Az október 24-edikei műsor tartalmából…

 

20251020_tma_1_resz

https://sg.hu/cikkek/tudomany/163230/egy-uj-szemuveggel-mesterseges-intelligenciaval-kiegeszitett-kepessegeket-kapnak-a-katonak

Emberfeletti érzékelési és döntéshozatali képességekkel látják el a katonákat

Egy Szilícium-völgyi védelmi cég legújabb kísérletének célja a hadsereg vegyes valóságra vonatkozó ambícióinak kielégítése. Az Anduril Industries által bemutatott EagleEye nevű sisakos számítástechnikai rendszer a katonákat mesterséges intelligenciával kiegészített harcosokká alakítja. Képes megjeleníteni a küldetésekkel kapcsolatos eligazításokat és parancsokat, térképeket és egyéb információkat a harcok során, valamint irányítani drónokat és katonai robotokat.

Az Anduril határőrizeti technológiát, halált okozó drónokat és katonai repülőgépeket is gyárt. A cég az EagleEye-t moduláris „rendszercsaládként” írja le, amely a Lattice szoftverre épül, és amely a parancsnoklási és irányítási eszközöket, az érzékelők adatait és a mesterséges intelligenciát közvetlenül a katona látómezejébe helyezi.

„Nem csak egy új eszközt akarunk adni a katonáknak, hanem egy új csapattársat is” – mondja Luckey. „Az MI-partner beépítésének ötlete már évtizedek óta létezik. Az EagleEye az első olyan eszköz, amely ezt valóra váltja.

A bevezetés akkor történik, amikor az amerikai hadsereg bővíteni kívánja a vegyes valóságú felszerelések beszállítóinak körét.

Az Anduril szerint a megbízás „a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés”, amelynek célja, hogy „minden katonát emberfeletti érzékelési és döntéshozatali képességekkel lásson e

Az Anduril Lattice szoftverét már hozzáadták a Microsoft IVAS headsetjeihez, jelentette be a cég tavaly szeptemberben. A Lattice számítógépes látásra épülő mesterséges intelligenciát és egyéb funkciókat adott hozzá, amelyek segítették a headsetet tárgyak felismerésében, követésében és osztályozásában. Az év elején az Anduril bejelentette, hogy partnerségre lép a Metával a katonaság számára kiterjesztett valóság (XR) eszközök fejlesztése céljából, ami Luckey és korábbi munkaadója váratlan újraegyesülését jelentette.

20251020_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251018_bolti-lopas-dronok-usa

Repülő zsaruk mehetnek a tolvajok után

Ha a biztonsági őrök nem annyira gyorsak, mint a bolti tolvaj, akkor nyert ügye van ez utóbbinak. A drónokkal szemben azonban már nem lesznek esélyei.

Korábban csak az amerikai rendőrség használhatta a Flock Safety nevű vállalkozás drónjait, azonban a cég bejelentette, hogy immár a magánszektor biztonsági szolgálatai számára is elérhetővé teszi ezeket a „repülő zsarukat”.

Ha egy üzlet biztonsági csapata észreveszi, hogy a bolti tolvajok távoznak a helyszínről, aktiválhatja a tetőre rögzített drónt. A video- és hőkamerákkal felszerelt drón képes nyomon követni a gyalogosan vagy járművel menekülő tolvajokat. A videofelvételek ezután elküldhetőek a cég biztonsági csapatának, ahonnan közvetlenül a helyi rendőrséghez juthatnak el.

A Flock Safety magánszektorba történő terjeszkedése a rendőrségek által indított drónok elsősegélynyújtóként történő bevetésének programjait követi. Az ilyen programokban a bűnüldöző szervek drónokat küldenek a helyszínre, hogy gyorsabban biztosítsák a vizuális megjelenítést, mint ahogy egy rendőr odaérne.

Azonban nem mindenki lelkesedik a Flock Safety tevékenységéért. A Gizmodo Jay Stanley vezető politikai elemzőt idézi, aki szerint a rendőrségi (és most már a vállalkozásoknak is kiadott) drónok megfigyelőállammá változtathatják Amerikát. Szerinte a drónok rendőrségi és magánbiztonsági alkalmazása szigorú adatvédelmi korlátozásokat igényel, beleértve a drónok használatának idejét és helyét, valamint a videó- ​​és egyéb érzékelőadatok kezelésének módját.

https://hvg.hu/tudomany/20251018_atomora-pontossaga-kvantumzaj-fizika-lezer-foldrenges-sotet-anyag

Sikerült a lehetetlen: megduplázták az atomórák pontosságát, megjósolhatók lehetnek a földrengések

Amerikai kutatóknak köszönhetően a jövőben már hordozóható optikai atomórák is készülhetnek.

Az atomórák jelentőségét a hétköznapokban kevésbé ismeri az ember, pedig nélkülük a GPS, az online tranzakciók, vagy épp az adathálózatok sem működnének. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) fizikusai most az atomórák fejlesztése terén értek el mérföldkövet, sikerült ugyanis megduplázni a pontosságukat, ugyanis sikerült leküzdeniük a kvantumzajt, ami alapvetően zavarja az atomok oszcillációjának mérését.

Az áttörésnek köszönhetően a korábbinál kisebb, hordozható órák jöhetnek létre, amelyek képesek a sötét anyag detektálására, földrengések előrejelzésére és a fizika törvényeinek vizsgálatára.

Az atomórák az atomok állandó rezgéseit használják az idő mérésére. A hagyományos modellek a céziumatomokra épülnek, amelyek másodpercenként több mint 10 milliárdszor rezegnek. A legújabb optikai atomórák gyorsabb atomokat, például itterbiumot használnak, amelyek másodpercenként akár 100 billiószor rezegnek, stabilitásukat azonban korlátozza a kvantumzaj, amely elrejti az atomok természetes ritmusát.

20251020_tma_3_resz

https://ng.24.hu/fold/2025/10/10/panama-felaramlas-elmarad/

Elmaradt egy létfontosságú tengeri folyamat

A Panamai-földszoros íve által határolt Panamai-öbölben évszakos rendszerességgel érkezett az elmúlt 40 évben a hűvös, az élőlények számára létfontosságú tápanyagot biztosító víztömeg feláramlás. Erre minden év január és április közti időszakában került sor, amikor a passzátszelek segítették a hűvösebb víz útját. Egy újonnan, a PNAS folyóiratban publikált rövid tanulmány arról számolt be, hogy a mérések kezdete óta először, 2025-ben elmaradt ez a tápanyag-utánpótlás.

E vizekből merítenének élelmet a fitoplankton tömegei, belőlük a halak, majd pedig a halászok is. A hűvösebb áramlatok emellett enyhítik a korallokat sújtó, hőstresszt okozó meleget.

A világ számos pontján találhatók feláramlások, amelyek mind tápanyagbőségükről híresek, ezért az élővilág és a halászflották kedvelt terepei is. Mindegyikre igaz, hogy a kialakulásuk valamilyen stabil szélrendszerhez kötődik. Ilyenkor a tenger felszínét egy jelentős ideig azonos irányból fújó erős szél mintegy elsodorja (gondoljunk azokra az esetekre, amikor a Balaton vize a szél hatására kimozdul!) Az így távozó víz helyére a mélyből érkezik hidegebb víz, amely biztosítja a friss tápanyagokat az élőlények számára.

A január-áprilisi feláramlási időszak annak köszönhetően alakult ki, hogy a trópusi konvergenciazóna (ITCZ – nagyjából a hőmérsékleti Egyenlítőt követő aktív légköri régió, ahol folyamatos a konvektív csapadék kialakulása) ilyenkor jár a legdélebbre, és ennek hatására az északias passzátszél felerősödik ebben az időszakban. A szél hatására pedig beindul a tengeri feláramlás, a Csendes-óceán ezen, hazánk kb. kétharmad részét elérő méretű öblében.

A feláramlás január második felétől átlagosan 66 napos időszakban tartott, 19 Celsius-fokos vízhőmérsékletet hozott. Az El Niño és La Niña évek közt legnagyobb különbség csak abban volt, hogy mikor kezdődött el a folyamat, se az időtartamot, se a víz hűvösségét nem befolyásolta. Az idei esztendő körülményeit a többi évvel összevetve a szélre terelődött a gyanú.

Úgy tűnik, az északias szél, amely a feláramlást serkenti, idén bár más évekhez hasonló erővel, de csak szakaszosan, rövid időre támadt fel. Ez pedig nem volt elegendő ahhoz, hogy a parti vizeket elsodorja, s így azok helyére a mélyből megérkezhessen a hidegebb víztömeg.

A panamai feláramlás nemcsak az utóbbi évtizedekben volt fontos esemény, hanem már a Kolumbusz előtti időkben, az őslakosok számára is. Annak, ha elmarad a feláramlás, tovagyűrűző hatásai vannak a teljes tengeri táplálkozási láncra, és persze ennek végén a halászatra is.

20251020_tma_4_resz

https://index.hu/techtud/2025/10/14/szabvany-szabvanyositasi-vilagnap-iso-oktober-14/

Láthatatlan szabályrendszer befolyásolja az életünk, mégsem lehet egy rossz szavunk sem

Bármennyire nem érzékeljük, a mindennapok gördülékeny működése mögött láthatatlan szabályrendszerek állnak: a konnektor formája, a töltők kompatibilitása, az internetkapcsolat megbízhatósága mind a szabványoknak köszönhetőek. Október 14-én, a szabványosítási világnapon a világ a mérnökök, tudósok és szakemberek munkája előtt tiszteleg, akik e közös elvek mentén formálják a technológiai fejlődést, az innovációt és a fenntartható jövőt. De mik azok a szabványok és miért elengedhetetlenek?

Az életünket segítő eszközök működését sokszor magától értetődőnek vesszük: bedugjuk a telefontöltőt a konnektorba, bekapcsoljuk a laptopot, csatlakozunk az internetre, és minden egyszerűen működik. Emiatt bele sem gondolunk, hogy mindezek mögött mennyi összehangolt munka, tudományos és technikai egyeztetés rejlik. A falban lévő csatlakozó, az elektromos hálózat, a mobiltelefonok töltői vagy a különféle alkatrészek ugyanis mind egy közös nevezőre épülnek – a szabványokra.

Ezek azok a láthatatlan szabályrendszerek, amelyek biztosítják, hogy a világ bármely pontján gyártott termékek és rendszerek összehangoltan, biztonságosan és megbízhatóan működjenek együtt.

A szabványosítás gondolata sokkal régebbi. Már az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában is alkalmaztak egységes mértékegységeket, hogy az építkezések és a kereskedelem során elkerüljék az eltéréseket. Az ipari forradalom idején, amikor a tömeggyártás és a gépek elterjedése új korszakot nyitott, a szabványok jelentősége ugrásszerűen megnőtt. Egységes méretek és technikai előírások nélkül a különböző országokban gyártott alkatrészek nem lettek volna kompatibilisek egymással, ami akadályozta volna az ipari fejlődést és a nemzetközi kereskedelmet. A szabványosítás tehát nemcsak a hatékonyságot növelte, hanem megalapozta a globális gazdasági együttműködést is.

A nemzetközi szabványok a globális együttműködés sarokkövei, biztosítják az interoperabilitást, elősegítik a bizalmat és felgyorsítják a több érdekelt fél közötti együttműködést a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében.

Nem véletlen, hogy idén a világnap ezen gondolat köré épül, és egyben vizsgálja azt is, hogy a szabványok hogyan biztosítanak egy közös keretet, amely lehetővé teszi az iparágak, kormányok és szervezetek közötti érdemi együttműködést a közös célok elérése érdekében.

A jövő kihívásai azonban új feladatokat állítanak a szabványosítás elé. A mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás, az autonóm rendszerek vagy épp az adatbiztonság olyan új területeket jelentenek, amelyek szabályozása és egységesítése elengedhetetlen a biztonságos és etikus fejlődéshez. Egyre fontosabb szempont a környezeti fenntarthatóság is, hiszen a szabványoknak nemcsak a technikai pontosságot, hanem a bolygó jövőjét is szem előtt kell tartaniuk.

20251020_tma_5_resz

https://raketa.hu/harom-mod-fenysebesseg-utazas

Három mód a fénysebesség közeli tempójú utazásra

Az űrhajók nem gyorsulhatnak fénysebességre, de a részecskék száguldhatnak fénysebesség közeli relativisztikus sebességgel.

Az emberiséget már az ókori görögök korában (vagy előtte is) foglalkoztatta a gondolat, hogy a fény sebességét valahogyan meghatározzák, de egy jó ideig még azzal kapcsolatban sem volt teljes egyetértés, hogy ez a sebesség egyáltalán véges vagy végtelen. Az első tudósnak, akinek sikerült megmérnie a fény sebességét, Ole Roemer, dán csillagászt tartják, aki 1676-ban a Jupiter egyik holdjának, az Ionak a megfigyelése közben kezdett el számításokat végezni a témával kapcsolatban. Az ő eredményei, illetve a holland Christiaan Huygensnek az ő adataira támaszkodó mérései még nem voltak pontosak ugyan, de annyit mindenesetre sikerült kideríteni, hogy a fény sebessége véges.

Ma már tudjuk, hogy a fénysebesség (a fény vákuumban való haladásának tempója) 299 792 458 m/s, azt a sebességet pedig, ami nem éri el ugyan a fénysebességet, de annak közelében van, relativisztikus sebességnek nevezzük. A relativisztikus sebesség “az a sebesség, amely elég nagy ahhoz, hogy egy test tömegét jelentősen nagyobbá tegye a nyugalmi tömegénél”, vagy más meghatározás szerint “olyan sebesség, ami a fény sebességéhez annyira közel van, hogy annak tudományos analízise esetén figyelembe kell vennünk Einstein speciális relativitáselméletének befolyását.”

“A speciális relativitáselmélet kimutatta, hogy a fényrészecskék, azaz a fotonok, vákuumban állandó, 1 079 252 849 kilométer per órás sebességgel haladnak – ez olyan hatalmas sebesség, amelyet rendkívül nehéz elérni, és ebben a közegben lehetetlen túllépni.

Ennek ellenére az egész univerzumban, a fekete lyukaktól a Föld közeli térségig, a részecskék hihetetlen sebességre gyorsulnak fel, némelyikük még a fénysebesség 99,9%-át is eléri.” – írja a NASA – “A NASA egyik feladata, hogy jobban megértse, miként gyorsulnak fel ezek a részecskék. Ezeknek a szupergyors, vagyis relativisztikus részecskéknek a tanulmányozása végső soron segíthet megvédeni a küldetéseket, amelyekkel a Naprendszert térképezzük fel, vagy éppen a Holdra utazunk, és többet taníthat nekünk a galaktikus környezetünkről is.”

20251020_tma_6_resz

https://telex.hu/techtud/2025/10/11/amerikai-szolokaboca-aranyszinu-sargasag-pusztitja-a-magyar-szolot

Ez lehet a magyar szőlő Trianonja

Egyre több hazai borvidéken jelenik meg az amerikai szőlőkabóca, amely az aranyszínű sárgaság nevű kórokozót terjesztve hatalmas pusztítást végez a szőlőterületeken, a nem kezelt kerteket, birtokokat képes néhány év alatt letarolni. Hazai szakemberek szerint országos szintű, egységes védekezéssel és szigorú szabályok betartásával kordában lehet tartani az amerikai szőlőkabócát, de elkerülhetetlennek látszik a szőlőterületek csökkenése Magyarországon.

Az amerikai szőlőkabóca jelenlétét először 2006-ban mutatták ki Magyarországon, a már akkor is hírhedt rovar Szlovénia felől érkezett, és nálunk is alkalmasnak találta az életfeltételeket. Ahogy a neve is mutatja, az amerikai kontinensről érkezett, és a szőlőhöz kötődik. Európába importált gyökérdugványokkal került be, Franciaországban 1958-ban azonosították először. Aztán gyorsan elterjedt a kontinens déli részén, főként fertőzött növényanyaggal, és például Olaszország északi részén is nagy területen járult hozzá a szőlők kipusztulásához.

Maga a szőlőkabóca táplálkozik ugyan a szőlőből, de nem pusztítja el. A rovar az általa terjesztett baktérium, a fitoplazmák közé tartozó aranyszínű sárgaság miatt félelmetes. A kórokozó a rovar testében szaporodik fel, majd a kabóca szívogató táplálkozása közben kerül át egyik növényről a másikra. A megfertőzött tőke fejlődése elmarad, levelei elszíneződnek, ősszel sárga foltok jelennek meg a leveleken, majd a növény minden része elsorvad.

Az aranyszínű sárgaságot nem csupán az amerikai szőlőkabóca képes terjeszteni, magát a baktériumot már az 1960–1970-es években is megfigyelték itthon, de az elmúlt időszakban egyértelműen ez a rovar lett a legjobb vektor. Magyarországon, a zalai Lenti térségében 2013-ban mutatták ki a fertőzést, de nem tudták lokalizálni és megsemmisíteni.

A növényorvosok szerint ahol megjelenik az amerikai szőlőkabóca, azon a területen nagyon gyorsan végigsöpör, egy-két éven belül az állomány 70-90 százalékát képes letarolni.

Összehangolt, szigorú és egységes védekezéssel legalább azt el tudjuk érni, hogy elviselhető szinten tartsuk.

 

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.