A november 21-edikei műsor tartalmából…

20251117_tma_1_resz

https://telex.hu/techtud/2025/11/14/avaregetes-kornyezetszennyezes-mergezo-rakkelto-vegyuletek

Mérgező, rákkeltő vegyületek szabadulnak fel, ha avart égetünk

Ősszel ismét füstbe burkolóznak a kertek, pedig ma már pontosan tudjuk, mit okoz az avarégetés. A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései szerint egyetlen zsáknyi avar elégetése is tízszeresére növeli a levegő részecskeszennyezettségét, írja a Másfélfok. Kutatások igazolták, hogy a füstben pedig rákkeltő és mérgező vegyületek is találhatók. A jó hír: az avar nem szemét, hanem értékes tápanyag. Komposztálva, talajtakaróként visszakerülhet a természet körforgásába – füst nélkül, tiszta levegővel.

A HungaroMet Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központjának munkatársai 2025. szeptember 30-án – a részecskeszámmérő műszerek tesztelésének részeként – megvizsgálták, mekkora részecskeszennyezést okoz az avarégetés. A kísérlet során egy zsáknyi, körülbelül 100 liter avart gyújtottak meg, és egy órán keresztül figyelték a levegőminőség változását. A tűzrakóhelytől mintegy húsz méterre elhelyezett mérőkocsiban a levegő részecskeszennyezettségét (PM10 és PM2,5 frakciókat), valamint külön készülékben a részecskeszámot mérték. Az eredmények egyértelműek voltak: amikor a füst elérte a mérőberendezéseket, a részecskék száma és koncentrációja több mint tízszeresére nőtt az alapszennyezettséghez képest.

Nemzetközi adatok szerint a krónikus légúti betegségekből eredő halálozás feléért, a szív-érrendszeri halálozás negyedéért a légszennyezés a felelős. A levegőben levő káros anyagok egyik fő komponense a részecskeszennyezés. A zöldhulladék-begyűjtő rendszerek bevezetése után több város, település betiltotta az avarégetést, Budapesten például 2012 óta tilos. 2020-tól a kormányzat is kivezetni tervezte a helyi önkormányzatoknak adott lehetőséget az általános tiltás alóli felmentésre, ezt kommunikálta is, de végül benne hagyta a szabályozásban. Ha tehát valaki avart tervez égetni a kertjében, tájékozódnia kell a helyileg illetékes önkormányzatnál, hogy az rendelkezik-e avarégetési rendelettel. Ha igen, akkor az abban foglalt szabályok betartásával megteheti – ha nem, akkor avart égetni tilos. A szabály megsértéséért akár 300 000 Ft-os büntetés járhat.

20251117_tma_2_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/11/14/emberiseg-allatvilag-mozgas/

Az emberiség mozgásai sokszorosan felülmúlják a szárazföldi állatvilágét

A mozgás mind az ember, mind a vadállatok számára az élet egyik legfontosabb része, azonban úgy tűnik, oly sok más területhez hasonlóan, itt is átalakulás zajlik.

Akár a kúthoz kilométereket gyalogoló afrikai asszonyokat, akár a nagyvárosok felé vezető sztrádákon utazókat nézzük, könnyű megérteni, az ember lételeme a helyváltoztatás. Ez olyannyira igaz, hogy az egyik legnagyobb csapás, ha ennek a lehetőségét megvonják tőlünk, legyen szó betegségről vagy börtönről. Az állatvilág számára legalább ennyire fontos, hogy időről időre máshová menjen – új legelőt keressen, vagy épp az utódneveléshez ideális körülmények közé vándoroljon.

Ez a helyváltoztatás egyúttal az egyes területek közti tápanyagátadásban, a tápanyagok körforgásában is fontos tényező. Emellett az állatok például így járulnak hozzá ahhoz, hogy a növények magvai nagyobb távolságokra is eljussanak. Ezzel például a környezeti kihívások, mint a klímaváltozás ellen is fel tudnak lépni, kiterjesztve egy-egy növény élőhelyi lehetőségeit.

A Nature Ecology & Evolution folyóiratban nemrégiben közzé tett elemzésben korábbi kutatási eredményeket összegeztek. E kutatások az elmúlt években azt mérték fel, mekkora is volt az állatvilág egyes fajainak, valamint az embernek mozgása, helyváltoztatása globálisan, és ez miként változott.

Ezt úgy képzelhetjük el, hogy egy-egy faj összes egyedét képzeletbeli mérlegre állítják, majd az így leolvasott össztömeget megszorozzák az általuk évente megtett kilométerek számával. Ez hasonló ahhoz, ahogyan a közlekedési vállalatok, légitársaságok utaskilométert számolnak.

Kiderült, hogy az ember 40-szeresen felülmúlta az összes szárazföldi emlős, madár, és szárazföldi rovar mozgását, biomassza-tömegre számítva. Az is kiderült, hogy a tengeri állatok biomassza-tömegre vetített helyváltoztatása 1850 óta megfeleződött – ez a bálnavadászat és az ipari léptékű halászat hatása a kutatók vizsgálatai szerint. Ugyanezen időszak alatt az ember helyváltoztatása 40-szeresére nőtt.

A kutatók igen szemléletes összehasonlításokat is közzé tettek. Például a Serengeti területén lezajló híres gnú-, zebra- és gazellavándorlás olyan emberi, helyváltoztatással járó tevékenységhez mérhető, mint a foci világbajnokság, vagy a mekkai zarándoklat. A tengerekben naponta fel-le mozgó plankton, vagy a köztes vízmélységekben élő halak mozgása pedig ahhoz fogható, amit a bicikliző és gyalogoló emberek tesznek meg, s emellett felülmúlja a szárazföldi állatok összességének mozgását.

20251117_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/11/13/gyorsdivat-textilhulladek-ar/

Egy új ötlet segíthet csökkenteni a divathulladékot

A gyorsdivat modern korunk egyik rákfenéje, amellyel egyaránt terheljük a környezetet és a társadalmat.

Az ember számos kellemetlen szokása közt az egyik legkártékonyabb, hogy akkor is vásárol új holmit, ha a régi még tökéletesen jó. Ezzel egyrészt erőforrásokat és nyersanyagokat pazarol, amelyek az új termék előállításához szükségesek, másrészt szemetet termel.

A divatnak nevezett rendszer arra készteti a követőit, hogy akár évszakonként lecseréljék ruhatárukat – a gyorsdivat mindezt úgy teszi, hogy a viselt ruhák ráadásul rossz minőségűek és hamar tönkre is mennek. Az így képződő szemét pedig lassan hasonló probléma lesz, mint a műanyag palackok és zacskók tömege.

Érdemes arra is kitérni, hogy a gyorsdivat termékeit gyakran nem kimondottan humánus körülmények közt dolgoztatott emberek (nők, gyerekek) gyártják rendkívül alacsony fizetésért.

Angliában a Bathi Egyetem nemrégiben egy új ötlettel állt elő, amivel csökkenteni lehet a gyorsdivat térnyerését. Az elképzelésük az, hogy a ruha árcéduláján nemcsak a fogyasztói árat, hanem azt is feltüntetnék, hogy viselésenként mennyibe kerül egy ruhanemű. Ez egyértelműen megmutatná, hogy a tartósabb, jobb minőségű ruhaneműk hosszú távon olcsóbbak a gyorsdivat termékeinél. Az elképzelésről a Psychology & Marketing folyóiratban számoltak be a szakemberek.

A kutatók tesztelték is az elképzelésüket, felmérték, hogy a viselésenkénti ár miként befolyásolja a vásárlókat. Beigazolódott: e módon akkor is a minőségibb holmik mellett döntöttek a vásárlók, ha egyébként azok egységnyi ára magasabb volt.

Tegyük fel, hogy egy silány minőségű 10 ezer forintos ruhadarabot mondjuk fel tud venni a viselője 10 alkalommal, mielőtt az szétesne, míg egy 30 ezer forintos jó minőségűt 100 alkalommal. Az egy viselésre eső ár a második esetben jóval alacsonyabb, és ezzel az információval a fenntarthatóbb ruhavásárlás felé terelik az embereket.

Ezt az árformát valahogy úgy képzeljük el, mint az élelmiszerek esetében a kérdéses termék egy csomagjának árát és a feltüntetett kilónkénti árat. A kutatásból kiderült, hogy az ilyen, viselésenkénti ár hatékonyabb eszköz, mint pusztán az, ha a jobb ruhanemű tartósságára helyezik a hangsúlyt a reklámokban.

Ehhez arra is szükség van, hogy az így kapott adatok valóban garantált minőséget jelezzenek, az ilyen adatokat nyújtó teszteket pedig már most is végeznek a textiliparban. Ha az egyes ruhaneműk minőségét egy, a gyártóktól független intézmény ellenőrzi, akkor ez a vásárlók bizalmát is növelni tudja. Természetesen sokaknak, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak, egy ilyen információ sem teremti meg a lehetőséget arra, hogy a drágább, de minőségibb holmit vásárolják meg.

20251117_tma_4_resz

https://qubit.hu/2025/11/14/akik-erosebb-helyi-kozossegekben-elnek-egeszsegesebbek-allitja-egy-uj-kutatas

Akik erősebb helyi közösségekben élnek, egészségesebbek, állítja egy új kutatás

A Manchesteri Egyetem új kutatása szerint, ahol jobbak a közösségek, ott jobb az egészségügyi helyzet is – alacsonyabb a kábítószer-, illetve alkoholfogyasztás, kevesebb az öngyilkosság –, még akkor is, ha az ezeken a területeken élők anyagi nehézségekkel is küzdenek.

A tanulmány egy új „közösségi reziliencia indexet” vezetett be, amely azt méri, hogy egyes területek mennyire képesek ellenállni az olyan hosszú távú nyomásnak, mint például a gazdasági nehézségek, a rossz lakáskörülmények, az egyenlőtlenség. A hagyományos nélkülözési mutatóktól eltérően ez a közösség erősségeire összpontosít, például a helyi infrastruktúrára, a társadalmi kapcsolatokra, a lehetőségekre és a stabilitásra.

A reziliencia a pszichológiában lényegében azt a tulajdonságot vagy helyesebben képességet jelöli, hogy az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti, jó állapotát testi-lelki szenvedés, illetve nehéz élethelyzetek átélése után.

A csapat 307 helyhatóság adatait elemezte Angliában. Öt egészségügyi mutatót vizsgáltak: a kilátástalanságra visszavezethető halálesetek (beleértve az alkohollal, a kábítószerrel összefüggő haláleseteket és az öngyilkosságokat is), a szív- és érrendszeri betegségek, a COVID-19 okozta halálozás, a pandémia alatt bekövetkezett többlethalálozás, valamint az emberek által önmagukról adott általános egészségi állapot.

A Journal of Epidemiology & Community Health folyóiratban közzétett eredményeik szerint a magasabb reziliencia pontszámú területeken alacsonyabb volt a fent leírt halálesetek aránya, és több lakos volt jó egészségi állapotban.

Az egyik legérdekesebb összefüggés az, hogy a reziliencia hogyan hat a szegénységre. A legszegényebb területeken a reziliencia jelenti a legnagyobb különbséget. Különösen a kilátástalanságból fakadó halálesetek esetében mutatnak alacsonyabb arányt a nagyobb rezilienciájú közösségek, mint az ugyanúgy nélkülözéssel küzdő, de nem ugyanolyan helyi erősségekkel bíró területek. Az index azonban nem jelezte előre a COVID-19 okozta halálozást vagy a pandémiával kapcsolatos többlethalálozást – a kutatók szerint ez azt tükrözi, hogy a reziliencia egyes aspektusai – például a jó közlekedési kapcsolatok, a mobilitás és az erős társadalmi összetartás – növelhetik a gyors terjedésű fertőző betegségek esetén a kitettség kockázatát.

A kutatók azt remélik, a reziliencia-alapú mérések új szempontokat adnak a helyi önkormányzatoknak, a területükön lévő szociális és gazdasági problémák elleni küzdelemben.

20251117_tma_5_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251115_memoria-tarhely-vasarlas-korlatozasa-japan-mesterseges-intelligencia

Hogy ne legyen felhalmozás, Japánban már korlátozni kellett, hogy egy ember mennyit vásárolhat tárhelyből és memóriából

A hónap eleje óta komoly ellátási problémákkal szembesültek a számítógépes hardverek mekkájaként is emlegetett tokiói Akihabara negyed üzletei. Olyannyira, hogy kénytelenek voltak korlátozni az SSD, HDD és RAM memóriák vásárlását.

Vége már azoknak az időknek, hogy valaki csak úgy besétált a tokiói Akihabara negyed egyik üzletébe, és annyi tároló- vagy memóriamodult vett, amennyit csak akart. Mostanság ugyanis komoly korlátokkal kell szembesülnie: több üzlet is korlátozásokat vezetett be – számolt be a Tom’s Hardware egy japán forrásra hivatkozva. Van olyan bolt, amelyik legfeljebb nyolc tétel vásárlását engedi, de olyanok is vannak, ahol vevőnként csak két tárolómodult vagy SO-DIMM-et és maximum négy memóriát lehet a bevásárlókosárba tenni. A korlátozások alól egyetlen kivétel van: a teljesen új PC-t vásárló ügyfelek magasabb limitről is tárgyalhatnak.

A korlátozások oka állítólag az, hogy a boltok nem kapták meg a várt számú szállítmányt ezekből a termékekből, és a készleteik kifogyóban vannak. A forgalmazók felfüggesztették egyes termékek szállítását, és egyelőre még azt sem tudni, hogy mikor állhat vissza a normális kínálat. Nagy valószínűséggel azok az üzletek is hasonló intézkedéseket fognak hozni a jövőben, amelyekben jelenleg még nincsenek vásárlási megkötések.

Mindez természetesen áremelkedésekhez is vezetett a memóriák, merevlemezek, flash memóriák terén. Különösen a DDR5 memória kínálata ingatag, egyes modellek ára majdnem megduplázódott. Mivel ez egy alapvető alkatrész a PC-építéshez, számos vásárló aggódik most a jövő miatt.

A háttérben egyébként a mesterséges intelligencia alapú GPU-k iránti hatalmas kereslet áll – a gyártók átszervezik a gyártósoraikat, hogy megfeleljenek a szinte kielégíthetetlen keresletnek. A hiányokkal és az emelkedő árakkal kapcsolatban egyes kiskereskedők szerint kapkodás van az alkatrészekért az AI miatt, de a részletek amúgy nem világosak

A múltban a PC-alkatrészek árai természeti katasztrófák, a Covid-í9 járvány, illetve a jen gyengülése miatt emelkedtek, és akkor is jelentős időbe telt, mire az árak stabilizálódtak. És a helyzet most sem jobb. Még ha a gyártók növelni is akarják a termelési kapacitást, évekbe telik új gyárakat építeni, amelyek képesek több memória és tároló csipet előállítani. Emellett ott van az AI-lufi kidurranásának kísértete is (ami több szakértő szerint is csupán idő kérdése), emiatt a vállalatok óvatosabbak lehetnek, mivel a kereslet bármikor megcsappanhat.

20251117_tma_6_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251114_szorongas-depresszio-agykutatas-vizsgalat-ebx

Rájöttek, mi okozza a szorongást, százmilliók élete lehet jobb a felfedezéstől

Spanyol kutatók egereket vizsgálva állapították meg, hogy miként lehetne szó szerint meggyógyítani a szorongásos tüneteket és a depressziót.

A szorongás a világ egyik leggyakoribb mentális egészségügyi problémája, ami mintegy 360 millió ember életét teszi nehezebbé. A probléma gyógyszeresen és terápiával kezelhető, ám ennél sokkal jobb lenne, ha a problémát vissza lehetne fordítani. Úgy tűnik, hogy hamarosan erre is lehetőség adódhat.

A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács, valamint a szintén spanyol Elchei Miguel Hernández Egyetem kutatói az amigdalában – az agy döntéshozatalért, emlékek előhívásáért és az érzelmek kezeléséért felelős részében – mindössze néhány neuron „újraosztásával” megszüntették az egerek szorongását, depresszióját és szociális nehézségeiket, így újra természetes módon viselkedtek – írja a Science Alert.

A neuronok egyensúlyának visszaállítása egy GRIK4 nevű génen keresztül történt, amelynek fontos szerepe van az agy üzenetküldésében.

Túltermelés esetén a GRIK4 fokozza egy Gluk4 nevű fehérje termelését, amely szorongásszerű viselkedést vált ki. Azokban az egerek, amelyekben több GluK4 fehérje van jelen, inkább kerülik a nyílt teret, nem érzik magukat olyan kényelmesen társaságban, valamint a depresszió jeleit mutatják. Emellett nehezen ismerik fel a tárgyakat is

A kutatók a génszerkesztés segítségével kivágtak néhány felesleges GRIK4 gént, ami csökkentette a Gluk4 fehérje mennyiségét. Az eredmény: az állatok szorongása, depressziója és szociális nehézségei is megszűntek.

A csapat azonosított egy specifikus neurontípust is az amigdalában, amely a szorongás tüneteiért felelős. Amikor ezeket a neuronokat visszaállították standard állapotukba, az egerek viselkedése normalizálódott. A kezelés azokon az egereken is segített, akikben nem mesterségesen hozták létre a szorongás érzését, ami azt bizonyítja, hogy az agy lokalizált részeinek kulcsfontosságú szerepe van a szorongásos zavarokban. Ugyanakkor azt is megmutatta, hogy ezeket a területeket újra lehet kalibrálni.

A következő lépés, hogy ezeket az agyi folyamatokat embereknél is megfigyeljék. Ez segítene eldönteni azt is, hogy az egérkísérletek ebben az esetben mennyire tükrözik jól azt, ami az emberben is végbe menne a kezelés során.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.