A november 7-edikei műsor tartalmából…

20251103_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251029_testmozgas-egeszseg-napi-mozgasok-hossza-kutatas-szivbetegsegek-korai-halal-kockazata-ebx

Felejtse el a 10 000 lépést, elég, ha minden nap megtesz ennyit az egészségéért

Hogy mi az ideális, egészséges napi lépésszám, azzal kapcsolatban megoszlik a tudomány véleménye. Korábban kiderült már, hogy 10 000 lépés sem feltétlenül szükséges a jobb egészséghez, pedig ez az az érték, melyhez sokan igazítják magukat. Ennek elérése azonban nehézkes lehet, pláne akkor, ha az ember ülőmunkát végez.

Most a Sydney-i Egyetem tudósai jártak utána annak, hogy mégis mi lehet az igazság. Más intézmények tudósaival közösen megvizsgálták 30 000 ember sétálási szokásait, és igencsak érdekes megállapítást tettek. Kiderült ugyanis, hogy azok voltak a legkevésbé hajlamosak a szív- és érrendszeri betegségekre, vagy a korai halálra, akik a napi lépésszámuk zömét 10–15 perces sétálással tették meg.

A szakemberek úgy vélik, ez az eredmény egy egyszerűbb módszert kínál azoknak, akik kevésbé aktívak, de javítanák a szívük egészségén. Mint a Gizmodo kiemeli, a közhiedelemben élő 10 000 lépéssel szemben néhány tanulmány már arra is rámutatott, hogy a napi 2300–4000 lépés is elegendőnek bizonyulhat ahhoz, hogy egészséges maradjon az ember, és csökkenjen a korai halálozás kockázata. Persze, a több sétának sincs semmilyen mellékhatása – némi fáradtságon kívül.

A projekt részeként néhány résztevőt arra kértek, hogy egy héten át viseljenek lépésszámlálót, hogy így kövessék, mennyit léptek egy-egy nap. Az alanyok 40–79 év közöttiek voltak (62 éves átlagéletkorral), és alapvetően ülő életmódot folytattak. Amikor a lépésszámlálót viselték, nem volt semmilyen ismert betegségük

A csaknem 8 éves utánkövetési időszak alatt 735 ember halt meg, és több mint 3000 embernél alakult ki szív- és érrendszeri betegség. A szakemberek úgy találták, hogy azoknál volt legkisebb a szívbetegségek, valamint a korai halál kockázata, akik hosszabb sétákat tettek. A legnagyobb kockázat pedig azok körében volt megfigyelhető, akik jellemzően öt percesnél rövidebb sétákat tettek. Bár a tanulmány megfigyelésen alapszik, és nem bizonyít egyértelműen ok-okozati összefüggést, úgy tűnik, még a legminimálisabb testmozgás is jelentősen javíthatja az egészséget.

20251103_tma_2_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251027_hajlekony-agyi-implantatum-spiral-gyogyszeradagolas-kezeles

Megcsinálták a rugalmas implantátumot, mely az agy több részébe is gyógyszert juttat

Egy sor agyi betegség kezelése válhat jóval hatékonyabbá a SPIRAL nevű új implantátummal, mely lényegében egy apró, rugalmas cső.

A neurológiai rendellenességek kezelése komoly kihívást jelent az orvostudomány számára, mivel sok probléma az agy egy nagyon konkrét régiójából ered – emiatt a gyógyszerek célba juttatása is rendkívül nehéz.

Ennek oka, hogy a jelenlegi implantátumok csak korlátozott mennyiségű szövetet képesek elérni – fejti ki az Interesting Engineering. A szakemberek emiatt apró, rugalmas katétereket alkalmaznak már régóta, hogy minimalizálják az érzékeny agyszövet károsodását. Ezek a megoldások ugyanakkor egy vagy két ponton bocsátanak ki gyógyszert – a hatékonyságuk így nem olyan jó.

A New York Egyetem Abu Dhabi (NYUAD) kutatói azonban most előálltak egy olyan agyi implantátummal, melynek célja, hogy leküzdje az eddigi megoldások korlátait. A Journal of Neural Engineering című tudományos folyóiratban bemutatott megoldás a SPIRAL nevet kapta. Egy vékony, hajlékony csőről van szó, mely nagy pontossággal tudja eljuttatni a gyógyszereket a különböző agyi területekre.

„A SPIRAL lehetővé teszi, hogy egyidejűleg több területet is elérjünk anélkül, hogy további kockázatot jelentene. Ez megváltoztathatja az ezen betegségek kezelését” – magyarázza Khalil Ramadi, az egyetem biomérnök-tanszékének adjunktusa.

Az új implantátumon gondosan elhelyezett nyílások vannak, melyek lehetővé teszik a gyógyszer kontrollált felszabadulását az agyszövet nagyobb területein. A megoldás hatékonyságát számítógépes modellezéssel és laboratóriumi vizsgálatokkal igazolták.

A tanulmány egyik fontos megállapítása, hogy az implantátum nem okozott jelentősebb gyulladást a hagyományos eszközökhöz képest, mely arra utal, hogy akár hosszabb távú terápiák során is alkalmazható lehet.

Az már csak hab a tortán, hogy a gyógyszeradagolás mellett másra is használható lehet a SPIRAL, például elektromos stimulációkra és egyéb terápiákra. Így az epilepszia, a Parkinson-kór vagy más betegségek kezelésében is hasznosulhat.

Az emberi agya számok tükrében

https://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_agy

Az agy tapintásra puha, kívülről barnásszürke, belül árnyalatilag enyhén váltakozó kissé sárgás fehér testrész. Egy felnőtt férfi agya átlagban 1,37 kg-ot nyom és 1,26 liter térfogatot foglal el, egy felnőtt nő agya átlagban 1,24 kg tömegű és 1,13 liter térfogatú.

Az ábra az amerikai (National Library of Medicine) (Visible Human Project)-jéből származik, és az agy egy a koponyacsonthoz közeli vízszintes metszetét mutatja felülnézetben, amin látható a szürkés szürkeállomány (substantia grisea) és a világosabb fehérállomány (substantia alba). A szürkeállomány színét az idegsejtek lényeges mennyiségbeli jelenléte okozza, a túlnyomó részben dendritekből és axonokból álló fehérállományét az axonok fehéres burka, a mielinhüvely.

Az emberi agyban becslés szerint 50–100 milliárd (10⁹) idegsejt, vagyis neuron van. Ezek között kb. 10 milliárd (10⁹) piramis alakú sejt, amelyek között élénk kapcsolat van kb. 100 billió (10¹⁴) szinaptikus érintkezési ponton keresztül.

Az agyon a test teljes vérellátásának mintegy 20%-a áramlik keresztül, és a test rendelkezésére álló oxigén 20%-át használja fel.

20251103_tma_3_resz

https://telex.hu/techtud/2025/10/27/viragillatu-gomba-rendkivul-hatekony-szunyogirto-kutatas

Virágillatú gombából csinált rendkívül hatékony szúnyogirtót egy kutatócsoport

A klímaváltozás számos problémája közül az egyik legfontosabb az, hogy egyre több a szúnyog, és a veszélyes betegségeket terjesztő trópusi példányok is újabb és újabb országokban jelennek meg. Például Magyarországon is, ahol nemrég nyugat-nílusi lázzal került kórházba egy nő, de az is sokatmondó, hogy Izlandon a múlt héten először találtak szúnyogot. A szúnyogokat lehet irtani, de a kémiai módszerek az elmúlt években egyre kevésbé voltak hatásosak. Ezért lehet fontos, hogy egy kutatócsoport létrehozott egy virágillatú gombát, ami rendkívül eredményesen vonzza be és pusztítja el a szúnyogokat, hónapokig hatásos marad, és nem ártalmas az emberekre és a környezetre sem.

A Nature Microbiology szaklapban publikált tanulmányukban a kutatók abból indultak ki, hogy korábbi kutatások bebizonyították, hogy a szúnyogok sok esetben vonzódnak a gombafertőzés miatt elpusztult hernyókhoz. Azt korábban nem lehetett tudni, hogy ennek mi az oka, de most sikerült megmutatniuk, hogy a Metarhizium nemzetségbe tartozó gombák által elpusztított rovarok tetemei egy longifolén nevű illatanyagot bocsátanak ki, hogy magukhoz vonzzanak más rovarokat, és ezzel elősegítsék a spórák terjedését.

A kutatók két rovarfajnál (az ecetmuslicánál és az ázsiai tigrisszúnyognál) is azonosították azokat a receptorokat, amelyek az illatanyagra reagáltak, és így megalkottak egy olyan gombát, amely nagy mennyiségű longifolén előállítására volt képes. A trükk pedig működött is: a kísérleteik azt mutatták, hogy a gomba sikeresen bevonzotta és elpusztította több szúnyogfaj hím és nőstény példányait, és bár más virágok el tudták vonni a szúnyogok figyelmét a halálos gombáról, olyankor is 90 százalék fölött maradt a halálozási arány, amikor ezekkel kellett versenyezniük.

„A szúnyogoknak szüksége van a virágokra, hiszen az ezekből kinyerhető nektár kulcsfontosságú táplálék számukra, és ezeket a virágokat az illatuk alapján találják meg” – magyarázta Raymond St. Leger, a tanulmány társszerzője. Szerinte az általuk létrehozott, felturbózott gomba egyszerű és hatásos módszer lehet a szúnyogok kordában tartásához. A spórákat bel- és kültéren is el lehet helyezni, ahol hónapokig kibocsátják a longifolént, az így bevonzott szúnyogok pedig a megfertőződés után napokon belül elpusztulnak. A longifolént régóta használják például parfümökben, így az emberekre jól dokumentáltan nem ártalmas, a természetben könnyen le is bomlik, a gombát pedig direkt úgy alkották meg, hogy más rovarokra ne hasson.

20251103_tma_4_resz

https://raketa.hu/ennek-a-chipnek-olyan-szuperkepessege-van-amilyen-egyetlen-masiknak-sincs-a-vilagon

Ennek a chipnek olyan szuperképessége van, amilyen egyetlen másiknak sincs a világon

Egy reaktor belseje nem épp chipbarát hely. A Maine-i Egyetem mérnökei mégis olyan mikroszenzort építettek, amely túléli az „in-core” sugárzást, és extrém hőmérsékleten is működik.

Az új, nanotechnológiás mikrochip valós időben méri a reaktor teljesítményét, és igazoltan működik 800 °C-ig.

A fejlesztett érzékelők célja a következő generációs reaktorok – köztük a mikroreaktorok – felügyelete, amelyek 500–1000 °C között üzemelnek. A csapat két egyhetes tesztet végzett az Ohio Állami Egyetem kutatóreaktorában – a szenzor végig stabilan működött.

Miért fontos ez? Mert mindez gyorsabb hibafelismerést, kevesebb leállást és olcsóbb karbantartást ígér. Ha pedig a chip hosszabb távon és még nagyobb teljesítménynél is állja a sarat, közelebb kerülünk a biztonságosabb, hatékonyabb atomenergiához.

https://raketa.hu/valodi-autopalyan-hasznaljak-az-indukcios-toltest-es-a-modszer-mukodik

Valódi autópályán használják az indukciós töltést – és a módszer működik

Franciaországban az A10-es autópálya egy szakaszán már úgy haladhatnak az elektromos járművek, hogy út közben töltődik az akkumulátoruk az aszfalt alá helyezett indukciós rendszernek köszönhetően. A töltés kivitelezéséhez persze arra is szükség van, hogy a járművekben is legyenek beépített tekercsek, vagyis csak a tesztautók és tesztbuszok, illetve kamionok alkalmasak az ilyen jellegű töltésre, de a projekt keretén belül ezeket a tesztjárműveket már a valódi forgalom előtt megnyitott autópályán tették próbára, nem csak egy tesztelésre szolgáló, elkülönített úton.

Az A10-nek egy 1,5 kilométeres szakaszán integrálták a tekercseket az útba az Elektromos Útrendszer (Electric Road System, ERS) részeként, és négy járművet (köztük nehézgépjárműveket is) szereltek fel “fogadótekercsekkel”, a tesztek alapján pedig a járművek átlagos körülmények között 200 kW, kiemelkedő esetben 300 kW töltést kaptak, mialatt áthaladtak az útszakaszon. A vezeték nélküli töltés nagy előnyt jelent az elektromos járművek számára, mivel így kevesebb megállással tudnak eljutni a céljukhoz, illetve, a mostani tesztben részt vevő Electreon elmondása szerint, a kamionok akkumulátorainak méretcsökkentésében is nagy szerepet kaphat az ERS rendszer.

Ahhoz, hogy a módszer valódi megoldást jelentsen a jövőben, az autópályák jóval hosszabb szakaszait kellene indukciós pályává alakítani, de a világ számos pontján zajló tesztek eredményei alapján ez nem lenne lehetetlen feladat. A Németországban néhány évvel ezelőtt folytatott InductInfra projekt kapcsán Marcus Oeser az Útmérnöki Intézet vezetője elmondta: a számítások szerint a tekercsek beépítését mindössze egy éjszaka alatt meg lehetne oldani.

Az út középen felnyitnák az utakat és behelyeznék az öt méter hosszú, harminc centi széles betonmodulokat, majd leragasztanák speciális gyantával, másnap reggel már indulhatna is az úton a forgalom.

20251103_tma_5_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/10/24/levelvago-hangya-strategia-kamion/

Ebben hasonlít a levélvágó hangya a kamionra

A nehéz terhet cipelő hangya a közlekedési dugókat okozó lassú járművekhez hasonló hiányosságokkal küzd. Jól ismerjük azt a helyzetet, amikor az ember az extra nehézségek ellenére is inkább egy fordulóval cipeli fel az emeletre például költözködéskor a holmiját ahelyett, hogy több kisebb adagra osztva vinné. Ilyenkor előfordul, hogy a kezünkben tartott dobozoktól például nem látjuk a lépcsőt, így lassabban, vagy botladozva is haladunk. Valami hasonlót észleltek a Smithsonian Trópusi Kutatóintézetének (STRI) szakemberei is, azonban az ember helyett a levélvágó hangya volt a megfigyelésük tárgya.

A hangyák nem dobozokat cipelnek, hanem a növényekből leszabott, sokszor a saját testsúlyuknál ötször-nyolcszor nagyobb darabokat. Ezek a növényi részek szolgálnak a fészekben termesztett, a hangya táplálékát jelentő gomba számára táptalajként. A kutatók a megfigyelésekkel arra jutottak, hogy a hangyák, ha nagy levéldarabot cipelnek, nem fogják érzékelni az ösvényük egy részét.

A hangya nem a látásán, hanem a szaglásán alapuló módon találja meg az utat a fészekig, az ösvény feromonjait pedig az antennáival érzékeli. Ha túl nagy a levéldarabja, nem tudja kinyújtani antennáit az ösvény felé, így nem képes biztosan felfogni se annak szagjeleit. Ez pedig lelassítja az adott egyedet, s vele a mögötte haladó többieket is.

Ezzel a hangya pontosan ugyanazt teszi, mint az autók között lassabban haladó kamion a mögötte haladó, nála nagyobb sebességre képes autókkal. A hangyák esetében ez a „kamionhatás” akár felére is csökkentheti a hátrébb haladók sebességét. Nagyon sokáig nem volt világos, minek köszönhető ez a lassulás egyes hangyáknál.

A kutatók videókat készítettek  a hangyákról, amint azok levél nélkül, majd levéllel terhelten igyekeztek az útjukon. Megfigyelték, miként használják eközben az antennáikat az állatok.

Ez a felfedezés azt is megmagyarázza, miért nem cipelnek a hangyák akkora terheket, amekkorákat egyébként simán elbírnak. A levélvágó hangyák valódi logisztikai és szállítmányozási szakértők, most pedig a szakembereknek sikerült megérteni, mi is határozza meg, hogy mekkora terhet cipelnek.

Mivel az ember is szembesül ugyanilyen problémákkal, nagyon sokat tanulhatunk a hatékony módszereikből. A hangyák tevékenysége már eddig is számos robotikai megoldást inspirált, az új felfedezés is valószínűleg hozzájárul majd az automata rendszerek hatékonyabb működéséhez

20251103_tma_6_resz

https://qubit.hu/2025/10/29/mar-elorendelheto-az-elso-otthonokba-szant-humanoid-robot-a-neo?utm_source=rss_feed&utm_medium=rss&utm_campaign=rss_syndication

Már előrendelhető az első otthonokba szánt humanoid robot, a NEO

Már elő lehet rendelni az első otthoni használatra szánt emberszerű robotot az Egyesült Államokban. A kaliforniai székhelyű 1X robotikai cég kedden piacra dobott NEO robotja önállóan is képes egyszerűbb háztartási munkák elvégzésére – írta meg az Engadget. A puha szövettel borított, bézs, szürke és fekete színekben elérhető, 167 centiméter magas NEO ki tudja nyitni nekünk az ajtót, el tudja rakni a kávésbögrénket, vagy le tudja kapcsolni a villanyt, miután arra hangutasítással megkérjük. Ha viszont ennél bonyolultabb feladatokat akarunk rábízni a mindössze 30 kilós robotra, például hogy indítsa el a mosást, vagy takarítsa ki a fürdőszobánkat és hálószobánkat, akkor az irányítását egyelőre át kell adnunk az 1X teleoperátorainak, akik utána VR-szemüvegen keresztül irányítják az otthonunkban munkálkodó robotot.

A norvég-amerikai céget vezető Bernt Børnich szerint ez kell ahhoz, hogy a robotot irányító neurális háló tanulhasson a valós tapasztalatokból. „Nem való mindenkinek – mondta Børnich a Wall Street Journalnak, a magánélet védelméhez fűződő aggályokra reagálva. – Ha nem szerezzük be ezeket az adatokat, nem tudjuk jobbá tenni a terméket”. Az 1X azt ígéri, hogy a teleoperátorok csak akkor vehetik át a robotok felett az irányítást, ha ahhoz a tulajdonosaik előre időpontot kérnek, és a NEO fülébe épített színes LED-csíkokkal jelzi majd, ha éppen távolról irányítják.

A NEO-k kiszállítását a tervek szerint jövőre kezdik majd meg az Egyesült Államokban. A robot előrendeléséhez jelenleg 200 dolláros (67 ezer forintos) letétet kell leraknunk, majd ki kell választanunk, hogy havi 500 dolláros (167 ezer forintos) előfizetéssel, vagy egy összegben, 20 000 dollárért (6,7 millió forintért) szeretnénk-e megvásárolni. A cég szerint azoknak, akik hamarabb szeretnék megkapni NEO-jukat, utóbbit érdemes választaniuk.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.