Az augusztus 29-edikei műsor tartalmából…

20250825_tma_1_resz

https://www.agrarszektor.hu/elelmiszer/20210722/itt-a-figyelmeztetes-surgosen-csokkenteni-kell-a-husfogyasztast-kulonben-baj-lesz-31418

Miért kell leszoknunk a húsevésről?

Miért kell lemondanunk a kutyatartásról? Mert csökkentenünk kell a húsfogyasztást, és ez nem csak az emberre, hanem az állatra is igaz, márpedig a kutyákat is hússal etetjük. Miért kell csökkentenünk a húsfogyasztást? Mert a húsfogyasztáshoz szükséges a nagy kiterjedésű állattenyésztés, az állatokat – marhákat, disznókat, szárnyasokat – takarmánnyal etetik, amelyeket igen nagy mennyiségben kell megtermelni a világ húsfogyasztásának kielégítéséhez, és a nagy kiterjedésű, szántóföldi takarmánytermesztés, azon belül is a nem hatékony műtrágya felhasználás az elsődleges okozója az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak.

Globális szinten az állattenyésztés felelős az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14,5%-áért.

A trágyázás és annak kezelése az összes kibocsátás 26%-át adja. Ez elsősorban dinitrogén-oxidot jelent, ami még a metánnál is károsabb gáz, a szén-dioxidhoz képest pedig nem kevesebb, mint 264-szer károsabb.

Globálisan a biológiailag produktív szárazföldi területek 40%-át a mezőgazdaság hasznosítja, ennek 77%-át pedig az állattenyésztés használja fel. Ez Európa területének négyszerese, számszerűsítve 40 millió négyzetkilométer, ami több, mint az erdők összes területe, tehát 39 millió négyzetkilométer. Nem mehetünk el a vízfogyasztás mellett sem: bár vannak jelentős különbségek, de például 1 kilogramm marhahús előállításához körülbelül 15 400 liter vízre van szükség, a csirkénél ez 4300 liter körül van.

Természetesen nem csak az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, de az tagadhatatlan, hogy jelentős szerepet töltenek be benne.

20250825_tma_2_resz

https://www.computertrends.hu/biztonsag/mi-tortenne-ha-az-egesz-vilag-egyszerre-kapcsolna-fel-a-villanyt-370009.html

Mi történne, ha az egész világ egyszerre kapcsolná fel a villanyt?

Egy globális, egyszerre bekövetkező terhelésnövekedés hatalmas kihívást jelentene a termelésben. A különböző erőművek eltérő sebességgel képesek reagálni a kereslet változásaira. A szén- és atomerőművek nagy mennyiségű energiát tudnak biztosítani, ám lassan követik a terhelési ingadozásokat, és újraindításuk órákat vehet igénybe. A földgáztüzelésű erőművek rugalmasabban működnek, így tipikusan ezekkel fedezik a csúcsigényeket. A megújuló energiaforrások – a nap-, szél- és vízenergia – tisztábbak, de kevésbé szabályozhatók, hiszen a napsütés, a széljárás és a vízhozam nem követi pontosan a fogyasztói igények ritmusát.

A világméretű egyidejű villanykapcsolás azonban valószínűleg nem vezetne az egész Földet érintő áramszünethez. Egyrészt nem létezik egységes globális villamos hálózat: az országok többsége önálló vagy regionális rendszereket üzemeltet, amelyek képesek szükség esetén leválni egymásról. Így egyes régiókban előfordulhatnának kiesések, de a teljes rendszer összeomlása valószínűtlen. Másrészt az elmúlt két évtized technológiai fejlődése, különösen a LED-világítás elterjedése, jelentősen mérsékelte a világítás energiaigényét. Az ilyen fényforrások nagyságrendekkel hatékonyabbak a hagyományos izzóknál, így az egyszerre felkapcsolt lámpák tényleges terhelése kisebb lenne a múltban feltételezettnél.

A gondolatkísérletnek azonban van egy kevésbé technikai, sokkal inkább környezeti vonatkozása is.

Egy ilyen mértékű fénykibocsátás drámai módon fokozná a fényszennyezést, különösen a városi égboltokon már most is megfigyelhető úgynevezett „sky glow” jelenséget. Ez a légköri porszemcsékről és vízcseppekről visszaverődő fény által keltett fényudvar, amely eltakarja az éjszakai égbolt csillagait. A hatás nemcsak esztétikai, hanem ökológiai és egészségügyi szempontból is aggályos, hiszen a mesterséges fény befolyásolja az emberi bioritmust, és zavarja számos állatfaj – köztük madarak, rovarok vagy tengeri teknősök – természetes viselkedését.

Összességében, ha az egész világ egyidejűleg kapcsolná fel a világítást, a villamos hálózatok rugalmassága és a modern világítási technológiák miatt valószínűleg elkerülhető lenne a globális összeomlás. Sokkal látványosabb következmény lenne az égbolt elsápadása, a csillagok eltűnése, és a fényszennyezés újabb ugrásszerű növekedése – olyan ár, amelyet valószínűleg senki sem fizetne szívesen egy pillanatnyi világosságért.

20250825_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2025/08/16/szunyog-darazs-meh-csipes-nyar

Mindent elmondunk, amit a szúnyogcsípésekről valaha tudni akart

A klímaváltozás miatt a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a hideg, és egyre több az enyhébb, melegebb nap. A melegebb telek és a hosszabb, enyhébb őszök miatt a rovarcsípések szezonja kitolódik: akár kora tavasszal és késő ősszel is találkozhatunk méhekkel, darazsakkal és szúnyogokkal.

A felmelegedés nemcsak a helyi szúnyogoknak kedvez, hanem a trópusi rokonaiknak is, amik egyre gyakrabban jelennek meg Európában, így Magyarországon is. A megjelenésüket segíti az egyre több utazási lehetőség, a növekvő külföldi áruforgalom, míg a megmaradásuk mögött a rájuk nézve egyre kedvezőbb időjárás áll.

Ahogy a hazai szúnyogok, úgy a behurcolt fajok is képesek kórokozókat terjeszteni, 2024-ben az Országos Vérellátó Szolgálat például korlátozta is a véradást a tigrisszúnyogok miatt. Az ázsiai tigrisszúnyog terjesztheti például a dengue-, a chikungunya- és a zikavírust, ám ehhez előbb fel kell szednie egy fertőzött emberből vagy állatból. Emiatt ezek a betegségek itthon ritkák, és csak behurcolt esetként fordulnak elő, például akkor, ha valaki egy külföldi utazáson fertőződik meg.

A bőrgyógyász szerint a rovarcsípések időszaka hosszabb lett, és némileg a kockázatuk is nőtt, de egyelőre nem kell rettegni attól, hogy trópusi járványok ütnék fel a fejüket a vérszívók miatt.

Sokan érzik, hogy a szúnyogok egyre vérszomjasabbak, ám ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, ahogy szó volt róla, egyre hosszabb a szezonjuk, így többet is találkozunk velük, több esélyünk van csípést szerezni. Emellett valóban megjelentek új fajok, amik szintén hozzájárulhatnak a gyakoribb találkozáshoz.

Azonban az, hogy mennyire viszket vagy mekkora a pukli, nem feltétlenül a fajokon vagy a vérszomjukon múlik, hanem az egyén immunrendszerén, pontosabban a csípésre adott immunválaszán.

A füst a mondás szerint a szépre száll, de kire száll a szúnyog? Ez sok mindentől függ: a szúnyogok nagyon érzékenyek a kilélegzett szén-dioxidra – ezért is hajlamosak a fejünk körül repdesni, amikor mi próbálunk aludni –, így azok, akiknek intenzívebb az anyagcseréjük (például terhes nők, sportolók vagy akik nemrég alkoholt ittak), könnyebben kerülnek a kártevők célkeresztjébe.

20250825_tma_4_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/20/pavatoll-lezer/

A pávatoll akár lézer is lehet

Az állatvilágban először bukkantak olyan mikroszerkezetre, amely lézerként működik, a Scientific Reports  folyóiratban megjelent tanulmány szerint. A Floridai Műszaki Egyetem kutatói feltárták, hogy a pávatollban olyan mikroszkopikus üregek találhatók, amelyek a fényt koherens sugárrá képesek erősíteni. A kutatást a Science ismertette.

A lézer eredetileg betűszó volt, gerjesztett sugárzással erősített fényt jelent. A lézer gyakorlatilag egy olyan fényforrás, amely nagyon keskeny, irányított és egyszínű (egyforma hullámhosszú) fényt bocsát ki. Működésének alapja, hogy egy anyagot (pl. festék vagy kristály) gerjesztenek, azaz az elektronjai energiát kapnak.

Ezt az energiát aztán fotonok, vagyis fény formájában leadják, mégpedig úgy, hogy a kibocsátott fotonok egymást is hasonló kibocsátásra serkentik. Ez a folyamat egy tükröző üregben zajlik, ahol a fény oda-vissza verődik és erősödik, míg végül egy részleges tükör kiengedi a lézersugarat. A végeredmény egy erős, jól fókuszálható fénynyaláb.

A természetes lézerekben, mint a pávatollban, mikroszkopikus méretű visszaverő felületek tölthetik be a tükröző üreg szerepét, más-más módon erősítve és kibocsátva a fényt.

Az régóta ismert, hogy a pávatollak szerkezeti színeket mutatnak, vagyis nem pigmentek, hanem a toll mikroszerkezete hozza létre a ragyogó árnyalatokat. A mikroszerkezet sajátossága, hogy bizonyos színű fényt látunk neki köszönhetően. A floridai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a mikroszerkezet esetleg működhet-e lézerként is.

Miután egy általánosan használt festékkel megfestették a tollakat, majd gyenge fényimpulzusokkal gerjesztették őket, laboratóriumi műszerekkel sárgászöld lézersugarakat észleltek – ezek szabad szemmel nem látszottak, ahhoz túl halványak voltak. A sugarak a pávatollak szemfoltjaiból indultak ki, két különböző (de mindig ugyanazon) hullámhosszon.

A szerkezeti színeket létrehozó szabályos kristályszerű szerkezetet üregek sokasága alkotja, és ezekből verődik vissza a fény, amelyet kissé fémesen csillogónak látunk a pávatoll esetében is. Azonban e színek irányfüggők, vagyis ha kissé más szögből nézzük a tollat, más árnyalatban fog ragyogni egy megadott pontja, és az egyes színeket kissé eltérő nagyságú mikroszerkezet hozza létre.

Természetesen a pávákról nem feltételezhetjük azt, hogy aktívan lézereznek egymásnak. A felfedezés azonban más téren lehet érdekes, például a biológiai anyagok szabályos belső szerkezetére utaló tulajdonság lehet az, ha lézerként képes működni. A lézermódszerrel például azonosítani lehetne az olyan szabályos geometriai szerkezetű dolgokat, mint egy-egy vírus. A hasonló biológiai szerkezeteket egy napon akár valamiféle diagnosztikára, beépített képalkotó módszerként, vagy akár gyógyító terápiára is használni lehet majd.

20250825_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/19/petesejt-egeszseg-evtizedek/

Kiderült miként maradhat egészséges a petesejt hosszú évtizedeken át

A test leghosszabb életű sejtjei a petesejtek, ezeket születésüktől fogva hordozzák a nők (illetve a nőstény állatok), egészen a szaporodóképes kor végéig. A sejtjeink úgy általánosságban azonban nem azért rövid életűek, mert nincs kedvük hosszabbhoz, hanem amiatt, hogy a különféle sejtkárosító folyamatok hatásai miatt elpusztulnak.

Számos mechanizmus létezik, amely e folyamatok ellen dolgozik és folyamatosan takarítja-javítja a sejteket, de egy idő után már túl sok a káros anyag vagy épp a hibás fehérje ahhoz, hogy elbírjon velük. Az emberi petesejtek hosszú élettartama során nem is efféle módon zajlik az „állagmegóvás”.

Egy új kutatásban, amely az EMBO Journal folyóiratban látott napvilágot, azt tárták fel, miként képes megőrizni egészséges formában a fehérjéit a petesejt. A kutatásról a The Scientist számolt be. A legmeglepőbb eredmény az, hogy szemben az egerekkel, amelyek fokozott sejttisztító folyamatokkal tartják fenn petesejtjeik egészségét, a nők szervezete éppen lefékezi e folyamatokat. Az emberi petesejtekben csökken a fehérjebontó aktivitás, s ezzel csökken a sejtre nehezedő stressz.

A kutatók több mint 100 emberi petesejtet (érett és még éretlen is volt ezek között) vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy miként takarítják e sejtek magukat. A két sejten belüli fehérjebontó módszert (proteaszómás, illetve lizoszómás) követték azzal, hogy speciális festékanyagokkal színezték meg a sejtek egyes elemeit, és ez láthatóvá tette, mi játszódik le a sejtekben.

A kutatók szerint az alacsony anyagcsere-aktivitás egyúttal azt is magyarázza, hogy miként képes a petesejt megőrizni egészségét, mivel így megakadályozza a káros reaktív oxigéngyökök (ROS) felhalmozódását.

https://hvg.hu/tudomany/20250821_lelegzet-visszatartasa-vilagrekord-merules-genetika-vitomir-maricic

Mennyi ideig tudja visszatartani a lélegzetét? Az új világrekordnak még a közelében sincs

A legtöbb ember viszonylag rövid ideig képes visszatartani a lélegzetét, ám vannak olyan népcsoportok, ahol a genetika miatt ez hosszú időn át lehetséges. A világrekordot mégis egy horvát férfi tartja.

Dél-Koreától mintegy 80 kilométerre található az ország legnagyobb szigete, a Csedzsu-sziget. Ez az egyik olyan hely a világon, ahol az egyik leghosszabb ideig fennmaradt a hagyományos életmód. A sámánizmus még mindig jelen van, az emberek a rendkívül veszélyeztetettnek minősített csedzsu nyelvet beszélik, a tengerpart mentén pedig a helyi asszonyok, a haenyeók még minidig búvárkodnak azért, hogy étel kerüljön az asztalra.

A nők a 17. század óta felelősek a tenger gyümölcseinek betakarításáért, hogy eltartsák családjukat” – magyarázza az Oceanographic Magazine. Akkor kényszerültek erre, amikor a férfiak közül sokakat vagy elvittek katonának, vagy halászás közben a tengeren vesztették életüket.

A lányok 11 éves korukban kezdték el gyakorolni a búvárkodást, és gyakorlatilag egész életükben ezt csinálták, tekintve, hogy a jelenlegi átlagéletkoruk 70 év. Naponta akár 10 órát is merülhetnek, ennek az időnek pedig több mint felét víz alatt töltik – derül ki egy új tanulmányból, amely a csoportot követte nyomon.

A vizsgálat szerint miközben az átlagos merülésük 11 másodpercig tartott, akár 2-3 percig is képesek visszatartani a levegőjüket. Ez nemcsak a képzésnek köszönhető, a kutatók két genetikai mutációt is találtak náluk: az egyik javította a búvárok hidegtűrő képességét, a másik pedig csökkentette a diasztolés vérnyomást. (Ez a vérnyomás értékének második száma, a szív relaxációja közben mérhető vérnyomás.)

A szabadtüdős merülés világrekordját meglepő módon nem egy bajau, de még csak nem is egy haenyeo tartja. A Guinness Rekordok Könyvében egy horvát férfi, Vitomir Maričić neve szerepel, aki épp az idei évben döntötte meg a korábbi rekordot. Ő 29 perc 3 másodpercen át volt a víz alatt, ami 5 perccel több az előző világrekordnál.

20250825_tma_6_resz

https://raketa.hu/a-forradalmi-ablakuveg-lathatatlan-csovekkel-teheti-feleslegesse-a-legkondit

A forradalmi ablaküveg láthatatlan csövekkel teheti feleslegessé a légkondit

Az egyre több klímaberendezés használata helyett a kutatók újabb módszereket igyekeznek találni a helyzet kezelésére, köztük olyan passzív megoldásokat, amelyek észrevétlenül segítenék a probléma orvoslását. Ilyenek az okosablakok, illetve okosablaküvegek is, amelyek eleve védőgátként működnek, vagyis megakadályozzák a lakás felmelegedését, így a hűtésre kisebb szükség van, mint a hagyományos ablakokkal felszerelt lakásokban. A 2011-ben induló, magyar alapítóval (Gutai Mátyás) is rendelkező startup, a Water-filled Glass (vízzel töltött üveg vagy vízüveg) is ilyen, energiatakarékosságot elősegítő technológiát fejleszt a WFG képében. A technológia központi eleme a két vékony üvegpanelből álló ablak, amelyben a panelek között víz található, a víz keringését pedig a falakba helyezett vezetékek és tartályok teszik lehetővé. Napos, meleg időben a víz sokkal jobban elnyeli a meleget, mint a sima ablaküveg, ezzel csökkenti a felmelegedést a házban.

Ehhez hasonló módon, de víz helyett szén-nanocsövekkel működik a Lawrence Livermore National Laboratory (LLNL) új találmánya, amelynek lényege szintén a hő elnyelésében rejlik. Az üvegben a kutatók számtalan apró szén-nanocsövet helyeztek el, amelyek mindegyike a hajszálnál ezerszer vékonyabb, vagyis szabad szemmel nem láthatóak. A nanocsövek nem akadályozzák az üveg átláthatóságát, mivel a látható fényt átengedik, de az infravörös tartományú elektromágneses sugárzással már máshogy viselkednek: “bekapcsolt” állapotban (elektromosság hatására, amit csak egyszer kell alkalmazni) a csövek blokkolják a közeli infravörös (NIR) sugárzást, ami az ember számára láthatatlan ugyan, de hő formájában érzékeljük. A NIR sugárzás akadályozása ezáltal csökkenti a házba bejutó hőt, és útját állja a felmelegedésnek.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.