A december 12-edikei műsor tartalmából…

 

20251208_tma_1_resz

https://raketa.hu/vilagrekordot-allitottak-fel-a-magyarok-a-muholdas-kuldetesek-teren

Világrekordot állítottak fel a magyarok a műholdas küldetések terén

A BME hatodik diákműholdja számos tudományos műszert és kísérletet vitt a világűrbe. A sikeres pályára állítással a műegyetemi fejlesztő csapat jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műhold küldetést tudhatja magáénak.

November 28-án helyi idő szerint 19:44 -kor a Transporter-15 küldetés keretében felbocsátották a Hunity-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara Szélessávú Hírközlés- és Villamosságtan Tanszékének Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriuma és a Műegyetemi Rádió Club együttműködésében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fő szakmai partnerségével készült kisműholdat.

A Műegyetem hatodik diákműholdjával a SpaceX Falcon-9-es rakétája indult el a kaliforniai Vandenberg űrközpont rakétaállásáról, mintegy 100 másik műholddal együtt. 20:39 perckor állították 520 km magasságú napszinkron pályára, majd elkezdődött a fedélzeti akkumulátor feltöltése. A fedélzeti antennák és napelemoldalak nyitása után megkezdte a működését.

A mindössze 8,68 kilogramm tömegű műhold egyik újdonsága, hogy nyitható napelemszárnyai vannak, melyekkel több energiához jut. A másik, hogy egy szintén nyitható egységen középiskolások kísérleti paneljeit helyezték el. A Hunity hasznos teherként számos tudományos műszert és kísérletet, nagy felbontású fedélzeti kamerát, mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszert is vitt a világűrbe. Emellett többfajta napelem űrbéli tesztjét fogják rajta elvégezni.

20251208_tma_2_resz

https://qubit.hu/2025/12/03/mar-magyarok-is-felismertek-hogy-a-szalma-lehet-a-21-szazad-szigeteloanyaga

Már magyarok is felismerték, hogy a szalma lehet a 21. század szigetelőanyaga

Húszezer családi házat lehetne leszigetelni a Magyarországon évente felhasználatlanul maradó 2 millió tonna szalmából – állítják a szalmapaplan nevű, szalmából készült hő- és hangszigetelőt kifejlesztő vállalkozók, akiknek zöld építészeti megoldását nemrég a Holland Nagykövetség Fenntartható Tulipán Díjjal ismerte el.

Miközben Magyarországon még sokan ledöbbennek, hogy létezik szalmabálából készült szigetelőanyag, a több millió tonna felhasználatlan szalma építőanyagként történő hasznosítása pontosan ezekbe a trendekbe illeszkedik. És ennek különösen nagy jelentősége lehet Stverteczkyék szerint Európában, ahol az épületek többsége energetikailag korszerűtlen és a következő évtizedekben felújításra szorul. Ha pedig ezzel párhuzamosan az építőipar is komolyan veszi a zöld átállást, logikus lenne a felújításokhoz egy, eleve a természetes körforgásban résztvevő, a gabonanövény növekedése során légköri szén-dioxidot megkötő anyagot hasznosítani, ahelyett, hogy a felhasználatlan szalmabálák hulladékként végeznék.

Az emberiség már évezredek óta használja építőanyagként a szalmát, de a modern szalmabála-építészetet az Egyesült Államokban honosították meg először, a 19. században. A 20. század közepéig a nebraskai prérin iskolákat, házakat, és templomokat építettek szalmabálákból, köztük a ma is álló Pilgrim Holiness templomot. A modern építőiparba viszont egészen az 1990-es évekig, a zöld építészet felkapottá válásáig nem tudott betörni a szalma, de az utóbbi években a helyzet kezd megváltozni.

A szalmával mint építőanyaggal évekkel ezelőtt, egy Waldorf iskolaépítési projekt során találkozott először, ahol az volt a kiemelt cél, hogy az épület szerkezete fenntartható anyagokból készüljön. Ekkor kezdett el szalmával dolgozni és kikísérletezni, hogy miként lehetne abból modern szigetelőanyagot készíteni. Ezekből a kezdeti próbálkozásokból született meg fokozatosan a szalmapaplan nevű hőszigetelő tábla.

A szalma szigetelőanyagként történő felhasználásával és helyi gazdáktól történő beszerzésével, mondják Stverteczkyék, ezzel szemben négyzetméterenként 8,3 kilogramm légköri szén-dioxidot lehet megkötni. Ez az eddigi magyarországi, romániai és olaszországi házakra felszerelt 14 000 négyzetméternyi szalmapaplannal számolva 116 tonnányi szén-dioxid megkötését jelenti, ami nagyjából 30-60 európai háztartás éves energiafelhasználáshoz köthető kibocsátásának felel meg. Ha a szalma szigetelést nem használják fel másodszorra egy vele leszigetelt épület elbontása után, az alapanyag az EPS-sel és a kőzetgyapottal ellentétben visszakerül a természetes körforgásba, és elkomposztálódik.

20251208_tma_3_resz

https://ng.24.hu/tudomany/2025/12/03/szaz-nap-elszigeteltseg-urkutatasi-kiserlet/

100 nap elszigeteltség: űrkutatási kísérlethez keresnek önkénteseket

Résztvevőket keres a DLR német űr- és légiforgalmi központ egy, az Európai Űrhivatal (ESA) által kezdeményezett kutatási projekthez – számol be az MTI.

A kísérlet keretében hat embert szigetelnének el száz napra a külvilágtól egy kölni laboratóriumban.

A projekt 2026 év elején indulna. Párhuzamosan a DLR egy 60 napos, ágyhoz kötött tanulmányhoz is résztvevőket keres a mikrogravitáció szimulációjához.

Az izolációs kísérletben résztvevőket 23 ezer euróval (8,75 millió forint) díjazzák. Felsőfokú végzettséggel, megfelelő fizikai erőnléttel és nagyon jó angoltudással rendelkező, 25 és 55 év közötti emberek jelentkezhetnek december 12-ig a vonatkozó oldalon keresztül.

A száznapos elszigeteltségben a kísérleti alanyoknak egy szimulált űrállomás fedélzetén kell élniük szigorú napi rutinnal. Közösen kell feladatokat megoldaniuk, sportolniuk, illetve az űrállomásról gondoskodniuk.

A kísérletek eredményei segíthetnek a hosszú távú űrmissziókra való felkészülésben. „A jövőbeli űrmissziók olyan távoli célokat fognak kitűzni, mint a Hold és a Mars” – mondta Amelie Therre projektvezető. Ehhez szükséges felmérni, hogy miként hatnak az extrém körülmények az egészségre, viselkedésre és teljesítményre.

Az ágyhoz kötött kutatás célja annak vizsgálata, hogy miként lehet ellenállni a mikrogravitáció – köznapi nevén a súlytalanság – következtében fellépő testi hatásoknak. Ennek során a szakemberek olyan különleges ágyakkal dolgoznak majd, amelyek a fej irányába 6 fokos dőlésszöggel bírnak. Ezzel a súlytalansághoz hasonló élettani hatást érnek el.

20251208_tma_4_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251203_aws-google-cloud-egyuttmukodes-reinvent-2025

Soha többé ne álljon le órákra a fél internet? Lehet, hogy megvan a megoldás

Világszerte rengeteg weboldal, köztük több nagy magyar szájt is megszenvedte azt a globális hálózatkiesést, amely rengeteg oldalt tett elérhetetlenné október 20-án. Ismét sokan – felhasználók, cégek és uniós szabályozók is – elgondolkodtak azon, mennyire kockázatos egy-egy nagy infrastruktúra szolgáltatóra támaszkodni. Ennek jegyében jelentett be egy új közös megoldást két nagy rivális, Amazon Web Services (AWS) és a Google. A két szereplő együttvéve az internetes infrastruktúra közel felét működteti és az októberi nagy internetes kiesés után már be is jelentette, hogy egyesítik erőiket: egy olyan közvetlen összekötő rendszer indul, amely lehetővé teszi, hogy a két felhőplatform automatikusan átvállalja egymástól a terhelést, ha valamelyiknél kritikus hiba fordulna elő. Egyfajta digitális védőhálóként kell ezt elképzelni: az alkalmazások és adatok képesek lesznek valós időben „átmenekülni” a másik felhőbe, komolyabb manuális beavatkozás nélkül. Tehát ha az egyik szolgáltatónál váratlan kiesés jelentkezik, a rendszer képes átszervezni a forgalmat a másik felhőbe, így például egy nagy vállalat webes infrastruktúrája akár észrevétlenül folytathatja a működést. Ez az együttműködés különösen időszerű, mivel a többfelhős alkalmazások elterjedése felgyorsult, részben a mesterséges intelligencia térnyerésének köszönhetően.

A Google és az Amazon azt is vállalta, hogy a jövőben nem futtatnak egymással ütköző, ugyanarra a szolgáltatási réteggel foglalkozó karbantartásokat, így csökkenhet az egyszerre történő leállások esélye.

20251208_tma_5_resz

https://raketa.hu/a-vilag-meg-a-mi-eletunkben-dramaian-meg-fog-valtozni

A világ még a mi életünkben drámaian meg fog változni

Az alábbiakban Sabine Hossenfelder elméleti fizikus egyik véleményvideójának főbb gondolatait foglaljuk össze. A tudós arról beszél, miért hiszi, hogy a ma élő generáció valóban „különleges”: egyszerre közeledik a bőséges energia kora, a génszerkesztett ember és a mesterséges szuperintelligencia – mindez pedig nemcsak technológiai, hanem társadalmi földrengést is hozhat.

Hossenfelder szerint a történelem nagy részében az energia volt a fék: ha kevés az energia, az újítások is lassan sorjáznak. A nukleáris fúzió viszont bőséges energiát adhat, mert az üzemanyaga rengeteg, és az energiasűrűsége is nagy. A technológia még kísérleti, de egyre több prototípus készül.

A génszerkesztés már elindult. Kutatók géneket juttatnak sejtekbe, hogy pótolják a hiányzó fehérjéket, sőt embriók DNS-ét is tudnák módosítani. Ez ijesztő, mert biztosan lesznek hibák, egészében véve mégis javíthatja az emberi életminőséget.

A következő lépcső a kognitív turbó: a mesterséges szuperintelligencia, amely akár 5–10 éven belül okosabb lehet nálunk. Hossenfelder szerint annyira rá fogunk támaszkodni, hogy idegi implantátumokon át összeolvadunk vele, és egy új, „felturbózott” ember jön létre.

Az energia- és génforradalom talán még elfér a mai politika egyre szűkösebb keretei között, az AI viszont könnyen boríthatja a bilit: felgyorsítja a döntéseket, növelheti a társadalmi szakadékot, és az első nyertesek behozhatatlan előnyre tehetnek szert.

Az 1976-os születésű német tudósémet elméleti fizikus , népszerű tudományos könyvek szerzője és egy YouTube- csatorna házigazdája.

A YouTube- on a csatornája 2025 áprilisára elérte az 1,7 millió feliratkozót és a 293 millió teljes megtekintést. Sabine Hossenfelder német fizikus szerint az elméleti fizikában negyven éve nem történt jelentős áttörés, mégpedig azért, mert a fizikusok a szép elméletek bűvöletében művelik a tudományt, miközben egyre inkább eltávolodnak az igazolható elméletek világától. A szépség hajszolása tehát elfedi előlük, így előlünk is a természeti világ valódi lényegét. A problémát a kutató Fizikusok útvesztőben című, magyarul 5 évvel ezelőtt megjelent kötetében járta körül.

20251208_tma_6_resz

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1di%C3%B3hull%C3%A1m

100 éves a magyar rádiózás – A rádióhullámok felfedezése

A rádióhullámok alkalmazása rendkívül széles körű, a teljesség igénye nélkül néhány példa: radar, mikrohullámú sütő, rádió- és tv-adás, mobiltelefon, műholdas kommunikáció, wi-fi, GPS.

A 19. században az emberek azt gondolták, hogy az elektromosság, a mágnesség és a fény három különböző, egymástól független dolog. James Clerk Maxwell azonban felfedezte, hogy ez ugyanannak az elektromágneses sugárzásnak a három különböző megnyilvánulása. Ez egy meglepő felfedezés volt, sokak szerint a 19. századi fizika legnagyobb felfedezése. Maxwell ugyanazt tette az elektromágneses sugárzással, amit Newton a gravitációval: a tudomány kezébe használható eszközt adott a jelenség mennyiségi leírására.

Maxwell figyelme 1860-ban Michael Faraday elektromos kísérletei felé fordult. Faraday ekkor fedezte fel az elektromos motor lényegét: egy mágneses térben forgó fémlemez elektromos áramot hoz létre, és a változó elektromos áram megváltoztatja a mágneses teret – ez pedig végső soron mozgást hozhat létre. Maxwell elhatározta, hogy matematikailag felfedezi és leírja a kapcsolatot az elektromosság és a mágnesség között. 1864-re négy egyszerű összefüggést állapított meg, amik leírták az elektromos és mágneses terek viselkedését és kölcsönhatásukat. Oszcilláló (változó) elektromos terek mágneses teret hoztak létre, és ugyanígy a változó mágneses terek elektromos teret hoztak létre. Az energia e két formája szorosan összekapcsolódott. Maxwell rájött, hogy az energiának ezek csupán különböző megjelenési formái, ezért ezt elektromágneses energiának nevezte el.

Amikor 1864-ben először jelentette meg egyenleteit és felfedezései leírását, a fizikusok azonnal felismerték a négy egyenlet hihetetlen értékét és jelentőségét.

Maxwell tovább dolgozott a négy egyenlettel, felismerte, hogy ha az elektromos tér elegendően gyorsan változik, a keletkező elektromágneses hullámok képesek arra, hogy elektromos vezeték nélkül, az üres térben is terjedjenek. Ez volt az első megsejtése a rádióhullámoknak.

1910-ben jött létre az első rádióadás, amely emberi hangot közvetített. 1925. december 1-jén pedig elindult az első magyar rádióadás.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.