A december 5-ödikei műsor tartalmából…

20251201_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251127_perplexity-mesterseges-intelligencia-chatbot-vasarlas

Bevásárlós funkciót kapott a Perplexity chatbotja, de nem használhatja mindenki

A karácsonyi bevásárlási szezon előtt a Perplexity is frissítette a saját mesterséges intelligenciáját, hogy a segítségével vásárolhassanak a felhasználók. Alig egy nappal az OpenAI után a Perplexity is bemutatta a chatbotja bevásárlós funkcióját. A cég célja, hogy a mesterséges intelligencia alapú asszisztensen keresztüli vásárlás könnyebb és személyre szabottabb legyen.

A megoldásnak köszönhetően a felhasználók a chatbottal való csevegés során természetes nyelven végezhetik el egy adott termék keresését. A Perplexity szerint az asszisztense szem előtt tartja a csevegés kontextusát, miközben termékeket keres, és beépíti a felhasználó életmódjáról és preferenciáiról megszerzett információkat az eredmények testreszabásához. Miután az asszisztens megtalálta a megjeleníteni kívánt termékeket, azokat termékkártyákon jeleníti meg az adott termék előnyeivel és hátrányaival együtt. Emellett a termékről korábban írt véleményeket és bemutatókat is összefoglalja, hogy a felhasználó minél részletesebb információkat kapjon. Amennyiben a találat megfelel a felhasználónak, a terméket közvetlenül a chatbotból is meg tudja vásárolni. A cég elsőként az amerikai piacon vezeti be az újdonságot, később azonban a világ más részeire is kiterjesztheti.

20251201_tma_2_resz

https://hvg.hu/360/20251127_hvg-ai6-merenyi-adam-interju-oktatas

A diákok és tanáraik közös kérdése: hogyan lehet megkülönböztetni a valóst a hamistól?

Nem értékteleníti el a tudást, inkább hatalmas távlatokat nyit pedagógus és diák számára a mesterséges intelligencia – hangsúlyozza Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője, akit adatvédelemről és a jövő iskoláiról is kérdeztünk.

Személyre szabott tanulási élmény, automatizált értékelés, kevesebb adminisztratív teher – ilyesmiket szoktak emlegetni szakértők, amikor a mesterséges intelligencia (AI) hasznát ecsetelik az oktatásban. Ezzel szemben a tanárok a hétköznapokban azzal küzdenek, hogy a diákok az AI segítségével bújnak ki a feladatok elvégzése alól. Tényleg ennyire más az alul- és a felülnézet? Az AI-eszközök jóval tágabb értelemben képesek támogatni az oktatást, mint pusztán a generatív nyelvi modellek. Segíthetik a tanárokat a dolgozatok kérdéseinek összeállításában és kiértékelésében, a diákok fejlődésének mérésében vagy perszonalizált tartalom készítésében. A tanulókat sem csupán a házi feladatok vagy a dolgozatok elkészítésében támogathatják, hanem például sokkal hamarabb megadhatják számukra azokat az információkat, amelyekre kíváncsiak, de mostanáig csak hosszas utánaolvasással tudták őket megszerezni.

Egy friss cseh felmérés szerint a diákok több mint fele használ mesterséges intelligenciát a tanuláshoz: minél idősebb egy diák, annál inkább veszi igénybe az AI segítségét. Mindezek ellenére a tanulók jó kétharmada nem látja helyettesíthetőnek a tanárokat. Ez is azt mutatja, hogy fontos dinamikának, köteléknek kell lennie a diák-tanár-AI hármas kapcsolatában.

Hogyan lesz az AI megbízható társ a tudásszerzésben, ha a generatív nyelvi modellek még ma is sok hibát követnek el, gyakran hallucinálnak? A technológia őrült tempóban fejlődik, akár néhány hónap különbséggel is sokkal pontosabb válaszokat adnak az algoritmusok. Több nagy rendszer ma már azt is közli a felhasználóval, hogy épp milyen forrásból dolgozott, így ellenőrizhető, nem hibázott-e. A fiatalokat pedig képezni kell a technológiához való kritikus hozzáállásra, hogy tudják, mire lehet hatékonyan használni az AI-t, és mire kell különösen odafigyelni.

20251201_tma_3_resz

https://telex.hu/kulfold/2025/11/22/afrika-mukincsek-visszaszolgaltatas-gyarmatositas-videojatek

Egy új videójátékban el lehet majd lopni azokat az afrikai műtárgyakat, amiket évtizedek óta nem adnak vissza nyugati múzeumok.

Ez ahhoz mérhető csapás, mintha Európától elvennék az ókori Görögország, Róma és a reneszánsz összes alkotását

„Lopás, ha visszavesszük, amit elloptak tőlünk?” – ezt a kérdést teszi fel egy nemsokára megjelenő videójáték, a Relooted, amiben a játékosoknak majd műkincseket kell ellopniuk nyugati múzeumokból. De nem akármilyeneket: olyan, valóélet-beli afrikai tárgyakat kell megszerezni és visszavinni Afrikába, amelyeket a gyarmatosítás során a nyugati hódítók ragadtak magukkal Afrikából. A dél-afrikai Nyamakop által fejlesztett játék a futurista Johannesburgban játszódik, és egy tudósokból, programozókból és MMA-harcosokból álló csoport tagjaként kell visszarabolnunk a műkincseket egy művészettörténész irányítása alatt.

A mai napig nyugati kézben lévő afrikai műkincsek visszaszolgáltatása évtizedek óta heves viták tárgya. Több százezer afrikai műkincs része nyugati kiállításnak vagy gyűjteménynek. Egyes becslések szerint a szubszaharai Afrika műkincseinek 90-95 százaléka is a kontinensen kívül lehet. A legtöbb afrikai műkincs a 19. század vége és az első világháború között került Európába. A gyarmatosítók gyakran azért gyűjtötték össze őket, mert ez segítette a befolyásuk megszilárdítását egy adott terület fölött. Emellett persze jövedelmező üzletet is jelentett a fosztogatás: mind a gyűjtők, mind a múzeumok hajlandók voltak fizetni a különleges afrikai művészeti alkotásokért.

Az egyik leghíresebb példa ilyen műkincsekre a benini bronzok. Ez az elnevezés nagyjából ötezer bronzból készült műkincset takar, ezek között találhatók gazdagon díszített domborművek, állat- és emberfigurák, királyi jelvények és személyes dísztárgyak is. Ezeket a brit gyarmati hadsereg 1897-ben szerezte meg az akkori Benini Királyság (a mai Nigéria déli része) kifosztásakor. Az egyes darabok közel száz múzeumban elszórva lettek kiállítva, de rengeteg van magántulajdonban is. A Relooted készítői hangsúlyozták, hogy a játékkal nem azt szeretnék üzenni, hogy a való életben is a visszalopást támogatják. Ezt erősítik azzal is, hogy a játékban nincs erőszak. „Szerettünk volna kontrasztot mutatni a műkincsek megszerzésének rendkívül erőszakos módjával. A műtárgyak visszaszerzése nem nyers erőszakkal és erőfölénnyel történik, hanem éppen azoknak a rendszereknek és intézményeknek a kijátszásával, amelyek elvitték a műtárgyakat” – mondta Ben Myres, a Nyamakop vezérigazgatója.

20251201_tma_4_resz

https://24.hu/tudomany/2025/11/27/asztma-elleni-oltas-vakcina/

Ezzel az oltással kiválthatók az asztma elleni gyógyszerek

Havi egy injekcióval kiválthatók lehetnek a naponta szedendő szteroidos tabletták, amelyeket a súlyos asztma kezelésére használnak – számolt be róla a New Scientist egy új tanulmány alapján. A szakértők szerint a vakcina sokkal biztonságosabb is a most széles körben alkalmazott gyógyszereknél, azok ugyanis növelik a cukorbetegség, a fertőzések és a csontbetegségek kockázatát. Az injekcióval tezepelumab nevű antitesteket juttatnak a szervezetbe, amelyek hatékonyan képesek csökkenteni az asztma tüneteit, ráadásul az oltás beadására mindössze havonta egyszer van szükség. Ez az asztma kezelésének egy meglehetősen új formája, használatát az Egyesült Államokban 2021-ben, az Európai Unióban 2022-ben engedélyezték. Az azonban eddig nem volt világos, hogy használata mellett elhagyhatók-e a szteroidos gyógyszerek.

Az új kutatás eredményei most viszont arra mutatnak, hogy a páciensek mintegy fele idővel teljesen abbahagyhatja ezen tabletták szedését az injekció mellett, több mint 40 százalékuk pedig csökkentheti használatát. A tezepelumab az orvostudomány egy újabb innovációja, amellyel a közeljövőben jobbá teheti életünket.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Asztma

Az asztma tudományos felfedezése

Az asztma tudományos felfedezése évszázadokon átívelő folyamat eredménye, melynek során a légutak krónikus gyulladásos betegségét, tüneteit és kezelési módjait megismerve jutottak el a modern orvostudományig. A legfontosabb felfedezések közé tartozik a hörgőgörcs, a légutak reverzibilis elzáródása és a gyulladásos mechanizmusok megértése, amelyek a zihálást, a köhögést, a mellkasi szorítást és a légszomjat okozzák.

Az asztmát már az ókori Egyiptomban is ismerték, kezelésére pedig a kyphi néven ismert keveréket itták. Formálisan Hippokratész sorolta be a légzőszervi megbetegedések közé i.e. 450 körül, és a betegség modern elnevezése is görög eredetű, a „lihegés”, „lihegő” görög megfelelőjéből származik.

Míg egy 1872-es tanulmány szerint az asztmát úgy lehet gyógyítani, hogy a beteg mellkasát kloroformos kenőccsel kell bekenik, addig az 1930-as és ’50-es évek között az asztma pszichoszomatikus betegségnek számított. A betegséget lelki eredetűnek tartották, és a kezelés gyakran épült pszichoanalízisre és egyéb beszélgetős terápiákra.

Az 1950-es években kezdték szájon át adagolni a kortikoszteroidokat az asztma kezelésére, míg az inhalációs kortikoszteroidok és a rövid hatású béta-agonisták az 1960-as évektől kezdve terjedtek el széles körben.

A mai napig az asztma (görögül: asthma, „zihálás”) egy krónikus légúti betegség, amelyet a hörgők gyulladása és az ismétlődő tünetek, mint a zihálás, köhögés és légszomj jellemeznek. Végleges gyógymódját még mindig keresi az orvostudomány.

20251201_tma_5_resz

https://ng.24.hu/termeszet/2025/11/25/pok-stabilimentum-pokszobor/

Valóban vannak saját képmásukat megépítő pókok

Anekdotákból és természetfotósok beszámolóiból már több mint egy évtizede ismert, hogy egyes pókok különös, önmaguk nagyobb másának tűnő „szobrokat” építenek hálóikba, most végre tudományos igazolást is nyert e tény. 2012-ben Amazónia perui részén fotózták először azokat a „pókszobrokat”, amelyeket egy kis termetű keresztespók (Cyclosa nemzetség tagja) épített a hálójába. A Peruban, illetve a Fülöp-szigeteken talált pókok tehát pókszobrokat építenek, az így elkészült pókszobor színében is a valódi pókhoz hasonló, a kutatók szerint ennek a műremeknek az a célja, hogy a pók így a ragadozóit félrevezesse.

A pókok a pókszobrászatnak mindig éjszaka, nagyjából éjfél felé fognak hozzá. Hajnali 2 felé jut el az építés abba a stádiumba, hogy a pókszobor lábainak szerkezete is elkészülhet, majd még napkelte előtt befejezik a teljes hálót is. A teljes dísz elkészültéhez nagyjából másfél óra kell. A díszhez a törmelékeket a pókok a saját hálójukból szedik össze, és a háló sugárirányú szálain szállítják el a háló közepébe. A pók gondosan válogatott a hálóba akadt dolgok közt, és csak a megfelelő méretű (apróbb) darabokat vitte be középre. Zavarás esetén a pók oly módon kezdte rezgetni a hálóját, hogy a pókszobor is mozgott, s ezt egy támadó egy nagy méretű pók mocorgásának láthatja.

https://www.origo.hu/techbazis/2025/11/chatbot-valaszol-majd-az-angol-segelyhivoszamon

Chatbot válaszol majd az angol segélyhívószámon

Csökkentheti a várakozási időt, tehermentesítheti a telefonközpontot. Világszerte kísérleteznek a segélyhívó központok a technológiával. A Staffordshire-i rendőrség mesterséges intelligenciás ügynökök tesztelésébe kezd a nem sürgősségi ügyekre fenntartott 101-es segélyhívó vonalon. Az elsődleges célt a hosszú várakozási idők csökkentése jelenti, a rendszer egyszerű információkéréseket kezelne az angol nagyvárosban, hogy tehermentesítse az emberi operátorokat. Becky Riggs megbízott rendőrfőnök elmondta, hogy az MI-alapú Agentforce technológia nyilvános tesztelésének megkezdését a jövő év elején tervezik. A rendszer képes felismerni bizonyos kulcsszavakat, és ha veszély vagy sürgős helyzet merül fel, akkor azonnal emberi kezelőhöz irányítja a hívást. A rendőrség szerint az MI-alapú rendszer kizárólag a nem sürgősségi vonalon lesz használatban, és szeretnék megoldani, hogy képes legyen magától más szervekhez átirányítani azokat, akik nem a rendőrség hatáskörébe tartozó ügyben telefonáltak. Az angol nagyváros kezdeményezése nem egyedülálló, az Egyesült Királyságban már harmadikként fog MI-alapú technológiával kísérletezni a segélyhívón vonalon. Az USA-ban szintén hódít a chatbotos technológia, vannak olyan megyék, amelyek már élesben használják a 911-es segélyhívón a mesterséges intelligenciás ügynököket a bejövő hívások előszűréséhez, továbbá egyes bejelentések gépesített felvételéhez.

20251201_tma_6_resz

https://aiworld.hu/az-uj-energiahaboru-mar-nem-az-olajrol-szol-az-ai-koranak-aramehsege-lett-a-vilag-mozgatorugoja-1516

Az új energiaháború már nem az olajról szól, az AI korának áraméhsége lett a világ mozgatórugója

A 21. század stratégiai erőforrása már nem a kőolaj, hanem az elektromosság, és ennek a fordulatnak a motorja nem más, mint a rohamosan növekvő AI-gazdaság.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Outlook 2025 című novemberi jelentése szerint a világ 2025-ben 580 milliárd dollárt költ adatközpontokra, vagyis 40 milliárddal többet, mint az új olajkészletek kiépítésére fordított globális összeg.

Az AI-modellképzés, a folyamatos inferencia és a gigantikus adattárolás olyan ütemben növeli a villamosenergia-igényt, amellyel a hálózatok már nem tudnak lépést tartani. Szakértők szerint 2030-ra ötszörösére nő csak az AI-szerverek áramfogyasztása, az adatközpontok pedig globálisan megduplázzák villamosenergia-igényüket.

Az AI-robbanás a fogyasztást mindössze néhány országban, néhány régióba koncentrálja. Az USA, Kína és Európa már most is az adatközpont-kapacitás 82 százalékát birtokolja, és ez az arány tovább nő.

Az Egyesült Államok esete a legdrámaibb:

• az adatközpontok adják a teljes országos áramigény-növekedés majdnem felét 2030-ig,
• egyes régiókban az új hálózati csatlakozásra 7 éves várólista alakult ki,
• Észak-Virginia, a világ legnagyobb adatközpont-övezete már gyakorlatilag telített.

Európában sem jobb a helyzet: több brit és uniós régióban 7–10 éves a csatlakozási késlekedés, Dublin pedig 2028-ig egyszerűen nem engedélyez új adatközpontot.

A szűk keresztmetszet nem a chip, hanem a vezeték. A jelentés egyik legfontosabb figyelmeztetése az energiahálózatokra vonatkozik. Bár az elmúlt években a világ jelentős összegeket fordított új energiatermelő kapacitásokra – különösen a megújulókra –, a hálózatfejlesztés üteme messze elmaradt ettől. Az IEA rámutat: míg 2015 óta az energiatermelési beruházások 70 százalékkal nőttek, addig a hálózati beruházások csak a felével.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.