Az október 3-adikai műsor tartalmából…

20250929_tma_1_resz

https://www.pcwplus.hu/pcwlite/s1500-repulo-szelturbina-megujulo-energia-kina-371936.html

Kína már repülő szélturbinával termel áramot

Új fejezetet nyitott Kína a megújuló energiában, miután sikeresen teljesítette első tesztrepülését Hami sivatagos térségében, Hszincsiangban az S1500, amelynél nem létezik nagyobb, sem gerősebb légi szélturbina a világon. A projekt előkészítéséről már hetekkel korábban érkeztek hírek, most pedig kiderült, hogy a gigantikus berendezés hibátlanul vizsgázott.

Az S1500 minden eddigi kísérletet felülmúl: 60 méteres hosszával, 40 méteres szélességével és 40 méteres magasságával valóságos óriásnak számít. A rendszerben tizenkét, egyenként 100 kW teljesítményű generátor dolgozik, amelyek együtt 1,2 megawatt energiát képesek előállítani. A turbina lényege, hogy a magaslégköri szelek folyamatos erejét hasznosítja, az így termelt áramot pedig egy kábel vezeti le a felszínre.

A mostani próba során a mérnökök a sivatagban szerelték össze a teljes rendszert, majd erős szélben hajtották végre a felbocsátás és a visszahúzás műveleteit, amelyek mind sikeresnek bizonyultak. Bár az energiatermelés pontos adatait egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a teszt igazolta, hogy a turbina képes működés közben stabilan reagálni a változó körülményekre.

A tervezők szerint az új rendszer beépített biztonsági megoldásai révén akár 25 éven át folyamatosan képes lesz működni, megszakítás nélkül.

20250929_tma_2_resz

https://okfo.gov.hu/Hirek/uj-modszerek-az-emlorak-kezeleseben

https://hvg.hu/tudomany/20250925_mellrak-korai-diagnozis-tulelesi-eselyek

Új módszerek az emlőrák kezelésében

Daganat: 99%-nál is nagyobb a túlélés esélye, de csak akkor, ha időben veszik észre az emlőrákot

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, ma Magyarországon mintegy kétezer nő hal meg emlőrákban, és több mint nyolcezer új beteget diagnosztizálnak. Minden egyes évben.

A korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99 százalékos, míg áttétes esetben körülbelül 32 százalék esély mutatkozik.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak.

Új módszerek az emlőrák kezelésében

Molekuláris diagnosztika

A mellrák nem egységes betegség, többféle alcsoportja ismert. Annak érdekében, hogy a szakorvos a legmegfelelőbb kezelést választhassa meg, fontos lehet többek között a daganat progeszteron-, ösztrogénreceptor- és HER2-státuszának megállapítása. A beteg egyedi molekuláris profiljának meghatározása személyre szabott, célzottabb kezelést tesz lehetővé. A molekuláris vizsgálatok és a genetikai vizsgálatok (BRCA-meghatározás) jelenleg a rutineljárás részét képezik a hazai gyakorlatban, az államilag finanszírozott ellátásban is. Gyakorlatilag ezek alapján történik a terápia meghatározása.

Célzott biológiai és immunterápia

Célzott biológiai (ellenanyag-)terápia érhető el például a HER2 pozitív emlőrák esetében – mely a mellrákos megbetegedések mintegy negyedét teszi ki. A HER2 (human epidermális növekedési faktor receptor 2-es típusa) egy olyan receptor, mely az összes emberi sejt felszínén megtalálható. A mell esetében fontos szerepe van a sejtek szaporodásának, illetve növekedésének szabályozásában. Ha azonban valamilyen hiba folytán túl sok receptor alakul ki a sejtek felszínén, a mellrák kialakulásának rizikója megnövekszik. Célzott biológiai terápiával gátolható a HER2 receptorok működése, minek köszönhetően nem csupán csökken a daganatos sejtek túlszaporodása, de egyúttal aktiválható az immunrendszer is.

Hormonterápia

Hormonterápia azoknál a mellrákos eseteknél jöhet szóba, amelyeknél a szövettan azt jelzi, hogy a daganatsejteken női nemi hormonokat – ösztrogént és/vagy progeszteront – érzékelő receptorok találhatóak. Ilyenkor hormonterápia révén igyekeznek csökkenteni a hormonok hatását a szervezetben. Ez kétféle úton érhető el: vagy az ösztrogénszint csökkentésével vagy pedig a hormonreceptorok blokkolásával.

20250929_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/09/20/hangya-klon-hibrid/

Ez a hangyakirálynő kész biotech labor

Van egy hangyafaj, amelynek királynői csak saját királyi vérvonaluk fenntartására veszik igénybe saját fajukba tartozó hímeket, míg a dolgozók létrejöttét kizárólag egy rokon faj hímjeivel párosodva képesek biztosítani, vagyis ezek hibridek lesznek. Cserébe a királynő a szomszéd faj hímjeit képes klónozni. Ha ön se tudja elsőre követni, ki kivel van, nincs egyedül.

Az Ibériai-félszigeten két maggyűjtő hangyafaj él, amelyek azonban nem túl közeli rokonok. E fajok a déli maggyűjtő hangya (Messor ibericus) és az egyébként hazánkban is élő közönséges maggyűjtő hangya (Messor structor). Egészen eddig úgy tudtuk, hogy egy faj ugyanazon fajba tartozó utódokat hoz létre – e maggyűjtő hangyák ezt az elképzelésünket gyökerestől felforgatták.

A társas rovarok (pl. hangyák vagy háziméhek) szaporodása önmagában is igen különleges. Csak a királynő szaporodik, és ő is csupán egyszer párzik egy hímmel egész életében, majd elraktározza a hímivarsejteket. A maggyűjtő hangya királynőnek hosszú, akár 10 évet is elérő életén át egyetlen randevúból származó ivarsejteket kell beosztania.

Azért akadnak még persze trükkjei, peterakás közben ő dönti el ugyanis, mely petéket termékenyíthet meg a tárolt sperma. A dolgozók (ők nőstények) csak megtermékenyített petékből születnek, a hímek azonban megtermékenyítés nélküli peték leszármazottai. A következő generációs királynőt pedig egy megtermékenyített (dolgozónak születő) petéből speciális, fehérjedús étrenddel felnevelt nőstény adja majd.

Egy francia vezetésű nemzetközi kutatócsoport nemrégiben a déli maggyűjtő hangya genomját vizsgálta meg, amikor a rendkívüli szaporodási stratégiát észlelte. A kutatást a Science ismertette. Nemcsak hogy különösen sokszínűnek találták a faj genetikai összetételét, de akárhány dolgozót vizsgáltak meg, az mind első generációs hibridnek bizonyult. Ez azt jelenti, hogy bár az anyjuk a déli maggyűjtő hangya fajba tartozik, az apjuk egy közönséges maggyűjtő hangya volt!

A hangyatörténet legfurcsább jelenetére azonban csak ezt követően bukkantak rá a kutatók: olyan helyeken is ez a hibrid összetétel jellemezte a dolgozókat, ahol az apát adó faj egyáltalában nem élt. Így például Szicíliában, ahol a legközelebbi apajelölt jó 700 kilométerre volt. A kutatók rengeteg hangyakolóniát feltúrtak, hogy begyűjtsenek hímeket (a hímek csak az év egy rövid időszakában élnek), és kivizsgálják e rejtély hátterét.

Végül 26 kolóniából 132 hímet szedtek össze, ám itt jött az új meglepetés: a hímek fele alig szőrös fazonú volt, hasonlóan néztek ki, mint a közönséges maggyűjtő hangya hímek. E fura hímek genomja is különös volt, míg a sejtmag genom a közönséges maggyűjtő hangya génjeit tartalmazta, a mitokondriális genom a déli maggyűjtő hangyáét. A mitokondriális DNS-t kizárólag az anyától örökli minden állat, így az biztos volt, hogy e szőrmentes hímek mamája déli maggyűjtő hangya.

A kutatók szerint a déli maggyűjtő királynők egész egyszerűen klónozzák a közönséges maggyűjtő hímeket.

Ezt úgy képzelhetjük el, hogy bár a déli királynő lehetővé teszi, hogy a közönséges hím spermiuma behatoljon a petesejtjébe, ám eztán a saját DNS-ét kiemeli a petesejt magjából, így klasszikus megtermékenyülésre nincs lehetőség.

Bár klónozást más hangyafajoknál is ismernek a szakemberek, ez az első eset, hogy nem a saját fajából, hanem egy másik fajból hoz létre klónt a királynő. A módszernek a xenoparitás, azaz az „idegen fajú szülés” elnevezést adták. Valószínűleg amiatt alakulhatott ki ez a filmsorozatokba illően bonyolult szaporodási módszer, mert valamikor a múltban megsérült a déli maggyűjtő hangya normál szaporodása, részleges genetikai összeférhetetlenség alakult ki.

20250929_tma_4_resz

https://bitport.hu/kinaban-tobb-ipari-robotot-telepitenek-mint-a-vilag-tobbi-reszen-egyuttveve

Kínában több ipari robotot telepítenek, mint a világ többi részén együttvéve

Míg Japánban, az USA-ban vagy Németországban lassítottak a tempón, addig az IFR szerint a kínai gyárakban tavaly már közel 300 ezer új robotot állítottak munkába.

Kína már jó ideje nagyobb ütemben gyárt és telepít ipari robotokat, mint bármely más ország, sőt mint összességében a világ többi országa. A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2024-es évre vonatkozó jelentése szerint a globális 542 ezres darabszámból 295 ezer robotot a kínaiak jegyeztek az előző évben, amivel tovább növelték saját részesedésüket a 2023-as adatokkal majdnem pontosan megegyező összesített volumenhez képest.

Az arányokat jól érzékelteti, hogy a listán a japánok állnak a második helyen 44,5 ezer egységgel, ami nemcsak a kínaiakhoz képest jóval kisebb mennyiség, de éves összehasonlításban még csökkenést is mutat. Az Egyesült Államok 34,2 ezer iparirobot-telepítése ezúttal is a nemzetközi rangsor harmadik helyére volt elég, ugyancsak visszaesést követően; az amerikaiakat Dél-Korea 30,6 ezer, Németország pedig közel 30 ezer darabbal követi.

Máshogy viszonyulnak az MI-hez is

A The New York Times riportjában megszólaló szakértő szerint mindez nem a véletlen műve, hiszen a kínai cégek hosszú éveken át fektettek jelentős forrásokat az automatizálásba. Már 2017 óta évente több mint 150 ezer ipari robotot telepítettek, és gyártási teljesítményük az egekbe szökött. Ahogy ebből is látszik, a stratégiával rendelkező országok mindig előnyben lesznek a stratégiával nem rendelkezőkkel szemben, az MI-ről szólva pedig elmondja, hogy Kínán kívül az emberek még nem tekintenek rá gyártóeszközként, legalábbis nem úgy, mint a kínaiak.

A cikk szerint év elejére a kínai üzemekből jött a világ összes gyártott termékének közel egyharmada, amivel meghaladták az amerikai, német, japán, dél-koreai és brit termelés összességét. Kína részesedése mára ugyanekkora az ipari robotok gyártásában is, miközben Japán, a korábbi piacvezető 29 százalékra esett vissza az egy évvel korábbi 38 százalékról. Ide tartozik, hogy Kínában tavaly már több hazai gyártású robotot telepítettek, mint külföldről vásároltat.

Érdemes megjegyezni, hogy az IFR statisztikájában nem szerepelnek a jórészt még kísérleti stádiumban lévő humanoid robotok. Ebben a szegmensben ugyancsak a kormányzati támogatás hatására futott fel a startup vállalkozások száma, és alakult ki egy olyan vállalati ökoszisztéma, ami már speciális alkatrészeket, például motorizált ízületeket gyárt robotokhoz. Egyes kulcsfontosságú komponenseket viszont még mindig kénytelenek Németországból vagy Japánból beszerezni, és a NYT szakértője szerint egy csúcstechnológiás humanoid robotban ma még alig lenne egy-két kínai alkatrész.

20250929_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250927_terhesseg-nok-egeszseg-magzat-rendellenessegek-eszleles-okosorak

Van egy kütyü, ami szólhat, ha baj van a magzattal – és már most is sokan használják

Az okosórák és más viselhető aktivitásmérők rendkívül ígéretesnek tűnnek a terhesség során jelentkező rendellenességek felismerésében – mutat rá egy kutatás.

A terhesség során jelentkező komplikációk rendkívül veszélyesek lehetnek, így fontos, hogy a nők mindig pontosan tudják, ha baj van. A probléma ugyanis sokszor nem jár együtt azonnal észlelhető, egyértelmű tünetekkel, de egy orvos már képes lenne kimutatni azt. Vagy egy olyan eszköz, ami sok nő karján már most is ott van: egy okosóra (vagy aktivitásmérő).

A Scripps Research nevű kutatóintézet szakemberei azt vizsgálták, hogy a viselhető eszközök – mint az említett okosórák – mennyire alkalmasak a terhesség monitorozására. Ennek érdekében 5600 résztvevőtől gyűjtöttek adatokat.

A szakemberek olyan fiziológiai mintázatokat azonosítottak, amelyek összhangban voltak a legfontosabb terhességi hormonok, így például az ösztrogén, a progreszteron, valamint a humán choriogonadotropin (hCG) ingadozásával. Valamennyi kulcsszerepet tölt be a várandósság során, és a segítségükkel betekintést lehet nyerni abba, hogy mennyire előrehaladott a terhesség.

Külön kiemelték a kutatók a pulzusszámra vonatkozó adatokat: a terhesség korai szakaszában „fokozatosan csökkent az ötödik és a kilencedik hét között, majd a szülés előtt nyolc-kilenc héttel folyamatosan emelkedett, és a terhesség előtti állapothoz képest percenként akár 9,4 ütéssel is magasabb volt a csúcsértéke”.

Az adatok igazolására a kutatók összevetették az általuk megfigyelt mintázatokat korábbi, terhességgel foglalkozó tanulmányok hormonszint-adataival. Ezután részletes modelleket hoztak létre, amelyek megjósolták a terhesség alatti pulzusszám-változásokat a hormonális ingadozás segítségével – fejti ki az Interesting Engineering.

Fontos kiemelni, hogy az ezzel foglalkozó kutatások még gyerekcipőben járnak, ám már most is rendkívül ígéretesnek tűnik a viselhető eszközök alkalmazása a terhesség során. Egyszer akár személyre szabottabb terhességi ellátáshoz is vezethet ez a megközelítés – vélik a Lancet eBioMedicine tudományos folyóiratban publikált kutatás szerzői.

https://raketa.hu/nem-mindennapi-elet-var-a-lakokra-egy-jovovarosban-ami-most-nyilt-meg-japanban

Nem mindennapi élet vár a lakókra a jövővárosban, ami most nyílt meg Japánban

A Toyota a 2020-as CES szórakoztató elektronikai kiállításon mutatta be a nagyközönségnek egy különleges jövőváros, Woven City koncepcióját, ami annyiban tér el más okosvárosoktól, hogy a lakók itt egyfajta tesztalanyként vesznek részt a város életében, és ennek persze tudatában is vannak.

Ahogy arról korábban írtunk, a lakók élete rendhagyó lesz Woven City-ben: a lakók és a látogatók nem sétálhatnak csak úgy be a városba, regisztrálniuk kell magukat a rendszerben, fel kell tölteniük egy fotót magukról, ami a biometrikus azonosításhoz szükséges, látogatás esetén meg kell adni a látogatás pontos időpontját, és csak egy arcfelismerő-rendszerrel ellátott kapun át juthatnak be Woven City belsejébe. Bejutás után sem szabad a bejárás bárhova, a különböző céllal érkezők különféle engedélyeket kapnak: az üzleti céllal idelátogatók például nem léphetnek be a lakóépületekbe. A lakókon a cégek többféle szolgáltatást is tesztelnek: többek között a kávéfogyasztásnak az emberekre gyakorolt hatását elemzik, vagyis hogy hogyan módosítja a koffein az arckifejezéseket, a beszélgetések időtartamát. A lakók tehát nagyfokú megfigyelésnek teszik ki magukat, mikor a városba költöznek.

20250929_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20250926_nullzonas-edzes-fitnesz-egeszseg-testmozgas

Nincs ideje a testmozgásra? Akkor a nullzónás edzést épp önnek találták ki

Új fitnesztrend terjed nullzónás edzés néven, amit még azok is képesek megcsinálni, akiknek tényleg nincs semmi szabadidejük.

Amikor az ember kiégett, vagy csak kimerült, esetleg nincs semmire ideje, lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hogy felhúzza az edzős ruhát és elmenjen mozogni egyet. Márpedig az utóbbi évek tudományos vizsgálatai mind azt hangsúlyozzák: a súlyos egészségügyi problémák kockázatának csökkentése érdekében egy minimális mozgást kellene végezni napi/heti szinten.

Erre nyújthat megoldást egy új fitnesztrend, amit „nullzónás” edzésnek neveznek, és amelynek lényege, hogy már a minimális fizikai tevékenység is mozgásnak számít. A kifejezés a pulzusszámhoz kapcsolódó zónás edzésekre utal, amely egy olyan keretrendszer, amely a fizikai aktivitást öt zónára osztja.

Ahogy a neve is sugallja, a nullzónás edzésnek olyan könnyűnek kell lennie, hogy szinte úgy érzi az ember, nem is kell hozzá erőfeszítés. Ez általában minden olyan tevékenységre vonatkozik, amelyben a pulzusszám a maximális kapacitás fele alatt marad. Hogy mennyi a maximális kapacitás, azt könnyű kiszámolni: elég, ha 220-ból kivonja az életkorát. Ugyanakkor nem szabad emiatt sem aggódni, a lényeg, hogy az ember jól érezze magát mozgás közben.

Ahogy a The New York Times is írja, a nullzónás edzés közé tartozhat egy kis séta vacsora után, egy könnyű kerékpározás, játék a gyerekkel vagy a könnyű házimunka elvégzése. Julia Iafrate, a New York-i Egyetem sportorvosa szerint a nullzónás edzés valójában nem más, mint egy elnevezés arra a régóta ismert tényre, hogy bármilyen típusú és mértékű testmozgás csak jót tehet az egészségnek.

A szakember szerint a trend leginkább azoknak lehet hasznos, akik hozzászoktak ahhoz az – egyébként téves – üzenethez, hogy szenvedés nélkül nincs eredményes testmozgás.

Aki az idő nagy részét ülve tölti, annak már egy szerény mennyiségű mozgás is segíthet javítani az egészség kulcsfontosságú mutatóit, mint például a vérkeringést, a vérnyomást és a vércukorszintet.

Bár a „nullzónás edzés” kifejezés nem szerepel a tudományos szakirodalomban, a kutatók más kontextusokban vizsgálták az ultra alacsony intenzitású edzést – írja a lap. Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a teljesen inaktív embereknél jelentősen magasabb a halálozási arány, mint azoknál, akik bármilyen minimálisan is, de mozognak. A szakértők ezért azt javasolják, hogy ha valakinek a nullzónás edzés az egyetlen mozgásformája, akkor minél gyakrabban tegye azt meg a napjában, ez ugyanis utat nyithat az intenzívebb mozgás felé.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.