A november 28-adikai műsor tartalmából…

20251124_tma_1_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/11/20/magyar-kutatok-uj-bakteriumfaj-foliimonas-ilicis/

Magyar kutatók fedeztek fel egy baktériumfajt

A mikroba képes a levegőben lévő szén-monoxid lebontására.

Egy új tanulmány szerint a Warwicki Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói egy eddig ismeretlen baktériumfajt azonosítottak, amely képes a levegőben található szén-monoxid (CO) lebontására – olvasható a MATE közleményében.

Az új faj a Foliimonas ilicis nevet kapta és az örökzöld magyal (Ilex aquifolium) leveleiről izolálták.

A felfedezés jelentősége abban áll, hogy a szén-monoxid-oxidáló baktériumokat eddig túlnyomórészt talajból ismerték.

Városi környezetben ugyanakkor – ahol a szén-monoxid legnagyobb része keletkezik – a talajfelszínek döntő többsége burkolt. A lombfelületek viszont kiterjedt, levegővel érintkező élőhelyet biztosítanak, ezért a növények levelein élő mikroorganizmusok potenciálisan fontos szerepet tölthetnek be a városi levegő kémiai folyamataiban.

Dr. Táncsics András egyetemi tanár és Dr. Baka Erzsébet tudományos munkatárs, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet kutatói szerint a Foliimonas ilicis felfedezése új megvilágításba helyezi a városi növényzet ökológiai szerepét. A filloszféra – vagyis a levelek felszínén élő mikrobiális közösség – vizsgálata hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy a növényekkel együtt élő mikroorganizmusok milyen mértékben vesznek részt a légszennyező gázok természetes átalakításában.

A szakértők egyúttal hangsúlyozzák, hogy a városi zöldinfrastruktúra és a mikrobiális biodiverzitás kapcsolata kulcsszerepet játszhat a levegőminőség megőrzésében.

20251124_tma_2_resz

https://www.oktogonmedical.hu/hirek/mindent-a-hosszu-covid-szindromarol

Mit kell tudni a hosszú Covidról

A hosszú Covid szindróma kapcsán egységesen kezd elfogadottá válni, hogy a betegségről akkor beszélhetünk, ha a fertőzés által előidézett tünetek még 12 hét – azaz három hónap- után is fennállnak a páciensnél. Valakinél a tünetek egészen enyhék, inkább csak kellemetlenek, azonban nagyon súlyos állapotokat is leírt már az orvostudomány. Nehéz, de nem lehetetlen diagnosztizálni a hosszú Covid szindrómát. Mivel a hosszú Covid szindróma még meglehetősen friss betegségnek tekinthető, ezért sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni más kórképektől, de egyre több megfigyelés kapcsolódik hozzá, ezért rövid időn belül jelentős változások várhatók. Tovább súlyosbítják a helyzetet, hogy a szövődmények sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan embereknél, akik eleve szenvednek valamilyen kísérőbetegségtől, így rengeteg tényezőt kell megfigyelni a diagnózis felállítása előtt.

A hosszú Covid szindróma tünetei: Tartós fáradtság, levertség: Az eddig rendelkezésünkre álló információk alapján a hosszú Covid szindróma egyik leggyakoribb tünete a tartós fáradtság, a gyakori levertség. Ez azért nagy baj, mert nem feltétlenül utal betegségre, sokkal inkább egy teljesen általános problémának tekinthető, memóriazavarok, feledékenység, koncentrációs problémák, szorongás, depresszióra való hajlam, mellkasi fájdalom, tartós köhögés, nehézlégzésm, szívdobogásérzés, szívproblémák, ízületi- és izomfájdalmak. Egyéb gyakori tünetek: az elhangzottakon felül még nagyon sok tünet előfordulhat a Covid-fertőzésen átesett betegek körében, amelyek utána tartósan megmaradhatnak. Ilyen például a gyakori szédülés, a fülzúgás, esetenként a fülfájdalom. Szintén rengetegen szenvednek hányingertől, hasmenéstől, hasfájástól és étvágytalanságtól, de a módosult, általában lecsökkent íz- és szagérzékelés is gyakori tünetegyüttesek.

Gyógyítható a hosszú Covid szindróma? Erre a kérdésre egyelőre nincs határozott válasz, és mivel a tünetegyüttes rendkívül átfogó, sőt nagyon sok a befolyásoló tényező is, ezért egy ideig még bizonyára nem is tud majd válaszolni rá a tudomány.

Ami bizonyos, hogy a hosszú Covid-tól szenvedő páciensek a megfelelő kezelések és terápiák mellett a tünetek mérséklődéséről számolnak be, így fontos, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, ha a fentiekben kiemelt problémákat éreznénk magunkon.

20251124_tma_3_resz

https://interpressmagazin.hu/cikkek/57046-mikor_no_be_valakinek_a_feje_lagya/

https://gyerekszoba.hu/baba/mikor-no-be-a-gyerek-feje-lagya/

Mikor nő be valakinek a feje lágya?

Akkor, ha valaki megnőtt, megkomolyodott. A mondás azonban a gyermekek koponyájának növekedési folyamatára utal.

Az újszülött baba koponyacsontjai még nem záródtak be, nem kapcsolódnak egymáshoz, közöttük nyitott részek, kutacsok találhatók, szám szerint hat ilyen terület van. A jelenségnek a megszületéshez van köze: születés közben így a csontok képesek összecsúszni, képessé teszik a koponya áthaladását a szülőcsatornán. Később is szerepe van annak, hogy nem fejeződött be a csontosodási folyamat, még pedig abban, hogy a koponya így képes alkalmazkodni az agy növekedéséhez.

A kutacsok tapintása lágy, megkeményedésük nem egyszerre történik, van, ami már néhány hónapos korban, sőt, akár közvetlenül a szülés után, míg mások csak 1,5-3 éves kor körül záródnak. A koponya teljes csontosodása jelenti azt, hogy benőtt be a gyerek feje lágya.

A koponya teljes csontosodása viszont csak a húszadik életév után indul meg. Ekkorra tehát teljesen benő a gyermek feje lágya, megkomolyodik, felnőtté válik.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Agy

Az agy „felfedezése”

Kezdetben úgy vélték, az agy nem szolgál más célt, mint a koponya kipárnázását. Az ókori Egyiptomban a késői középbirodalomtól kezdve az agyat a mumifikálást megelőzően el is távolították, mivel a szívet tartották a tudat központjának. A későbbi ötezer év során ez a nézet tévesnek bizonyult, bár nyomai számos szófordulatban megmaradtak.

Az i. e. 17. században írt Edwin Smith-féle sebészeti papirusz az első írásos emlék, amiben az agyra hivatkoznak. A szó nyolcszor fordul elő szövegben, amely két koponyasérült személy tüneteit, diagnózisát és kórjóslatát tartalmazza.

Az i. e. 1. évezred második felében az ókori Görögországban eltérő nézeteket vallották az agy szerepéről. Az i. e. 6-5. században élt püthagoreus Krotóni Alkmaión volt az első, aki az agyat tekintette az elme székhelyének. A Kr. e. 4. században Hippokratész is úgy tartotta, hogy az intelligencia központja az agyban van (többek között éppen Alkmaión munkássága alapján). Az I. e. 4. században Arisztotelész úgy vélekedett, hogy a szív hordozza az intelligenciát, az agy feladata pedig csupán a vér hűtése. Okfejtése szerint az emberek többek között azért racionálisabb lények az állatoknál, mert nagyobb agyuk jobban lehűti vérüket.

A hellenisztikus kor során Herophilosz (I. e. 335 körül vagy I. e. 330-280 – I. e. 250) és a khioszi Eraszisztratosz tett alapvető felfedezéseket nem csak az agy és az idegrendszer anatómiájával és fiziológiájával kapcsolatban, de az élettan szinte minden területén. Munkájuk nagy része elveszett, csak másodlagos forrásokból tudunk róluk. Eredményeiket haláluk után két évezreddel kellett újra felfedezni.

A Római Birodalom idején élő görög orvos, Galénosz boncolást végzett juhok, majmok, kutyák, sertések és más emlősök agyán. Következtetése szerint, mivel a kisagy sűrűbb az agynál, ez irányítja az izmokat, míg a nagyagykéreg lágyabb, ezért az érzékeket ez dolgozza fel. Galénosz elmélete szerint az agyat a kamráiban található folyadék mozgása működteti.

20251124_tma_4_resz

https://qubit.hu/2025/11/21/az-amszterdami-rijksmuseumban-azt-vizsgaljak-mikent-hat-a-muveszet-a-parkinson-korban-szenvedokre

Az amszterdami Rijksmuseumban azt vizsgálják, miként hat a művészet a Parkinson-kórban szenvedőkre

Neurológus kutató dolgozik együtt az amszterdami Rijksmuseum munkatársaival egy most induló kutatásban, amely a művészet hatását vizsgálja a Parkinson-kórban szenvedőkre, írja

Az év elején holland kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelyből kiderült, hogy egy tízhetes kreatív művészetterápiás kurzus jelentősen csökkentette a szorongást, javította a közérzetet és némileg serkentette a kognitív funkciókat nyolc Parkinson-kórban szenvedő embernél.

A Michael J. Fox Alapítvány 200 ezer dolláros kutatási díjának köszönhetően most egy másfél éves vizsgálat fogja összehasonlítani, miként hat a Rijksmuseum gyűjteményének megismerése, a művészetek konkrét gyakorlása, illetve a művészetek hiánya az idegrendszeri degeneratív betegségben szenvedőkre

Bas Bloem, a nijmegeni Radboudumc Parkinson- és mozgászavarok központjának igazgatója szerint, a kísérlet elméleti alapja az, hogy a művészeti tevékenység, a művészetekkel való találkozás növelheti a dopamin szintet, ami pozitív hatással van a Parkinson-kórban szenvedőkre.

„A kreativitáshoz dopaminra van szükség, ugyanakkor a dopamin hiánya Parkinson-kórt okoz” – kommentál Bloem. „Ha pedig a Parkinson-kór tüneteinek leküzdése érdekében dopamint pótolunk, akkor ez megint csak kreativitást generál.”

Bloem és más kutatók egy kísérlet során összekötötték a betegeket egy művészcsoporttal, valamint egy „játszótérrel”, ahol tevékenységet választhattak. Az eredmények megdöbbentőek voltak, mondja Bloem: „Csökkent a szorongás és a stressz, az emberek elértek egyfajta flow állapotot. Eltűntek az akaratlan mozgásaik, a remegés, és nemcsak az alkotó tevékenység ideje alatt, hanem utána is jobban érezték magukat a betegek.

Rijksmuseum a hamarosan kezdődő projektjében az intézmény digitális túrát kínál a résztvevőknek, ingyenes éves bérletet és hozzáférést speciális „alacsony érzékszervi” estékhez, hogy enyhítsék a tömeg vagy a zaj okozta stresszt, és így tanulmányozhassák a hatásokat.

20251124_tma_5_resz

https://telex.hu/techtud/2025/11/20/arany-mezok-ezust-folyok-mta-valtozo-kornyezet-es-mezogazdasag

A hortobágyi birkapásztor precíziós műszer volt, ma már szenzorokkal kell helyettesíteni a szemét

„Ma már nem meggylekvárt tesznek el a nagymamák az unokáiknak, hanem fügét” – mondta Spitkó Tamás, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa azt érzékeltetve, hogy a környezeti viszonyok megváltozása milyen gyorsan alakítja át akár a kiskertek haszonnövényeinek körét. A Magyar Tudományos Akadémia Arany mezők, ezüst folyók című konferenciáján a kutatók arra próbáltak választ adni, hogy mi teheti arra alkalmassá a hazai mezőgazdaságot, hogy a változó környezetben is megőrizze termelékenységét, és elegendő élelmiszert biztosítson.

Az éghajlatváltozás akár azon is könnyen tetten érhető, hogy már a leandereket sem szükséges téliesíteni. De Spitkó Tamás a fügén kívül felsorolt még néhány másik, elterjedőben lévő terményt is, ami néhány évtizede még nem tudott volna megteremni nálunk: a kivit, a pisztáciát, a gránátalmát, az olajbogyót. Ezek az élelmezésünkben még marginális szerepet játszanak, ellentétben a kukoricával, ami az egyik legfontosabb haszonnövényünk. Az a nagy kérdés, hogy még meddig.

Spitkó Tamás azt mondta, az utóbbi tíz évben radikálisan csökkent a kukorica hazai vetésterülete, míg 35 éve 1,2 millió hektáron termesztették itthon, addigra mostanra már csak 800 ezer hektáron.

A hőmérséklet-emelkedést és az aszályt az állattenyésztés is megszenvedi, így az állati eredetű élelmiszerek előállítása is veszélyben lehet.

A kutató felhívta rá a figyelmet, hogy a tejtermelés globális ágazat, eltérő ökológiai adottságokkal, takarmánybázissal és humánerőforrással is tud működni. Ezért például afrikai, délkelet-ázsiai praktikákból is nagyon hasznos információkat lehet gyűjteni.

Ma már az állattenyésztésben is egyre jobban elterjednek a gépi, automatizált és adatalapú rendszerek, ezek a precíziós gazdaság elemei, és ehhez próbálják a megfelelő állatállományt is kiválasztani. Ennek egyik első lépése például az volt, hogy olyan tőgyformájú vonalat tenyésztettek ki, ami jól passzolt a fejőrobothoz, most pedig már azt is vizsgálják, hogy melyik állat tudja gyorsabban megszokni az okoseszközökkel is felszerelt automatizált környezetet. Az állatok rengeteg adatot tudnak szolgáltatni például a bennük elhelyezett bendőbólusszal, azaz mikrocsippel, ami a bendő hőmérsékletét, pH-ját, vízfogyasztását, kérődzésszámát tudja mérni. Ez a szenzor időben megmutatja például, ha hőstresszt szenvednek el az állatok, ami akár 15 százalékkal is csökkenti a tejtermelésüket.

Az automatizálás a kiveszőben lévő paraszti tudást is pótolja valamilyen szinten. „Szoktam kérdezni, hogy vajon a Hortobágyon botját támasztó, kétezer anyabirkát őrző pásztor, az precíziós-e. Nem szokták eltalálni, de az. Arról a kétezer anyabirkáról mindent tudott, hogy mikor fog elleni, mikor kell kos alá helyezni, vagy melyikből lesz délután pörkölt. Ma már nincsenek ilyen juhászemberek, ezért az ő szemüket próbáljuk meg szenzorokkal helyettesíteni” – mondta a kutató.

20251124_tma_6_resz

https://akcios-ujsag.hu/szo-megakad/

Amikor a szó „megakad” – miért nem jut eszünkbe, amit mondani akarunk? – Van tudományos neve

Biztosan ismerős az érzés: pontosan tudod, mit akarsz mondani, már-már hallod is a fejedben a szót, de valahogy nem tudod kimondani. Ott van „a nyelved hegyén” az a szó, mégsem ugrik be. Ez a bosszantó, de teljesen hétköznapi jelenség annyira elterjedt, hogy a pszichológusok külön nevet is adtak neki: letológia

Mit jelent a letológia?

A szó a görög lḗthē („feledés”) és lógosz („szó”) kifejezésekből származik, és azt a helyzetet írja le, amikor átmenetileg „elveszítünk” egy szót – tudjuk, mit jelent, de képtelenek vagyunk felidézni. Az angol megfelelője a tip-of-the-tongue phenomenon, vagyis „a nyelv hegyén lévő jelenség”, ami magyarul is tökéletesen kifejezi a pillanatnyi memóriazavart.

Miért történik ez velünk?

A letológia teljesen természetes agyi folyamat, és szinte mindenkit érint. Gyakoribb az idősebb korosztályban és a kétnyelvű embereknél, akiknek több nyelvi rendszer között kell váltaniuk.
Ilyenkor nem arról van szó, hogy valamit valóban elfelejtettünk, csupán átmenetileg megszakad a kapcsolat a fogalom és a hozzá tartozó szó között. Olyan, mintha az agy „megtalálná a mappát”, de nem férne hozzá a konkrét fájlhoz.

A jelenséget gyakran fáradtság, stressz, figyelemzavar vagy információtúlterheltség is kiválthatja. Minél inkább próbáljuk „kierőszakolni” a keresett szót, annál jobban elzárjuk magunktól.

Van ennek pozitív oldala is

Furcsának tűnhet, de az, hogy érzed, hogy tudod, valójában jó jel: az információ elérhető, csak egyelőre nem aktív. Az agy háttérben tovább kutat, és gyakran néhány perc múlva – vagy miután valami egészen másra figyelsz – a szó hirtelen eszedbe jut.

Ez azt bizonyítja, hogy a memória nem „eltűnt”, csupán időlegesen nem hozzáférhető. A kutatók szerint ez az élmény a tudatos emlékezés és a felejtés közötti határmezsgyén helyezkedik el.

Hogyan segíthetsz magadon?

• Ne erőltesd. A túlzott próbálkozás csak fokozza a feszültséget és blokkolja az emlékezést.
• Engedd el, majd térj vissza rá. Az agyad a háttérben tovább dolgozik, és gyakran magától megtalálja a hiányzó szót.
• Tartsd karban a nyelvi központod. Olvasás, szójátékok, keresztrejtvények vagy egyszerű beszélgetések mind segítenek abban, hogy a szókincs aktív és rugalmas maradjon.

Egy kis agyi „forgalmi dugó”

A letológia tehát nem hiba vagy memóriazavar, hanem egy természetes jelenség, amely néha megakasztja a nyelvet, miközben az agy épp rendezi a gondolatokat. Legközelebb, ha „nem jut eszedbe az a szó”, csak mosolyogj – az elméd csupán néhány másodpercre parkolt le a tudás főútján.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.