A július 18-adikai műsor tartalmából…

20250714_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250710_android-16-uj-biztonsagi-funkcio-megfigyelesi-kiserletek-hamis-mobilcellak-ertesites

Ha felugrik a mobilján ez az értesítés, nagy a baj

Figyelmeztetni fognak a jövőben az androidos mobilok, ha a készülék nem a szolgáltató antennájára, hanem egy hamisított adótoronyra csatlakozik. Abból ugyanis lehallgatás és adatlopás lesz.

Befoltoz egy komoly sebezhetőséget az Androidban a rendszer új verziója, amivel a rosszindulatú felek nyomon követhetik a felhasználókat.

A funkciót úgy fejlesztette a Google, hogy észlelje a mobilcella-szimulátorokat – azaz azokat az eszközöket, amelyek mobiltoronyként viselkednek, arra késztetve a közeli készülékeket, hogy csatlakozzanak rá. Ilyen megoldásokat használhat több amerikai kormányzati ügynökség is, például a bevándorlási, valamint a vámhivatal.

A kompatibilis eszközökön lehetőség lesz a „hálózati értesítések” ki- és bekapcsolására. Utóbbi állapotban a készülék figyelmeztetni fog, ha az eszköz egy nem titkosított hálózathoz csatlakozik, vagy ha a csatlakoztatott hálózat lekéri a mobil egyedi azonosítóit.

Ezeken túl van egy olyan opció is, amivel bekapcsolhatja a 2G-s hálózatvédelmet, tehát lényegében a készülék elkerüli ezt a korosodó, már kevésbé biztonságos mobilhálózatot. A funkciók segítségével a mobilok védettebbek lehetnek a jövőben a megfigyelési kísérletekkel szemben.

20250714_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/07/08/halandzsa-chatgpt-kepesseg/

Halandzsával vizsgálták a ChatGPT képsességeit

Vajon mennyire kreatív a mesterséges intelligencián alapuló nagy nyelvi modell, ha szavak értelmezésére és új szavak alkotására kérik fel?

A Kansasi Egyetem pszicholingvisztika professzora különös kísérletbe fogott. A pszicholingvisztika avagy a nyelv pszichológiája az a tudományág, mely azon pszichológiai és neurobiológiai tényezőket vizsgálja, melyek képessé teszik az embert, hogy elsajátítson, használjon, megértsen és alkosson egy nyelvet.

A ChatGPT mesterséges intelligenciáját tesztelte olyan szavakkal, amelyek vagy kikoptak már a napi nyelvhasználatból, vagy abszolúte kitalált, halandzsa szavak.

A vizsgálatok egyik részében olyan régi angol szavakat adott a kutató a ChatGPT-nek, amelyek már régen kikoptak a használatból. Az MI nagyon sok ilyen kifejezésre tudott megfelelő szómagyarázattal szolgálni. Egy ilyen kifejezés volt a „felkopogás”, ami gyakorlatilag egy ébresztőszolgálatot jelentett az ipari forradalom idején, amikor még nem volt olcsó és megbízhatóan működő vekker. (Egy ember egy bottal felkopogott a megfelelő időpontban a megrendelő hálószoba ablakán.)

A ChatGPT 52 ilyen típusú kifejezésből 36-ra tudta a megfelelő magyarázatot, 11 esetben közölte, hogy nem ismer ilyen szavakat, 3 esetben pedig más nyelvből vett szóval igyekezett magyarázni. Két esetben azonban afféle gépi hallucinációként a ChatGPT egyszerűen kitalált egy egyébként hamis választ. Ez a hallucináció jól ismert hiba az MI-k esetében.

A következő feladat az volt, hogy néhány spanyol nyelvű szóhoz hangzásában hasonlító szavakat keressen. Ha ezt egy embertől kérik, akkor az adott ember a saját anyanyelvéből fog hasonló hangzású szavakat keresni – a ChatGPT viszont abszolút más nyelvekben keresett. Persze, neki nincs „anyanyelve”, így nem is gondolkodhat saját, elsődleges nyelvi tapasztalata szerint sem, mint egy ember.

Ahelyett, ahogy mi emberek tennénk az anyanyelvünkön, az MI statisztikai összefüggések alapján kereste meg a válaszként adott szavakat az általa ismert nyelvek körében. Ha viszont a kutató azt is megmondta, hogy a hasonló hangzású szavakat angolból kéri, akkor nagyon is jókat választott ki a ChatGPT.

A tesztek harmadik részében halandzsa szavakat adtak meg az MI-nek, amelyek bizonyos szempontból hasonlítottak az angol szavakra. A feladat ezúttal az volt, hogy ezeket 1-től 7-ig terjedő skálán besorolva osztályozza: mennyire lehetnek ezek jó angol szavak.

A legutolsó feladat az volt az MI számára, hogy alkosson maga is olyan angol szavakat, amelyek egy ismert jelenséget írnak le, de nem létezik rájuk valós angol kifejezés.

Az MI igen frappáns válaszokat adott e feladatra, gyakran két meglévő szó összevonásával alkotott újat, illetve létező nyelvi képző segítségével adott értelmet egy-egy szónak.

Ezek a kitalált kifejezések pontosan úgy születnek, ahogy gyakran a valós, élő nyelvben is létrejön egy-egy újszerű szó, ilyeneket mindannyian használunk is. Például a bénázik, rizsál, nethuszár, kajakóma. Kisgyerekes szülők különösen jól ismerik ezt a jelenséget, hiszen a kicsik gyakran találnak ki új kifejezéseket valamire, amire nincs külön szavuk.

Nem az a kérdés tehát, hogy tud-e új szavakat kitalálni a ChatGPT, merthogy tud. A fő kérdés az, hogy ezt olyan kulturális, fonetikai vagy épp asszociációs háttérrel teszi-e, ahogy mi emberek is. A kísérletek alapján ez egyes esetekben sikerül, ám a legtöbbször mintakövető.

20250714_tma_3_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250708_kiborg-bogarak-mentes-katasztrofak-hatizsak

Hátizsákos kiborg-bogarak segíthetik a mentőcsapatokat a katasztrófák után

Akár játékkontrollerrel is lehet irányítani azokat a kiborg rovarokat, amelyek a katasztrófák után kereshetnek túlélőket a törmelék alatt, a nehezen hozzáférhető helyeken.

A Queenslandi Egyetem kutatói a bogarakat meghatározott irányokba történő mozgásra sarkallják. Ezt olyan elektródák segítségével érik el, melyek a rovar „antennáit”, vagy a szárnyfedőit stimulálják. A kutatók szerint a kiborgok oldalirányú mozgásra, valamint függőleges falakon felfelé történő haladásra is képesek.

Bár az első teszteket még vezetékes energiaellátással végezték, a bogarak azt is bizonyították, hogy tudnak mászni, miközben egy olyan akkumulátort hordoznak, ami olyan nehéz, mint ők maguk. A kutatók most azon dolgoznak, hogy mini kamerákat, valamint egy kompakt energiarendszert is szállítani tudjanak a hátukon a bogarak.

Ha minden célt sikerül elérni, akkor egy újabb, fontos „eszköz” kerülhet a mentőcsapatok kezébe, ami sokoldalúan segítség lehet. A cél, hogy öt éven belül egy éles katasztrófahelyzetben is tesztelni tudják.

https://telex.hu/techtud/2025/07/07/mesterseges-intelligencia-nagy-nyelvi-modell-tudomanyos-tanulmanyok-millioi

Tudományos tanulmányok millióiban fedezték fel a mesterséges intelligencia nyomát

A mesterséges intelligencia által generált tartalom csendben bekúszott a lektorált publikációkba – legalább is a Science Advances szaklapban megjelent friss tanulmány szerint. Hogy rávilágítsanak arra, hogy mennyire elterjedt a nagy nyelvi modelles (LLM) tartalom a tudományos írásokban, egy amerikai és német kutatókból álló csapat több mint 15 millió biomedicináról szóló absztraktot elemzett a PubMed-en, hogy megállapítsák, az LLM-eknek volt-e kimutatható hatása a folyóiratcikkekben szereplő szóhasználatra.

Az eredmények azt mutatták, hogy az LLM-ek megjelenése óta a tudományos szakirodalomban bizonyos stilisztikai szóhasználatok gyakorisága megnőtt. Ez arra utal, hogy a 2024-ben publikált cikkek legalább 13,5 százalékát valamilyen mértékű LLM-segítséggel írták. Ez a kutatók szerint aggodalmakat vet fel egyes kutatások pontosságával és integritásával kapcsolatban.

A tanulmány szerzői a ChatGPT nyilvános megjelenése előtt és után is vizsgálták bizonyos szavak túlzott használatát, hogy megfigyeljék a trendeket. Az új tanulmány elemezte a szóhasználat mintáit az LLM-ek megjelenése előtt és után. A kutatók azt találták, hogy az LLM-ek megjelenése után jelentős eltolódás történt a „tartalmi szavak” túlzott használatától a „stilisztikai” szóhasználat felé. Árulkodó szavak voltak például a „kulcsfontosságú” és a „küzdelem” is.

2024 előtt a felesleges szóhasználat 79,2 százaléka főnév volt. 2024 folyamán egyértelműen azonosítható az eltolódás: a felesleges szóhasználat 66 százaléka ige, 14 százaléka pedig melléknév volt.

A számok azt mutatják, hogy a tudományos tanulmányok millióihoz használhatnak a kutatók valamilyen szinten nagy nyelvi modelleket.

20250714_tma_4_resz

https://raketa.hu/muholdak-figyelik-a-vilagot-de-mit-is-latnak-pontosan

Műholdak figyelik a világot, de mit is látnak pontosan?

A Szputnyik-1 1957-es felbocsátása óta keringenek a fejünk felett műholdak, manapság egyre nagyobb számban. Ezek az eszközök nagy segítséget nyújtanak a mindennapok zavartalan működését biztosító infrastruktúrák üzemelésében, sőt, mára elképzelhetetlen lenne az élet nélkülük. Az űreszközök egyre könnyebbé váló építése és űrbe való eljuttatása azonban felveti a kérdést: ki, hogyan és milyen célból építhet ki műholdas konstellációkat?

Jelenleg körülbelül 12 000 aktív műhold kering a fejünk felett a szakértők szerint, és a számuk drasztikusan növekedik a SpaceX Starlink rendszerének és a megakonstellációk kiépítése miatt. Csak Starlink műholdból körülbelül 7700 volt működőképes idén júniusban, emellett rengeteg halott műhold is köröz a Föld körül, amelyek már nem használhatóak, tehát lényegében űrszemétnek minősülnek. Ha csak az alacsony Föld körüli pálya (a Föld felszínétől számítva körülbelül 2000 kilométeres magasság alatti régió) adatait nézzük, az egyre inkább a Starlink egységekkel népesül be, nem véletlenül: az alacsony Föld körüli pálya jól használható kommunikációs célokra is-

A Starlink műholdprojekt vagy műholdsereg, a SpaceX űripari cég világméretű műholdas projektje, amelyet a globális internetszolgáltatás céljára indított el.

Az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújtott internetszolgáltatás kb. 4 milliárd ember számára valósulhat meg, olyanoknak, akiknek eddig erre nem volt technikai lehetőségük. Amennyiben elég nagy sávszélességet tudnak a projektben biztosítani, a projekt versenyképes lehet a földi internetszolgáltatókkal szemben is.

Az ENSZ távközlési ügynöksége, az ITU (International Telecommunication Union) leírása szerint 2014-ben még csak ezer aktív műholdat tartottak számon. Az elmúlt évtizedben történt hihetetlen fejlődéshez pedig az is hozzájárult, hogy megjelentek a korábbiaknál jóval kisebb, könnyebb szatellitek, amelyeknek a feljuttatása nagyságrendekkel olcsóbb, mint elődeiké.

Felsorolni is nehéz lenne, hogy a felhasználás céljától függően mi mindenre alkalmas egy műhold, de a különféle missziókat négy nagyobb csoportba lehet sorolni: a kommunikációs műholdak mellett léteznek földmegfigyelési, navigációs vagy csillagászati munkákat, kutatásokat segítő űreszközök. A földmegfigyelést végző műholdak jelentik az egyik legizgalmasabb kategóriát, hiszen ezek tartják szemmel a bolygót a nap huszonnégy órájában, láthatóvá téve olyan részleteket és változásokat, amelyeket máshogy lehetetlen lenne monitorozni. Ezek a műholdak segítenek az időjárás nyomon követésében, a geológiai, hidrológiai vizsgálatokban, a természeti katasztrófák észlelésében..

És be tudnak-e látni az épületekbe, esetleg egyenesen a szobánkba is?

A jelenlegi legjobb felbontású műholdas eszközök az EOS Data Analytics szerint körülbelül 30 centiméteres térbeli felbontással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az általuk készített kép egy pixelén látható régió egy 30×30 centiméteres területnek felel meg a Földön. Ez már egészen jó rálátást enged egy adott helyszínre, ami alapján a sok száz kilométerre a magasban keringő űreszköz segítségével is jól meghatározható a megfigyelni kívánt térség minden részlete és változása. Míg egy több mint 10 méteres felbontással dolgozó műhold csak elnagyolt, szinte homályos képet mutat például egy városról, addig az 1 méternél jobb felbontású felvételeken már felismerhetőek az autók, a strandon a napernyők, a fák és bokrok is.

Az egyes emberek, kisebb állatok, utcán sétáló járókelők és kutyák viszont még ilyen jó felbontás mellett sem látszanak igazán jól.

20250714_tma_5_resz

https://qubit.hu/2025/07/08/elszarad-a-magyar-fu-atvehetik-a-helyuket-a-kaktuszok

Elszárad a magyar fű, átvehetik a helyüket a kaktuszok

A kikunsági Fülöpháza melletti homokpusztagyepen az ökológusok már évek óta monitorozzák a helyi élővilág változásait több száz állandó mintavételi ponton. Amikor 2022-ben a mostanában megszokotthoz képest is kevés eső esett a forróság közepette, a HUN-REN ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének munkatársai elhatározták, hogy a következő évben felmérik, hogyan képesek átvészelni ezt a szélsőséges időjárást őshonos füveink.

Az ökológusok 200, véletlenszerűen elhelyezett 4×4 méteres négyzetben mérték fel az elpusztult és élő füvek arányát. Emellett rögzítették, hogy az adott négyzet a homokbuckák kissé hűvösebb északi, vagy a forróbb déli lejtőin helyezkedik-e el, illetve hogy van-e a környezetében fa- vagy cserjecsoport.

A 200 négyzet közül 85-ben a füvek több mint 95 százaléka, míg 167 négyzetben a füvek legalább fele elpusztult.

A facsoportok környékén, illetve a buckák északi kitettségű lejtőin sokkal kisebb mértékű volt a fűpusztulás.

És ha már a szárazságtűrő őshonos évelő fűfélék sem bírják az aszályt, akkor a helyüket elfoglalhatják a még szárazságtűrőbb inváziós növényfajok, mint a homoki prérifű vagy a kaktuszok, de az egyéves fűfajok is elterjedhetnek, amelyek télen és a csapadékosabb időszakokban aktívak, majd nyáron elpusztulnak és mag alakjában vészelik át a szárazságot.

https://qubit.hu/2025/07/08/mar-het-even-belul-johet-a-mesterseges-sperma-es-petesejt-ami-alapjaiban-valtoztathatja-meg-a-termekenyseg-jovojet

Már hét éven belül jöhet a mesterséges sperma és petesejt, ami alapjaiban változtathatja meg a termékenység jövőjét

Japán kutatók és egy amerikai biotechnológiai startup közös fejlesztése révén már öt-tíz éven belül elérhetővé válhat a laboratóriumban tenyésztett emberi sperma és petesejt, ami alapvetően megváltoztathatja a termékenység jövőjét. Az Oszakai Egyetem fejlődésgenetikusa, Hajasi Kacuhiko múlt héten, az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) párizsi éves találkozóján jelentette be, hogy kutatócsoportja körülbelül hét évre van attól, hogy az in vitro gametogenezis (IVG) nevű technikával életképes emberi ivarsejteket állítson elő.

A folyamat során felnőtt bőr- vagy vérsejteket programoznak át őssejtekké, amelyeket aztán laboratóriumban tenyésztett organoidokban petesejtekké vagy spermiumokká fejlesztenek. Az oszakai kutatók mellett a Kiotói Egyetem és a kaliforniai (többek között az OpenAI vezére, Sam Altman által finanszírozott) Conception Biosciences munkatársai dolgoznak ezen a technológián, és kutatásaik reményt adnak a meddőség problémájának és az életkorral összefüggő reprodukciós képesség csökkenésének megoldására.

A ígéretes előrelépések ellenére a kutatóknak komoly etikai és jogi kihívásokkal kell szembenézniük – a legtöbb országban törvények tiltják a laboratóriumban tenyésztett sejtek használatát a termékenységi kezelésekben. Mivel a technika nemcsak a meddő párokat segítheti, hanem például a kettőnél több ember genetikai anyagából létrehozott „multiplex” babák létrehozását is lehetővé teheti, a felmerülő etikai aggályok spektruma igen széles. Míg egyes kutatók – köztük Hajasi – óvatosságra intenek a nem hagyományos felhasználásokkal kapcsolatban (ide sorolja az idősebb emberek vagy az azonos nemű párok gyermekvállalását), mások úgy vélik, hogy ezt a kérdést a társadalomra kell bízni.

20250714_tma_6_resz

https://prohardver.hu/hir/rezhiany_egesz_chipgyartasban.html

Hamarosan rézhiánytól szenvedhet az egész chipgyártás

A PwC (PricewaterhouseCoopers) tanácsadó cég szerint a globális félvezetőgyártás 32 százaléka szenvedhet rézhiánytól 2035-re. Ez azt jelentené, hogy a fennakadások a mai szinthez képest megnégyszereződnének.

A világ legnagyobb réztermelője Chile, de a munkát már most vízhiány nehezíti. A chipszektort ellátó 17 ország zöme 2035-re kiszáradással nézhet szembe, állítják a szakemberek.

A legutóbbi chiphiány a világjárvány alatti keresleti hullám miatt alakult ki, és gyárbezárásokkal társult – mindez az autóipar megbénulásához, gyártósorok leállásához vezetett sok olyan szektorban, ami chipekre épít.

Mivel a helyzet a világ rengeteg rézbányáját érinti (például Kína, Ausztrália, Peru, Brazília, USA, Kongó, Mexikó, Zambia, Mongólia), így a világ egyetlen chipgyártó területe sem menekül a probléma elől.

A szakértők szerint ha lesz is alternatívája a réznek, árban és teljesítményben az alulmarad majd. Amennyiben a kutatások nem alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz és a vízellátáson sem dolgoznak, akkor a kockázatok még tovább emelkednek. A karbonmentesítési projektektől függetlenül pedig minden ország rézkészletének 50 százaléka kerül veszélybe 2050-re, állítják. Chile esetében most 25 százalékos kockázati szintet állapítottak meg, de ez 10 évben belül 75 százalékra, 2050-ig pedig 100 százalékra emelkedhet. Ott most a bányászati hatékonyság növelésével és tengervíz-sótalanító üzemekkel próbálkoznak enyhíteni a helyzeten.

https://raketa.hu/kaosz-es-hordagyon-kivitt-humanoidok-a-focimeccsen-ahol-a-robotok-onallo-donteseket-hozhattak

Káosz és hordágyon kivitt humanoidok a focimeccsen, ahol a robotok önálló döntéseket hozhattak

Kínában megrendezték a focimeccset, amelyen kivételesen nem emberek, hanem emberszerű robotok rúgták a labdát, hogy bebizonyítsák: a gépek is képesek a játék szabályainak megfelelő játékra, és egy napon akár az emberi szintet is elérhetik a sportban. Ez a nap azonban még nagyon messze van a felvételek tanúsága szerint, a robotok ugyanis egyelőre inkább csak totyognak a pályán a valódi focimeccsekhez illő futás, passzolgatás és gyors akciók helyett. A robotok teljesen autonóm üzemmódban teljesítették a feladatot, vagyis az esemény a Robocuphoz hasonló módon valósult meg: a három évtizede Japánból induló Robocupon szintén humanoidok játszanak, irányítás nélkül, azzal a céllal, hogy 2050-re már a FIFA győztese ellen is ki tudjanak állni sikerrel. A kínai rendezvényen a gépemberek közül többen hordágyon végezték egy-egy borulás után, de több példát is láthattunk rá, hogy a robotok képesek az esésekből viszonylag gyorsan felkelni, és tovább folytatni a tevékenységüket. A versenyt végül a Tsinghua Egyetem csapata által fejlesztett robotok nyerték meg, akik 5-3-ra győzték le a Mezőgazdasági Egyetem játékosait. Az esemény szervezői szerint a robotfoci a szórakoztatás mellett egy fontosabb célt is képvisel: lehetőséget ad arra, hogy a szakértők bemutassák a technológiai újításaikat, és új ötleteket szerezzenek a robotikai fejlesztések terén.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.