnagyobb atomerőmű-üzemeltetője, azt mondja, most mégis inkább az olyan projektekre fókuszál, amelyeknél az adatközpontokat a normál hálózatra kötik rá, nem közvetlenül az erőművekre.

A hatóságok attól tartottak, hogy az ilyen projektek miatt felmegy az áram ára, valamint gondok lesznek a megbízhatósággal az adatközpontok működési jellege és felvételi jellemzői miatt, és amiatt, hogy átirányítanák az áramot, hogy egy-egy gigantikus ügyfelet szolgáljanak ki.

Az Amazonnak nem engedték meg, hogy a Talen Energy atomerőműve mellett terjeszkedjen tovább ilyen formában, azóta a FERC pedig új szabályozásokon is dolgozik.

A Constellation mindenesetre nem mondott le a co-located atommegoldásokról, de már a hálózatból kikötve képzelik el ezt egyes ügyfeleknél.

20250512_tma_4_resz

Összerakta 1000+ leselejtezett laptop használt akkumulátorát, most erről megy az egész háza

https://hvg.hu/tudomany/20250509_laptop-akkumulator-zoldenergia-napelem-kornyezetvedelem

Kilenc év alatt bővítette olyan méretűre a saját házibarkács-projektjét a Glubux néven ismert fórumozó, hogy mostanra a teljes háztartása zöldenergiával működik.

Az ENSZ régóta arra figyelmeztet, hogy a világ elektronikai hulladékának kevesebb, mint negyedét gyűjtik össze, kezelik és hasznosítják. Ez azért komoly probléma, mert egyrészt folyamatosan nő az e-hulladék mennyisége, másrészt pedig ezekben a szerkezetekben mérgező anyagok vannak, amelyek komoly környezeti terhelést jelentenek a bolygó számára.

Ilyen eszköz lehet például egy laptop, ami többek között a benne lévő akkumulátor miatt is veszélyes elektronikai hulladék. Úgy tűnik azonban, hogy az újrahasznosítást nemcsak nagyban, kicsiben is el lehet kezdeni – erre mutatott rá legalábbis a Second Life Storage nevű online fórum egyik tagja, a Glubux nevű felhasználó.

Glubux saját bevallása szerint nyolc évvel ezelőtt építette azt a rendszert, ami a mai napig tökéletesen üzemel. A háza udvarán egy fészert épített, amiben régi laptop-akkumulátorokra kötöttet rá a napelemeit, hogy egy hálózaton kívüli tápegységet hozzon így létre. A rendszer állítólag az egész házát árammal látja el. A projektje még 2016 novemberében indult el, amikor először osztotta meg terveit a fórumon. Elsőként egy 1,4 kW-os napelemsort használt, amit egy régi 24 V-os 460 Ah-s akkumulátorra kötött rá, emellé pedig töltésvezérlőket és egy 3 kVA-es invertert használt. Ezt kezdte el később bővíteni, ami végül oda vezetett, hogy mostanra több mint 1000 laptop akkumulátorát használta fel. Ezeket egyenként nagyjából 100 Ah csomagokba rendezte, és rézvezetékekkel kötötte össze őket. Glubux mostanra 24 napelemet használ, amelyek mindegyike 400 W-os.

Különleges kísérlet eredménye a repülő villámhárító: mindig oda megy a város fölött, ahova éppen kell

https://hvg.hu/tudomany/20250508_villamharito-dron-kiserlet-villamvedelem

Nemrégiben hozták nyilvánosságra a japán NTT (Nippon Telegraph and Telephone Corporation) mérnökei azt az izgalmas kísérletet, amelyre tavaly decemberben került sor: drónnal „kaptak el”, majd vezettek le a földbe egy villámcsapást. A vezető nélküli repülő szerkezetet, egy fura ketrecbe zárva, felengedték a sötét felhők közé, ám egy hosszú fémdróttal a földhöz kötözték. Egy darabig csendben lebegett 300 méteres magasságban, majd hirtelen mintha megragadott volna egy villámot, kék fény töltötte be az eget, majd a drón villámhárítóként levezette azt a földbe. A ketrece kissé megolvadt, de az eszköz továbbra is működőképes maradt.

A drón a zivatar intenzív elektromos mezőjében áll, és nagy töltéskülönbséget épít ki maga és az alul lévő földeletlen vezeték között. Amikor a feszültség eléri a kritikus szintet, egy kapcsoló összeköti a kábelt egy alacsony ellenállású földelőrendszerrel. A Földhöz vezető út ellenállhatatlanná válik a felette lévő töltéssel rendelkező részecskék számára.

A kísérletek során a csapat kék villámcsapásokat és „pattanó hangokat” figyelt meg a talajszinten lévő kábelcsörlő felől, de a drón stabilan a levegőben maradt.

20250512_tma_5_resz

Keletebbre jönnek a tornádók

https://ng.24.hu/fold/2025/05/05/tornado-folyoso-keletebbre/

Észak-Amerika földrajzi helyzetéből adódóan gyakoriak a nagy erejű szupercellás zivatarok, és ezekkel a tornádók is. E pusztító időjárási jelenség korábban a 100. hosszúsági körhöz kötődő határvonaltól nyugatra volt inkább jellemző, azonban néhány éve egy kutatás jelezte, hogy egyre keletebbre fog tolódni. Ez persze nem pusztán időjárási érdekesség, hanem súlyos probléma is.

Évtizedeken át Texas, Oklahoma, Arkansas, Missouri államokban volt a tornádók zöme, azonban 1989 után 650-800 kilométerrel keletebbre vándorolt a fő sávjuk. Ma Kentucky, Tennessee, Mississippi és Alabama államokat érintik e pusztító viharok.

A klímaváltozás a tornádók gyakoriságát is növeli, több különböző tényezőn keresztül is. Többek közt ilyen ok az, hogy a Mexikói-öböl vize jobban felmelegszik, és a délies áramlatokkal a meleg, párás légtömegek a korábbiaknál jóval keletebbre, pont az új tornádó folyosó irányába jutnak el, fokozva a tornádók kialakulásának esélyét.

Hol látható tejtenger a Földön?

https://ng.24.hu/fold/2025/04/28/tejtenger-biolumineszcencia/

A tengereken évszázadok óta rendszeresen látnak a hajósok rejtélyes éjjeli fényt, mintha a víz világító tejjé válna – így is hívják: tejtenger. A jelenség gyakran hatalmas, akár hazánknál is nagyobb területekre terjed ki és még az űrből is látható, azonban csak ritkán találkozhat vele az ember. Előfordul, hogy hónapokon át nyomon követhető a fénylés, de általában az Inidiai-óceán távoli pontjain tűnik fel, és egészen keveset tudunk arról, miért is jön létre ez a típusú biolumineszcencia.

Azt azért jó ideje sejtik, hogy egy baktérium, a Vibrio harveyi tevékenységéhez köthető. A Colorado Állami Egyetem szakemberei 400 évre visszanyúló feljegyzések, illetve modern kori műholdas észlelések alapján összeállították a jelenség eddigi legnagyobb adatbázisát.

A jelenségért nagy valószínűséggel felelős baktérium mennyisége átlagos esetekben milliliterenként 10 sejt, azonban ahhoz, hogy a fénylésük a sötéthez szokott emberi szem számára érzékelhető legyen, tízmillió vagy még több sejtre van szükség egy milliliter tengervízben. Ez pedig azt is jelenti, hogy igazán különleges helyzetek lehetnek azok, amikor a tejtenger kialakul. Azonban csupán egyetlen esetben vettek eddig vízmintát a tejtengerből, és így azt se lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy valóban az abban azonosított Vibrio harveyi érte egyedül a felelős.

20250512_tma_6_resz

99 éves lett minden idők egyik legnagyobb természettudósa

https://hu.wikipedia.org/wiki/David_Attenborough

Május 8-án töltötte be 99. életévét Sir David Attenborough.

Sir David Frederick Attenborough OM (London, 1926. május 8. –) háromszoros Primetime Emmy-díjas angol természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok egyik úttörője. A Cambridge-i Egyetemen végzett, illetve a London School of Economics-on, 1957 óta készít természetfilmeket és sorozatokat a brit BBC televíziócsatorna számára, amelyek közül is a legismertebb az Élet-sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. A természettudományok széles körű ismertetésében végzett nagy formátumú munkásságának elismeréseképpen egy 1998-ban felfedezett új hangyászsün fajt róla neveztek el, ez az Attenborough-hangyászsün (Zaglossus attenboroughi).

Attenborough a magyar nézők szívébe híres-hírhedt trilógiájával lopta be magát annak idején, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, sztorizós modorának köszönhetően egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell egyenrangú társává emelkedett.

Az első édenkert, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat, de természetfilmjei mellett, más szálak is kötötték a tévéhez: a hetvenes években a BBC programigazgatójaként a csatorna az ő elnöklése alatt kezdett el például színes filmeket sugározni.

Munkájának jelentőségét maga a királynő is elismerte azzal, hogy 1985-ben lovaggá ütötte. 2005. június 10-én megkapta az Order of Merit kitüntetést is, amelyet szintén II. Erzsébet brit királynő adományoz azoknak, akik kiemelkedő tetteket hajtottak végre a művészetek vagy a tudományok területén.

David Attenborough más híres természetvédőkkel (pl. Jane Goodall, aki szintén a Cambridge-en végzett) együtt védnöke az angliai Population Matters (A népesedés nagyon is számít – korábbi név: Optimum Population Trust) szervezetnek. Ők szervezik az European Population Alliance (Európai Népesedés Szövetség) hálózatot. Ennek magyar tagja a BOCS Alapítvány, amely elkészítette David Attenborough 2009-es How Many People Can Live on Planet Earth? (Hány ember élhet a Földön?) című egyórás BBC filmjének magyar feliratozását.

Egyik legutolsó, 2020-as „Egy élet a bolygónkon” című filmjében az akkor 94 éves brit tévés a saját életén keresztül meséli el a Föld történetét, miközben gyászolja az elveszett vadont, és elmondja, hogyan menthetnénk meg gyermekeink jövőjét: fenntartható fejlődés, geotermikus energiával működő házak, napelemek, szélerőművek, természetközelibb életszemlélet és jóval nagyobb arányú növényi étrend a mindennapokban.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.