A június 20-adikai műsor tartalmából…

20250616_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250612_nasa-bezaras-kozossegi-media-egyszerusites-leepites-tudomanykommunikacio

Bezárásokat jelentett be a NASA

Lakat kerül a NASA számos közösségimédia-oldalára, köztük több fontos misszióéra is. Bár ezt igyekeznek racionalizálásként tálalni, a lépéssel épp az a típusú tudománykommunikáció szenvedhet csorbát, amely eddig népszerűvé tette az egyes NASA-missziókat.

Az elmúlt napokban szomorú üzenetekkel találkozhattak azok, akik követik a NASA különböző tudományos projektjeit. Az amerikai űrhivatal ugyanis bezárja számos, a tudományos küldetéseket irányító igazgatóság (Science Mission Directorate) égisze alá tartozó misszió közösségi oldalát.

A döntés érinti az X-en (a néhai Twitteren), valamint a Facebookon működő fiókokat is, így például a Curiosity marsjáróét is. A NASA hivatalos magyarázata szerint azért döntöttek így, hogy „hozzáférhetőbbé tegyék” a nyilvánosság számára a munkáikat, elkerülve a „zűrzavart”. Ez elég érdekes magyarázat, elvégre eddig ez nem volt gond, és az amerikai űrhivatalra jellemző volt, hogy igyekszik közérthetően tálalni a tudományos információkat – például a Curiosity oldalán E/1.-ben voltak a beszámolók, mintha a szonda maga adna számot a marsi kalandozásairól.

Az Engadget beszámolója szerint az egyszerűsítés keretein belül eddig 29 fiókot „archivált” a NASA, például az X-en a már említett @MarsCuriosityn túl a @NASAPersevere-t is. Mindkét marsjáró misszióról a @NASAMars fiók alatt lehet tájékozódni a jövőben. Néhány fiókot át is fognak nevezni a jövőben, hogy jobban illeszkedjenek az új gondolatisághoz.

Az amerikai űrhivatal – saját elmondása szerint – több mint 400 fiókot felügyel 15 platformon, ennek tükrében pedig valahol érthető, hogy megpróbálják őket racionalizálni. Így azonban pont az az egyediség és közvetlenség veszhet el, ami miatt sokan szívesen követtek egyes missziókat.

A racionalizálás nem sokkal azután történik, hogy kiderült: a Trump-kormányzat javaslatára a NASA csaknem 6 milliárd dollárral kevesebből működhet 2026-ban, és emiatt több küldetést és projektet is áthúzhat az amerikai űrhivatal.

20250616_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/06/10/kontaktlencse-sotetben-lat/

Sötétben is látni lehet ezzel a kontaktlencsével

Kínai anyagkutatók és idegtudósok közös munkájának eredménye az a kontaktlencse, amellyel mind egerek, mind pedig emberek látását át lehetett alakítani úgy, hogy az képes legyen az infravörös tartományt is észlelni. Normál esetben az emberi szem a 400-700 nanométeres hullámhosszú fényt érzékeli, ez a lilától a vörösig terjed.

A lencse teljesen átlátszó, így a viselője egyszerre képes ezt a normál látható tartományú fényt, mind az infravöröset érzékelni, 800-1600 nanométeres tartományban. A kontaktlencsének a klasszikus éjjellátókkal szemben nincs szüksége külső energiaforrásra, anélkül működik.

A lencsét nanorészecskékkel tették alkalmassá az infra tartományú érzékelésre. Ez azonban azzal jár, hogy a részecskéken szóródik is a fény, ami miatt a látvány elmosottá válik, bár ezt a hatást ellensúlyozni lehet, ha további, a szóródást csökkentő lencsékkel kombinálják az eszközt.

A nanorészecskék szabályozásával azt is el lehet érni, hogy az infravörös tartomány egyes hullámhosszai közt különbséget tegyen az ember. Az infrát láthatóvá „lefordító” lencse színkódokat rendelhet hozzá az egyes hullámhosszakhoz, vagyis az eltérő infra tartományú fény eltérő látható színként jelenik meg a lencse viselője szemében.

Ez a módszer azon emberek számára is segítséget jelenthet, akik bizonyos színeket nem érzékelnek (színtévesztők), így egy megfelelően hangolt nanorészecskés kontaktlencse a hiányzó hullámhossz-tartományt is láthatóvá teheti. Persze ezzel nem a problémájuk szűnik meg, továbbra se fognak zöld színt látni, akiknek a retinája erre nem alkalmas, viszont más, számukra látható árnyalatként előugranak a zöldben látszó dolgok is. Magyarul, a lencse viselésével észre fogják venni a rejtett mintát teszt ábrákon.

https://ng.24.hu/tudomany/2025/06/09/veletlenel-felfedezes-szte-szegedi-tudosok-novenyek/

Véletlenül fedeztek fel valamit szegedi tudósok

Véletlenül fedeztek fel egy izgalmas jelenséget a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Dr. Czékus Zalán és Dr. Poór Péter frissen megjelent tanulmányukban korábban ismeretlen részleteket írnak le a növények védekező mechanizmusaival kapcsolatban.

Amikor egy kórokozó – például egy baktérium – megtámad egy növényt, az azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be.

Olyan ez, mint egy várfal a város körül. Gyorsan be kell csukni a kapukat, hogy ne jusson be több patogén – nyilatkozta Dr. Poór Péter az SZTE közleményében.

Ez a gyors növényi reakció 2010 óta jól ismert: a növények pórusai bezáródnak a betolakodók előtt, közben pedig védekező molekulák termelődnek, úgynevezett defenzinek. Ezek antimikrobiális hatású fehérjék, amelyek fontos védelmi funkcióval rendelkeznek.

Az SZTE kutatóinak vizsgálata bizonyította, hogy a növény epidermiszében – a bőrszövet sejtfalában – és a zárósejtekben szignifikánsan megnő a defenzin mennyisége azokon a helyeken, ahol a növénybe bejut a baktérium. A kutatásban részt vevő kollegák PCR-tesztek segítségével azt is kiderítették, hogy nemcsak a fotoszintézisért felelős mezofillum sejtek termelik meg a defenzineket, de maguk a zárósejtek is. Így a kórokozót már a bejutásnál támadás éri, kapja az antimikrobiális hatású defenzint, az első vonalú védekezést biztosító zárósejtek pedig nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik.

Az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékén a paradicsomdefenzint több növénypatogénre jelenleg is tesztelik. Ezzel a tudással a saját, természetesen is megtermelt anyagaikkal tudnák ellenállóbbá tenni a növényeket. A gyakorlatban a mesterségesen előállított, természetes ellenanyagokat permeteznék a növénykultúrákra.

20250616_tma_3_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/ez-a-taviranyitos-villanytraktor-meg-a-frontra-is-elmereszkedik-366948.html

Ez a távirányítós villanytraktor még a frontra is elmerészkedik

A spanyol Voltrac egy éve alakult meg, most pedig először mutatta meg a világnak, milyen jövőt képzel el az autonóm mezőgazdasági gépeknek, és (kapaszkodjatok, nagy váltás jön) a hadsereg logisztikájának. Az első traktoruk ugyanis nemcsak a földeken hasznos, hanem akár frontvonalra is küldhető, mindezt emberi kockázat nélkül. A 3,5 tonnás, 4000 kg teherbírású elektromos gép elsőre egy modern, kabin nélküli traktor benyomását kelti, ami 40 km/h-val halad és 20 órás üzemidővel dolgozik a 200 kW-os, cserélhető akkumulátorainak hála. A mezőgazdaságban eke-, kasza- vagy vetőgéphez kapcsolható, de egy gyors átalakítással platós teherhordóvá is alakítható. A Voltrac lényege azonban nem a formájában, hanem a funkciójában rejlik.

A traktor jelenleg távirányítással működik, akárcsak egy FPV-drón, de a cél az, hogy több gépet is egyszerre, távolról irányíthasson egyetlen operátor, majd végső soron teljesen önjáróvá váljanak az eszközök. Ez nem pusztán automatizálás, a jármű a mezőgazdasági munkák során folyamatosan kísérletezik, különböző területeken különféle kezeléseket alkalmaz, figyeli a növények reakcióját, majd ennek alapján optimalizálja a következő műveletet, így kevesebb vegyszerrel, nagyobb terméshozamot ígér.

És hogy jön ide a hadsereg? Nos úgy, hogy a Voltrac társalapítója, Francisco Infante Aguirre szerint az ukrán frontvonal például rengeteg áldozatot követel nem harci helyzetekben is, például utánpótlás szállítás közben. Ilyenkor jön jól egy olyan önjáró gép, ami nem igényel emberi sofőrt, elbír akár egy konténernyi lőszert, és az ellenség közé is be mer menni. Egy-két hardveres frissítéssel (például drónalapú védelemmel vagy zavarásgátló technikával) a mezőgazdasági traktor pillanatok alatt logisztikai hadigéppé válhat.

https://raketa.hu/emberi-szem-ilyet-nem-latott-meg-az-elso-felvetel-a-nap-deli-sarkvidekerol

Emberi szem ilyet nem látott még: az első felvétel a Nap déli sarkvidékéről

Először a történelem során sikerült képeket készíteni a Nap számunkra eddig sosem látott déli sarkvidékéről. Az Európai Űrügynökség (ESA) június 11-én tette közzé ezeket az úttörő felvételeket, amelyeket a Solar Orbiter űrszonda készített.

Március 23-án a Solar Orbiter olyan helyzetbe került, amely 17 fokkal eltér a Nap egyenlítői síkjától, így láthatóvá váltak olyan részletek is, amelyek korábban rejtve maradtak az emberiség előtt.

Az űrszonda a tíz fedélzeti műszeréből hármat is bevetett, hogy mind a látható, mind az ultraibolya hullámhosszakon adatokat gyűjtsön. Ezeknek a részletes megfigyeléseknek hála, látható lett a Nap mágneses mezőjének bonyolult szerkezete – ez egyébként jelenleg egy fontos fordulópont, egy mágneses mezőváltás előtt áll. Emellett a képek lehetővé teszik a plazmafelhőkben található kémiai elemek nagy sebességű mozgásának a vizsgálatát is, ami kulcsfontosságú a napszél – azaz a Naprendszer űridőjárását befolyásoló töltött részecskék folyamatos áramlása – megértéséhez.

Különösen érdekes, hogy a Solar Orbiter polarimetrikus és helioszeizmikus képalkotó (PHI) műszerével végzett mérések egy figyelemre méltó anomáliát is kimutattak. A Nap déli pólusa a megszokottól eltérően nem homogén, hanem vegyes mágneses polaritásokat tartalmaz: az északi és déli mágneses mezők területei keverednek, amit a képeken vörös és kék foltok jelölnek. Az ESA szerint ez a komplex állapot átmeneti, és a Nap közelgő mágneses pólusváltását előzi meg – ez az esemény körülbelül 11 évente ismétlődik meg. Ez a mágneses átfordulás a napmaximum, azaz a nagy intenzitású napkitörések és viharok időszaka, valamint a csendesebb napminimum közötti átmenetet jelzi, amely az elkövetkező öt-hat év során várható.

20250616_tma_4_resz

https://raketa.hu/egy-titkos-talalkozon-a-legjobb-matematikusok-probaltak-legyozni-az-ai-t-de-elbuktak-lenyegeben

Egy titkos találkozón a legjobb matematikusok próbálták legyőzni az AI-t – de elbuktak lényegében

Harminc elit kutató egy speciális kihívás miatt találkozott: tesztelni akarták az OpenAI által fejlesztett, rendkívül fejlett o4-mini chatbot képességeit. A matematikusok célja az volt, hogy olyan kérdésekkel állítsák próba elé a mesterséges intelligenciát, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy összezavarják a modellt – írja a Scientific American.

Ken Ono, a Virginiai Egyetem matematikusa, az esemény vezetője megdöbbenve figyelte, ahogyan az o4-mini pillanatok alatt megoldotta a matematika néhány legnehezebb problémáját. Ono külön kiemelte, hogy a chatbot egy olyan bonyolult számelméleti kérdést is gyorsan megfejtett, amely egyébként akár egy doktori disszertáció témája is lehetett volna.

Az o4-mini abban tér el az eddigi nyelvi modellektől, hogy speciálisan kifinomult matematikai problémák megoldására képezték ki. Speciális adathalmazokon, intenzív emberi irányítással fejlesztették, így jóval hatékonyabb lett a logikai következtetésben és a matematikai meglátásokban, mint a korábbi mesterséges intelligenciák.

A résztvevők csapatokat alkotva versenyeztek egymással, hogy olyan kihívásokat hozzanak létre, amelyekkel „megbéníthatják” a mesterséges intelligenciát, és minden olyan feladványért, amelyet az o4-mini nem tud megoldani, körülbelül 7500 dolláros jutalmat kaptak. Bár a matematikusok a szakma krémje, nehezen tudtak túljárni a chatbot eszén; végül mindössze tíz olyan problémát sikerült összeállítaniuk, amelyeken az o4-mini fennakadt.

Yang Hui He, a londoni Matematikai Tudományok Intézetének munkatársa szerint az o4-mini teljesítménye egy kiemelkedő posztgraduális hallgatóéhoz mérhető, de azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy percek alatt végzett el olyan feladatokat, amelyek egy embernek hetekig vagy akár hónapokig is tartanának.

A találkozó végén a kutatók arról beszélgettek, hogy milyen lesz a mesterséges intelligencia szerepe a jövő matematikájában. Úgy látják, hogy a matematikusok főleg kérdéseket fognak feltenni, miközben a mesterséges intelligencia válik majd a felfedezések nélkülözhetetlen segítőjévé. Ono külön hangsúlyozta, hogy az oktatásban a kreativitás fejlesztése lesz a kulcsa annak, hogy megőrizzék a matematikai gondolkodás jelentőségét a rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia korszakában. Ono egyben figyelmeztette kollégáit is, hogy ne becsüljék alá az új technológiákat, hiszen az olyan modellek, mint az o4-mini, már ma is felülmúlják a világ legjobb posztgraduális hallgatóinak a többségét.

20250616_tma_5_resz

https://www.computertrends.hu/ceginfo/ez-mentheti-meg-az-etoltos-benzinkutakat-367256.html

Ez mentheti meg az e-töltős benzinkutakat

Kezd általános elvárássá válni, hogy a forgalmasabb utak mentén rendelkezésre álljon e-töltő, sőt, lehetőleg gyorstöltést biztosító berendezés. Ezek az akár 300-400 kW teljesítményű töltők jelentős villamosenergia-igénnyel bírnak, az üzemeltetőnek ráadásul fel kell készülnie, hogy elegendő teljesítmény álljon rendelkezésre akkor is, ha egyszerre használják az összes töltőpontot.

Biztosíthatják ezt úgy, hogy a csúcskapacitásnak megfelelő hálózati teljesítményt kötik le az áramszolgáltatónál, ezért azonban a kihasználtságtól függetlenül fizetniük kell. Ez nem túl költséghatékony megoldás, ráadásul a kapacitásbővítést lehetővé tevő, új villamos infrastruktúrák kiépítése is költséges, illetve akár éveket jelentő, időigényes folyamat. Ha azonban alacsonyabb teljesítménylimitet határoznak meg, és átlépik, bírságot kell fizetniük, illetve a védelmi készülékek esetleges működésbe lépése pedig átmeneti áramszünethez, így üzemkimaradáshoz is vezethet.

Erre nyújt megoldást a Siemens új fejlesztése. A dinamikus terhelésmenedzsmentet biztosító eszköz plug-and-play kialakítással, könnyen telepíthető hardveregységgel nem csupán a töltőberendezések, hanem a teljes telephely teljesítményét egyetlen közös rendszerben szabályozza. Azaz optimalizálható úgy a villamosenergia-gazdálkodás, hogy szükség esetén kielégítő töltési teljesítmény álljon rendelkezésre minden egyes töltőponton, miközben az akár alacsonyabb teljesítménylimitet sem lépi át az üzemeltető.

Ez az előrekonfigurált, és szabadon paraméterezhető hardvereszköz egyszerűbbé teszi az elektromos hálózat és a hozzá kapcsolódó eszközök felügyeletét, irányítását.

A megoldás bármilyen Modbus-kommunikációval rendelkező készülékkel összeköthető, így például e-töltők mellett napelem, kiserőmű vagy mikrogrid szabályozásra is alkalmas. Egy automatizációs egység legalább 10 töltő menedzsmentjére képes, gyártótól függetlenül, de skálázhatóságának köszönhetően akár 250 eszköz is kezelhető ezzel a megoldással. Integrálható a távoli felügyeletet biztosító, felhőalapú szoftveres alkalmazásokba, így a Siemens Electrification X portfóliójába is, amelynek segítségével például helyszíni kiszállás nélkül elvégezhető a töltőberendezések hibaelhárítása vagy újraindítása.

Az egység tervezésekor a helytakarékos kialakítás és a zord környezeti feltételekkel szembeni ellenállóképesség mellett kiemelt figyelmet kapott az kiberbiztonság is, ezáltal megbízható, erőforrás- és költséghatékony, valamint fenntartható energiaoptimalizálási megoldást biztosít.

20250616_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250612_gyerekek-matematikai-kepessegek-nemek-kozti-kulonbsegek-okok-vizsgalat

Miért maradnak le a lányok matematikából? Megvizsgáltak 2,7 millió gyereket, és megdöbbentő válasz született

Francia kutatók vették górcső alá, mikor jelentkezik a nemi szakadék a fiúk és a lányok matematikai teljesítménye között – és mi állhat ennek hátterében. A megállapítások segíthetnek, hogy ezek a különbségeket a jövőben le lehesse küzdeni az oktatásban.

Világszerte megfigyelhető tendencia, hogy a matematikai teszteken a tizenéves fiúk jobban teljesítenek a lányoknál – és nagyobb valószínűséggel választanak a későbbiekben olyan pályát, ami a reáltárgyakhoz kapcsolható. Pedig a fiúknak látszólag nincs jobb szám- vagy logikai érzékük, de akkor mi lehet a háttérben, és hol veheti kezdetét a lányok lemaradása? Ezekre a kérdésekre kereste a választ egy hatalmas francia tanulmány.

Mint a Nature kifejti, a fiúk és a lányok hasonló matematikai eredményeket érnek el az iskola elkezdésekor, ám négy hónap után már a fiúk teljesítenek jobban – és egy friss elemzés szerint 12 hónapnyi iskolai tanulás után még nagyobb a különbség.

Az összesen 2,7 millió, az iskolát 2018 és 2021 között kezdő gyermeket vizsgáló tanulmány megállapította: a nemek közti szakadékot a formális oktatás kezdete, és nem az életkor határozza meg. A vizsgálatok alapjául szolgáló Franciaországban a gyerekek azon év szeptemberében kezdik meg az iskolát, amelyben betöltötték a hatodik életévüket – a kutatók olyan gyerekeket vetettek össze, akik születési ideje között csupán néhány nap különbség van, mégis más évfolyamra járnak már.

A szakemberek szerint a decemberben született, a második iskolai évüket folytató fiúk és lányok között megvan a különbség, ám hiányzik azoknál, akik néhány nappal később – már januárban – születtek, és még csak az első évüket kezdik.

A kutatók szerint a különbségek hiánya az első év kezdetén arra enged következtetni, hogy az okokat inkább a környezetben kell keresni, melyeket az iskolakezdés után tapasztalnak – és nem az érdeklődésben, vagy a veleszületett képességekben. Jillian Lauer szerint a tapasztalatok számítanak igazán.

De mi lehet az ok? Az egyik ilyen az lehet, hogy a szülők és a tanárok azt a sztereotípiát erősítik, hogy a fiúk jobbak matematikából a lányoknál. A fiúk sikerét így a tehetségnek tulajdonítják, míg a lányokét a kemény munkának – ez pedig aláássa a lányok önbizalmát a kutatók szerint. Végső soron pedig, köszönhetően a nekik szánt különóráknak és könyveknek, a lányok magukra is alkalmazhatják ezeket a sztereotípiákat. Arról nem is beszélve, hogy a lányok hajlamosabbak lehetnek nagyobb fokú szorongással viszonyulni a matematikához, ami ronthatja a teszteken mutatott teljesítményüket.

A tanulmány szerzői egy sor javaslatot is tettek, hogy hogyan lehetne változtatni a dolgokon – a lányok korai tapasztalataira fókuszálva az iskolában. Például támogatást lehetne nyújtani a gyerekeknek ahhoz, hogy kevésbé szorongjanak a matematika miatt, vagy ösztönözhetnék a kíváncsiságot, valamint a problémamegoldó készségek használatát a tantermi kereteken túl is.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.