A szeptember 5-ödikei műsor tartalmából…

20250901_tma_1_resz

https://hvg.hu/360/20250830_hvg-finnugor-nyelvrokonsag-vita-osmagyarok-osei-sziberia-dns-vizsgalat

https://www.blikk.hu/ferfiaknak/tech/dns-magyar-finn-nyelv-eredet/g0f24kf

Ősi DNS oldja meg a magyar és finn nyelvcsalád eredetének rejtélyét?

Az uráli nyelvek, köztük a magyar, a finn és az észt eredetéről hosszú ideje viták folytak. A hagyományos nézet az Urál hegység környékére helyezte szülőföldjüket, míg egy kisebbségi elmélet a keletebbre, Szibéria északkeleti részére helyezte a kiindulópontot. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány, amely több száz ősi genom elemzésén alapul, arra jutott, hogy a mai uráli nyelvűek ősei körülbelül 4500 évvel ezelőtt éltek Jakutföldön, jóval keletebbre, mint ahogy korábban gondolták – írja a SciTechDaily.

Magyarországról nézve különösen érdekes felfedezésről adott hírt az amerikai Harvard Egyetem. A jakutföldi eredetről szóló elmélet nem igazi meglepetés ugyan, de a magyarok elődeinek keleti kapcsolatai érdekes feltételezésekhez adnak alapot.

Meg lehet-e állapítani 4–5 ezer évvel ezelőtti emberek genetikai elemzésével, hogy milyen nyelven beszéltek? Természetesen nem – ad kevéssé meglepő választ Gyuris Balázs archeogenetikus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének munkatársa, akitől azt kértük, hogy igazítson el egy amerikai vezetésű, népes nemzetközi kutatócsoport tanulmányának ügyében. Külföldön és idehaza leginkább a Harvard Egyetem népszerűsítő közleménye – pontosabban a The Harvard Gazette cikke – keltett feltűnést, már a címével: Ősi DNS oldja meg a magyar és finn nyelvcsalád eredetének rejtélyét. A cikk szerint az újdonság az, hogy e nyelvek őse több mint négyezer évvel ezelőtt bukkant fel Szibériában – azaz keletebbre, mint eddig gondolták.

David Reich, a genetika professzora és kollégái arra alapozták tanulmányukat a Nature tudományos hetilapban, hogy korábbi leletek kiegészítéseként feldolgozták 180 szibériai ember maradványainak genetikai információit. Ennek alapján helyezik el az uráli nyelvek mai beszélőinek őseit a 4500 évvel ezelőtti Szibériának arra a részére, amelyet ma Jakutföldnek hívunk.

20250901_tma_2_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/napenergia-az-urbol-forradalom-elott-az-europai-energiapiac-370352.html

Napenergia az űrből: forradalom előtt az európai energiapiac

Egy brit kutatás szerint 2050-re akár az EU megújuló energiájának 80%-át biztosíthatják a világűrbe telepített napkollektorok.

Elképzelhető, hogy Európa energiapolitikájának legnagyobb fordulatát nem az egyre hatékonyabb szélerőművek vagy szárazföldi napelemparkok hozzák majd el, hanem olyan napelemek, amelyeket a világűrbe telepítenek. Ezzel nemcsak a fosszilis energia használatát szorítanák vissza drasztikus mértékben, hanem az energiatárolásra használt akkumulátorok szükségességét is kétharmadával mérsékelnék, miközben a teljes energiarendszer költsége 15 százalékkal csökkenne.

A NASA által tervezett, speciális tükrökkel ellátott panelek a világűrben gyűjtik a napfényt, majd az így koncentrált energiát visszairányítják a földi kijelölt gyűjtőállomásokra. Mivel ezek a rendszerek nem függenek sem a napszakoktól, sem az időjárástól, működésük folyamatos és kiszámítható lenne, szemben a szárazföldi megoldásokkal, amelyeket rendre korlátoznak a felhők és a napszakok váltakozása.

A koncepció ma még sci-fibe illőnek tűnhet, de a tudósok szerint van rá elég idő, hogy valósággá váljon. Huszonöt év áll rendelkezésre, hogy a technológia kiforrjon, és a NASA olyan hardvereket szállítson, amelyek valóban képesek ekkora teljesítmény leadására. Ugyanakkor a tanulmány készítői is elismerik, hogy számos akadály vár még megoldásra. Nem számoltak például a fellövés és üzemeltetés költségeivel, az energiaátvitel hatásfokával, valamint az egyre zsúfoltabb Föld körüli pálya problémájával. A világűr már most is tele van műholdakkal és űrszeméttel – jogos a kérdés, vajon mennyire biztonságos újabb több száz, vagy akár több ezer ilyen berendezéssel növelni a tumultust.

Európa nincs egyedül az ambiciózus tervekkel: Japán már bejelentette, hogy saját, űralapú naperőmű-fejlesztésen dolgozik. A felkelő nap országa nem tükrökkel, hanem mikrohullámokkal továbbítaná a világűrből gyűjtött energiát a Földre. Egy kísérleti átvitelt már sikeresen végre is hajtottak, igaz, még csak egy repülőgépről egy földi állomásra.

https://ng.24.hu/tudomany/2021/08/02/hatekonyabban-dolgoznak-a-poszmehek-koffein-hatasara/

Hatékonyabban dolgoznak a poszméhek koffein hatására

Koffeint számos növény termel, nem egynek a nektárjában is megtalálható.

A háziméhekről néhány éve kiderült, hogy koffeinfüggők, és túlbecsülik a nektár mennyiségét, ha abban (természetes úton termelődött) koffein található, így pl. a citrusfélék esetében. Most egy új kutatás a poszméhekre vonatkozóan állapította meg, hogy a koffeintartalmú nektár hatására hatékonyabbá válik a virágok látogatása, a gyűjtögetés, számolt be a New Scientist.

Az is egy nemrégiben közzé tett kutatásból derült ki, hogy a koffein, amely a növények nektárjában természetes úton megtalálható, jótékony hatású a poszméhek egészségére. A koffeines nektár fogyasztása egy, a poszméh életét lerövidítő gombás fertőzés ellen hat, nemcsak az egyes méhek betegség-lefolyása válik tőle kevésbé súlyossá, hanem kevesebb méh is fertőződik meg a kolónián belül, s az egyes kolóniák közti fertőzés-átadás is csökkent. Ebből a kutatásból azt a következtetést vonták le a szintén angol szakemberek, hogy a sokszínű virágkínálattal, amelyek közt van természetes koffeintermelő is, a poszméhek általános egészségi állapotát fel lehet javítani. Ilyen, koffeintartalmú nektárt termel például a baltacim nevű növény is, amelynek egyik faja ráadásul fontos takarmány is. E növényt a városi méhlegelőkben is lehetne alkalmazni poszméh-gyógyszertárként.

20250901_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/28/szovohangya-hatekonysag-csapat/

Ezzel válhat hatékonnyá a csapatmunka

Az ember minél nagyobb csapatban végez valamilyen munkát, annál jobban csökken a hatékonysága – a szövőhangya azonban megmutatta, miként lehet javítani ezen.

Az ember lusta, és ez igazán csak akkor mutatkozik meg, ha csoportban kell valamilyen munkát elvégeznie. Míg egyetlen ember 100 százalékos hatékonysággal dolgozik, egy csoport esetében ez minden egyes hozzáadott taggal csökken.

Úgy tűnik, a csapattársak gyarapodó létszámával együtt csökken az ember munkakedve, vagyis könnyebben hagyja másra a feladat javát, mert nem lesz feltűnő, hogy kevésbé erőlteti meg magát. E hatásnak az első leírója után neve is van: Ringelmann-hatás. A lustaság mellett a nagyobb létszámú csapat munkájának összehangolása is problémás lehet, és ez is hozzájárul a kisebb teljesítményhez.

Egy csomó állatfaj esetében azonban nem okoz efféle problémát a nagyobb csoportok együttműködése. Vajon hogyan érik ezt el? Egy nemrégiben, a Current Biology folyóiratban közzé tett kutatásban ázsiai szövőhangyák (Oecophylla smaragdina) segítségével kerestek magyarázatot. Érdekes módon a tűzhangyák (Solenopsis invicta) tutajai esetében az emberhez hasonlóan megjelenik a Ringelmann-hatás, a kutatók viszont arra jutottak, hogy a szövőhangyáknál nem.

A kutatók laborban kísérleteztek a szövőhangyákkal, papírból készült „leveleket” adtak nekik összepöndörítési céllal. A levelet egy húzóerőt mérő műszerrel is összekötötték, így konkrétan mérni tudták, hogy milyen erővel igyekeznek a hangyák azt felpöndöríteni. A kutatást a The Conversation hasábjain ismertették a szakemberek.

A mérésekből világossá vált, hogy a hangyacsoport növekedésével arányosan nőtt a közösen kifejtett erő is, sőt, az egyedi hangyákra eső erőkifejtés is! Ez azt jelentette, hogy nemcsak elkerülték a Ringelmann-hatást, hanem csapatmunkában extra hatékonyak voltak.

A láncokat alkotó hangyáknál a legutolsó hangya feladata az, hogy minden erejével a talajba vagy a levél másik végébe kapaszkodjon, és nem csupán a két hátulsó lábát használhatja erre. Ez pedig azt teszi lehetővé, hogy az elülső hangya is nagyobb erővel húzza a levél feléje eső szélét.

https://iacmacademy.com/2024/01/31/mi-a-jelentosege-a-csoportnak-ringelmann-kiserlet/

2 pizza szabály

A „2 pizza szabály” kifejezést Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója alkotta meg, és az Amazon vállalati kultúrájának egyik alapelveként vált ismertté. A szabály alapelve egyszerű, de hatékony: egy csoportnak annyi tagjának kell lennie, hogy egy közös étkezéshez elegendő két pizza legyen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy csoport nem lehet túl nagy ahhoz, hogy a tagok hatékonyan kommunikálhassanak és együttműködjenek. Ez a szabály arra ösztönzi a vezetőket, hogy tartsák alacsonyan a csoportok méretét, hogy elkerüljék a felesleges bürokráciát és támogassák a gyors döntéshozatalt. Bezos a következőképpen fogalmazta meg: „Ha egy csoport túl nagy ahhoz, hogy két pizzát fogyaszthasson el egy ebéd alkalmával, az már túl nagy a hatékonysághoz.” Ez a gyakorlati példa arra, hogy az emberek könnyebben együtt tudnak működni, ha a csoportjuk mérete kezelhető.

20250901_tma_4_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/24/rengeteg-novenyfaj-pollenjet-digitalizaltak/

Rengeteg növényfaj pollenjét digitalizálják

Így a parlagfűszezon derekán a pollen valószínűleg szitokszó, ám ha nem az allergiások szemszögéből nézzük őket, akkor fantasztikus formagazdagságra bukkanhatunk. A virágpor, avagy pollen a növényfajokra jellemző, egyedi mintázatú képződmény, amely alkalmas arra, hogy a vizsgálatával a kérdéses növény faját meg tudja állapítani egy hozzáértő szakember. A palinológia tudománya a virágpor és a spóra szemcséinek vizsgálatával foglalkozik, a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet palinológusai pedig azzal, hogy Amerika növényeinek fosszilis pollenjeit digitalizálják.

A pollen vizsgálata nem egyszerű feladat, egy szakembernek órák százain át kell a mikroszkópja segítségével vizsgálni a preparált szemcséket, ez nemcsak idő- és munkaigényes, de az eredményt is nehéz ismételni. Mivel a trópusokon elképesztően sokféle növényfaj él, ezért a hibalehetőség is nagy, ha ezekkel dolgozik egy szakember.

A digitális technika forradalmasíthatja ezeket a vizsgálatokat. A pollen igen sokat elárul egy területről, annak éghajlatáról, tájairól, az ott uralkodó növénytakaróról.

A kutatók egy több, mint 18 ezer darabos palinológiai gyűjtemény pollenjeit és spóráit digitalizálják, e gyűjteménybe legfőképp Amerika trópusainak növényei képviseltetik magukat. A munka során háromféle mikroszkópos technikával készítettek felvételeket, és ezekből azután fókuszsorozat módszerrel született meg az egyes szemcsék végleges képe.

A palinológia igen nagy tudást igénylő tudomány, amelyet csak kevesen művelnek, és hosszú időt vesz igénybe a tudományág csínját-bínját elsajátítani. Az MI segítségével hatalmas tehertől szabadulhatnak meg azok, akik kíváncsiak egy-egy mintában talált pollenszemcsék mibenlétére.

Ha világszerte elkészülnének efféle digitális adatbázisok, az arra is lehetőséget adna, hogy az egyes földrajzi területek és korok növényzetét egymással összehasonlíthassák a szakemberek. A végleges cél így egy olyan globális pollen-adatbázis, amelynek információi ezt a kutatást lehetővé tehetik majd.

https://index.hu/tudomany/til/2025/08/29/parlagfu-pollen-etel-por-allergia-evolucio-parazitak-fergek-mergek-higienia-hipotezis-/

Még rejtély, miért létezik parlagfű-allergia

Majdnem minden harmadik ember érzékeny a pollenekre Magyarországon. Minden ötödik pedig az egyik legagresszívebb allergéntől, a parlagfű virágporától kap tüsszögésrohamokban, permanens orrfolyásban, szemviszketésben kifejeződő agybajt, amint kilép a szabadba az évnek ebben a szakaszában. Ami, ha különösen érzékeny, ősz közepéig nem is csillapodik. Hacsak nem esik az eső.

Az egészben az az érdekes, hogy alig száz éve tűnt csak fel minálunk ez az Észak-Amerikában őshonos, jóformán kiirthatatlan gyomnövény (Ambrosia artemisiifolia), pollenjei pedig csak pár évtizede kezdték irritálni az embereket, majd járványszerűen terjedni kezdett, és ma már ott tartunk, hogy az elmúlt húsz évben megduplázódott az allergiások száma, és szezonban legalább másfél millió ember nem mer kimozdulni százas papír zsebkendő, vagy antihisztamin-tartalmú gyógyszer nélkül.

Amióta pár évtizede tömegek kezdtek szenvedni tőle, kitartóan kutatják a választ, és annyit már tudni lehet, hogy egyrészt örökletes genetikai adottságok, másrészt a környezetben lévő allergének száma és koncentrációja határozza meg, ki lesz allergiás. Ha mindkét szülő túlérzékeny valamire, akkor 50 százalék a valószínűsége, hogy a gyerekük is az lesz. De önmagában az is elég, ha a környezetben magas a parlagfűpollenek koncentrációja. Ilyen helyzet pedig könnyedén előfordulhat ezekben a hetekben, a szabad szemmel láthatatlan, tüskés gömb alakú virágporszemcsék akár 100 kilométert is utazhatnak a szelek szárnyán. Bár a kutatók kutatják, még mindig nem tudják, hogy miért vagyunk allergiásak a parlagfűre.

20250901_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250829_mellrak-emlorak-gyogyszer-hormonterapia-kezeles

Hét évig tesztelték, kiderült: növeli a mellrákos betegek túlélési esélyét egy újfajta terápia

Amerikai kutatók szerint hatékonyan működik az a gyógyszer, amit hormonterápiával együtt kell alkalmazni a mellrákos betegeknél.

A Lilly Oncology gyógyszeripari vállalat szerint egy 3. fázisú klinikai vizsgálat megerősítette, hogy a Verzenio márkanév alatt forgalmazott, az abemaciclib nevű hatóanyagot tartalmazó tabletta jelentősen csökkentheti a kiújulás kockázatát bizonyos korai emlőráktípusokban, amelyek a nyirokcsomókra terjedtek át.

A beszámoló szerint az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) még 2017-ben hagyta jóvá a Verzeniot, amit a hormonterápiával kombinálva adnak a betegeknek.

A gyógyert kezdetben az előrehaladott vagy áttétes, hormonreceptor-pozitív (HR+) emlőrák esetén engedélyezték.

2023-ban, a korai fázisú klinikai vizsgálatok adatainak áttekintése után az FDA kiterjesztette a Verzenio alkalmazását, így már azoknál a korai stúdiumú emlőrákos megbetegedéseknél is alkalmazni lehetett, ahol a betegség kiújulásának a kockázata alapvetően magas.

Kiderült, hogy a gyógyszer a hormonterápiával együtt alkalmazva meggátolta a tumorsejtek szaporodását. A kettő együttes alkalmazása fontos: míg az endokrin terápia blokkolja vagy csökkenti egyes rákreceptorok hatását, míg a Verzenio gátolja a sejtosztódásért felelős enzimeket. A szakemberek azt találták, hogy két év elteltével a kombinált terápia növelte a túlélés esélyeit ahhoz képest, mint amikor csak a hormonterápiát alkalmazták.

https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/r/rakkutatas.html

A daganatos megbetegedések száma folyamatosan nő

A WHO nemzetközi rákkutatási szervezetének (IARC) ötévente készített világjelentése alapján 2018-ban 18,1 millió embernél állapítottak meg rosszindulatú daganatos betegséget (rákot), közülük 9,6 millióan haltak meg. Számításaik szerint húsz év alatt megduplázódhat a rákos esetek száma a világon: 2040-ben várhatóan mintegy 29-37 millió embernél alakulhat ki rosszindulatú daganat. Az emelkedés oka a népesség növekedése és idősödése, valamint az egészségre káros életmódbeli tényezők.

A rák így napjaink egyik legnagyobb orvosi és társadalmi kihívása. Az Európai Unióban a 2020. július 1-jén megalakult rákellenes közös munkacsoport létrejötte azt jelzi, hogy komoly politikai szándék van arra, hogy magasabb szintre emeljék a rák elleni harcot, melynek konkrét célja, hogy 2030-ra 75%-ra növekedjen a túlélési arány a jelenlegi 47%-kal szemben.

20250901_tma_6_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/08/26/oncsiklandozas-nem-mukodik/

Miért nem tudjuk magunkat megcsiklandozni?

Az önkéntelen nevetést kiváltó csiklandozás remek móka, ám csak akkor működik, ha valaki más csiklandoz minket.

A csiklandozásnak kétféle fajtája van. Az egyik eset az, amikor például egy tollal finoman érintve a bőrt simogatnak, ami ettől viszketni kezd, ilyenkor az ember odakap, mintegy védekezőleg. Ezt magunkon is kiválthatjuk, azonban a másik típust már nem.

A második esetben nem éppen csak érintésről van szó, hanem inkább arról, hogy a test bizonyos pontjait gyorsan, többször egymás után megnyomkodják. Ilyen például, ha valakinek az oldalát két ujjal megböködjük – garantáltan fel fog nevetni. Valószínűleg a legtöbb ember életében az efféle érintéshez köthető az első nevetés, és ma már tudjuk, hogy csiklandósak például a patkányok is, és az emberszabású majmok is.

Vajon mi áll a csiklandozás hátterében, és a második, nevetést kiváltó típust miért nem tudjuk magunkon elvégezni? Miért csiklandósak bizonyos testrészeink extra módon? Miért nem egyformán csiklandós mindenki? Egyáltalán: mi a csiklandósság funkciója?

A csiklandozást, bár egészen hétköznapi jelenség, elképesztő nehéz tudományosan vizsgálni.

Vannak ugyan módszerek, amelyekkel próbálkoznak a kutatók, ám ezek sem egységesek, egymással nem összevethetők.

A csiklandozás által kiváltott nevetés, bár a legtöbbünk így reagál, szintén nem egységes. Inkább reflexjellegűen nevetünk fel, vagyis ez nem mindig örömteli nevetés. A vizsgálatokból is ismert, hogy ilyenkor az agyi aktivitás eltér attól, mint amit a vidámság során felnevető embernél lehet tapasztalni. A szinte kényszeres nevetés azt is megmutatja, hogy az önkéntelen reakció ellenére sokan egyáltalán nem szeretik ezt az érzést.

A kísérleti vizsgálatok szerint az emberek 98 százaléka nem alkalmas erre. Egészen egyszerű: az agyunk tudja, hogy mire készülünk, így nincs meglepetés jellege az érintéseknek, ráadásul el is nyomja a várható saját érintéssel járó érzületet.

Egyelőre nem világos, mi a funkciója a csiklandósságnak. Van, aki szerint játékos harci felkészülés, mások szerint egyszerű reflex, amivel az irritáló dolgok ellen védekezünk – ez utóbbit igazolja, hogy gép is tud csiklandozni. Van, aki úgy véli, a társas kötődést erősítő folyamat ez, persze nem kell a reflexnek ettől feltétlenül elkülönülnie. Célzott kutatások, agyi képalkotó vizsgálatok segítségével többet is megtudhatunk majd e kérdésről.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.