A december 26-odikai műsor tartalmából…

20251222_tma_1_resz

https://hvg.hu/tudomany/20251217_siketen-szuletett-kislany-tokeletes-hallas-pte-mutet

Siketen született, most tökéletesen hall az 5 éves kislány, akit Pécsen műtöttek meg egy ritka eljárással

Egy siketen született kislány tökéletesen hall annak a forradalmi műtétnek köszönhetően, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában (PTE KK) hajtottak végre a közelmúltban.

A közlemény szerint PTE KK Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján egy olyan műtétet hajtott végre az orvosi team, amelynek során egy négyéves kislánynak a világ első okos cochleáris implantátumát ültették be egy korábbi, meghibásodott hallókészülék helyett.

A beavatkozás egy komplex, műtétileg nagy kihívást jelentő eljárás volt, az ilyen műtétek pedig azért ritkák, mert nemcsak a korábbi beültetés anatómiai körülményei jelentenek kihívást az orvosok számára, hanem a pontos elektródabehelyezés és a hallóideg optimális stimulációja is.

„A beavatkozás különleges óvatosságot és odafigyelést kívánt, ám a műtét tökéletesen sikerült. Az okosimplantátummal a beteg nemcsak a hallásában érhet el javulást, hanem felnőttként is teljes életet élhet majd” – mondta Szanyi István egyetemi docens, a PTE KK Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója.

20251222_tma_2_resz

https://www.hwsw.hu/hirek/69981/cloudflare-internet-2025-jelentes-trendek-botok-ai.html

Még forgalmasabb hely volt az internet 2025-ben

Az internet 2025-ben is egy zsúfolt, törékeny és folyamatosan nyomás alatt lévő tér. Az idei főbb trendeket a Cloudflare éves jelentése gyűjti össze.

A globális internetes adatforgalom évről-évre stabilan nő, ezt idén is alátámasztja, hogy a Cloudflare éves jelentése szerint 2025-ben számszerűsítve 19 százalékkal több forgalmat detektált az infrastruktúra-szolgáltató. A növekedés jól elkülöníthető szakaszokban történt: áprilisig ugyan jórészt stagnálást lehetett látni egy kisebb visszaeséssel, de májusban ismét növekedési pályára állt a görbe, és augusztustól kezdődően decemberig gyors tempóval sikerült összehozni az előző évhez viszonyított 19 százalékot. Ez a tendencia az elmúlt években is megfigyelhető volt, de a tavaly jelentett 17 százalékos növekedés az eddigi tetőzés volt, amit idén sikerült megugrani.

Több tényező is hatással volt 2025-ben az eddig ismert internet forgalmára: különös figyelmet érdemelt az AI és az online tartalomgyártás hagyományos üzleti modelljének megingása, ráadásul idén szűnt meg hivatalosan az AOL betárcsázós internet, miközben terjeszkedtek az olyan műholdas szolgáltatók, mint a Starlink.

A kérések 43 százalékát mobileszközön indították a felhasználók szemben a korábbi 41 százalékkal, a fennmaradó rész oszlik el a laptopok és asztali számítógépek közt. A kismértékű növekedés ellenére a cég úgy véli, hogy a mobileszközök használata mára stabil arányt ért el forgalom tekintetében. A mobilokra vonatkozóan a globális online forgalom 65 százalékát androidos eszközön bonyolították.

A legtöbbet használt internetes szolgáltatások továbbra is a Google termékei, a keresőóriást követi a Facebook, az Apple és a Microsoft. A közösségimédia-platformok kategóriájában az X pozíciója gyengült, hatodik helyre csúszott vissza a LinkedIn és a Snapchat mögé.

Az AI kapcsán Idén egyértelműen nagyobb aktivitás figyelhető meg.

A Cloudflare rekordmennyiségű DDoS-támadásról számolt be 2025-ben, beleértve számos olyan támadást is, amelyek meghaladták a korábbi, terabit/másodpercben mért méretreferenciákat.

Az elmúlt két hónapban feltűnően sok üzemzavar történt a globális felhő- és infrastruktúra-szolgáltatók rendszereiben.

20251222_tma_3_resz

https://bitport.hu/lehet-hogy-egeszen-mashogy-kellene-felnunk-a-mesterseges-intelligenciatol

Lehet, hogy egészen máshogy kellene félnünk a mesterséges intelligenciától

Esetenként a mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős tudósok is olyan nyomorultul érzik magukat a lehetséges rossz forgatókönyvek miatt, mint a tágabb közönség, de aggodalmaik a valós kockázatok helyett inkább a sci-fi regények szintjén mozognak – derül ki a The Atlantic beszámolójából a NeurIPS-ről, az egyik legjelentősebb MI-konferenciáról, amit ebben az évben San Diegóban rendeztek meg. A szerző ugyanis azt tapasztalta, hogy sok szakember használ nagy szavakat, különösen a mesterséges általános intelligencia (AGI) egyelőre hipotetikus megalkotásával kapcsolatban, de figyelmen kívül hagyják a technológia már most is tapasztalható, és ilyen értelemeben hétköznapi hátrányait.

A nyilvános diskurzust ennek megfelelően „az elképzelt problémák uralják”. A figyelmeztetések között gyakran szerepel például, hogy egy lehetséges disztópikus jövőben az MI megtévesztheti saját megalkotóit is, a technológiai előny pedig egyet jelent majd a politikai erőfölénnyel és a közvélemény sikeres befolyásolásával. Eközben azonban nem sok szó esik róla, hogy a publikus MI-szolgáltatásokkal generált videók már most is milyen hatással vannak a nyilvános diskurzusra, és a fejlesztők is öt vagy tíz év múlva esedékes katasztrófákról beszélnek, nem az MI-chatbotok által éppen most gerjesztett mentális egészségügyi válságról vagy a műalkotások és az online elérhető szellemi tulajdon lerablásáról.

A Futurism ezzel kapcsolatban Zeynep Tufekci techno-szociológus egyik előadását idézi, ami már a címében is azt a kérdést teszi fel, hogy vajon megfelelő rémálmaink vannak-e a mesterséges intelligenciáról. Ebben azt veti fel, hogy a kutatók mintha nem látnák a fától az erdőt, amikor egyfolytában a mesterséges általános intelligencia (AGI) feltételezett veszélyeire koncentrálnak, miközben annak a technológiának még a meghatározásában sem egyeztek meg, nem beszélve arról, hogy egyáltalán lehetséges-e belátható időn belül létrehozni valami hasonlót.

Közben más jelenségek, mondjuk a chatbot-függőség már ismert dolgok, de a róluk szóló viták nem sok figyelmet kapnak a tömeges munkanélküliséghez vagy az emberiség kihalásához képest.

A szerző kiemeli, hogy az OpenAI vagy az Anthropic jelentéseiben a chatbotokat is időnként hűtlennek vagy becstelennek nevezik, ami jól mutatja, hogy a mesterséges intelligenciáról szóló kommunikációt mennyire meghatározza a tudományos megközelítést felülíró fantasy-szemlélet. A jelenlegi nagy nyelvi modellek (LLM-ek) azonban nem érzékelnek vagy értenek semmit, ezért kimeneteikben sem tudnak ilyesmit átadni, és azok igazságtartalmát illetően is szükségszerűen közömbösek. Egyes szakemberek szerint már a kimeneti pontatlanságokat leíró „hallucináció” kifejezés is félrevezető, mert olyan képességeket tulajdonít a gépeknek, amivel nagyban torzítja a velük szemben támasztott elvárásokat.

20251222_tma_4_resz

https://ng.24.hu/fold/2025/12/04/oriashullam-elorejelzes-eszaki-tenger/

Így születnek az Északi tenger óriáshullámai

Az óriáshullámokat régen tengerészlegendának tartották, ma már tudjuk, hogy nagyon is valósak, és pusztításra is képesek, éppen ezért fontos, hogy előrejelezhetők legyenek.

1995. január elsején délután az északi-tengeri földgázt kitermelő Draupner-platformot egy rendkívüli, 25,6 méter magas hullám érte el. A platformot úgy építették meg, hogy képes legyen kiállni a statisztikailag 10 ezer évente egyszer előforduló 20 méteres hullámmagasságot is. Mivel felszerelték különféle mérőműszerekkel, így pontosan tudjuk, mekkora is volt a hullám.

A platformnak csapódó víztömeg meghajlította az acélszerkezeteket, illetve elmozdította a platform fedélzetén lévő nehéz berendezéseket. A legnagyobb hatása azonban a tudományra volt: ez volt az első óriáshullám, amelyről mért adatok születtek.

Nemrégiben a Georgiai Műszaki Egyetem (Georgia Tech) kutatója vezette csoport számolt be egy kutatásról, amelyben 27 500 hullámmérés 18 év alatt gyűjtött adatait elemezték. Az egyedi mérések 30 percnyi hullámmagasság, frekvencia és irány adatból álltak. Az elemzésükből feltárult: az extra hullámokhoz is átlagos körülmények megfelelő együttállása vezethet el.

Kiderült, hogy egészen egyszerűen az történik, hogy a különféle irányból és sebességgel érkező, azonos fázisú hullámok (hullámhegy) véletlenszerűen összetalálkozva összeadódnak. Ez némiképp hasonló jellegű, mint az erősítő interferencia. Ehhez még hozzáadódik egy olyan hatás, amit a hullámok alakja idéz elő: az óceán hullámai nem szabályos szinuszgörbék, a szabálytalanságuk pedig további 15-20 százalékkal képes növelni az óriáshullám magasságát.

A kutatók mindezeket azzal a céllal vizsgálták, hogy sikerüljön valamilyen gyakorlatban használható előrejelzést készíteni ezekről a hajókra és tengeri építményekre egyaránt veszélyes óriáshullámokra. Sajnos arra jutottak, hogy az északi-tengeri környezetben konkrét hullámot nem lehet előrejelezni, mivel azok létrejöttét a véletlenszerű interferencia segíti. Arra lehetőséget adnak azonban a gyűjtött adatok, hogy segítségükkel meg tudják mondani, mely viharok esetében adott a lehetőség az óriáshullám kialakulására.

Néhány éve az antarktiszi vizeken – amelyek időjárása jelentősen különbözik az Északi-tengerétől – született hasonló kutatás. Míg a Déli-óceán speciális szélviszonyai lehetővé tettek olyan jellegzetes mintázatokat, amelyekből közelebb juthatnak a szakemberek az előrejelzéshez, addig északon az időjárás sokkal kevésbé kiszámítható körülményeket teremt.

20251222_tma_5_resz

https://raketa.hu/50-centimeter-szeles-es-megis-mukodik-ez-a-vilag-legvekonyabb-autoja

50 centiméter széles és mégis működik – ez a világ legvékonyabb autója

Ezzel a Fiat Pandával egyszerű a parkolás.

Az olasz Andrea Marazzi készítette el a világ legvékonyabb autóját, ami a szokatlan méreteitől eltekintve teljes értékű személygépkocsinak felel meg: négy keréken gurul, van fényszórója és egy kis kormánykereke, és a sofőr, ha nem is kényelmesen, de mindenesetre valahogy elfér benne.

A különleges autó egy Fiat Pandából készült, és a Tutti pazzi per marazzi YouTube oldalon az is látható, hogyan halad és fordul az apró járgány, aminek nyilvánvaló hátrányain kívül – többek között csak nagyon lassan, 15 km/h-val tud közlekedni – azért előnyei is vannak: a parkolás például könnyen megoldható a segítségével.

https://ng.24.hu/magazin/2025/12/12/natgeo-magazin-magyarorszag-2025-december-hodok/

Milyen ősi tudást adnak át zseniálisan a hódok?

Bár az ember kezdetben a prémjük miatt, később kártevőként irtotta a hódokat, ma már elismerjük jelentőségüket a klímaváltozás mérséklésében.

Az East Troublesome tűz 2020. október 21-én tört ki Colorado állam északi részén. A heves szélben, az aszály sújtotta erdőkben gyorsan elharapóztak a lángok. Sorra emésztették fel a fenyveseket, átcsaptak az országutakon és folyókon, sőt a fahatár fölött, a kontinentális vízválasztó hágóin is. A Sziklás-hegységi Nemzeti Park területén történelmi jelentőségű épületek, Grand megyében lakóházak váltak a tűz martalékává, ketten életüket vesztették. Az East Troublesome nyolcvanezer hektáron tombolt, ezzel minden idők második legnagyobb ismert coloradói tűzvésze volt. Mindent elpusztított – csak a hódtavakban nem tett kárt.

Persze ez azért nem akkora meglepetés. Köztudott, hogy a hód gátakat épít, tavakká duzzasztja vissza a patakokat, a víz pedig ugyebár nem kap lángra. De a félig vízi, félig szárazföldi rágcsáló másféle hasznot is hajt. Emily Fairfax, a Minnesotai Egyetem ökohidrológusa az East Troublesome fellángolása előtt néhány héttel megjelent tanulmányában megállapította: a hód által kialakított tavakból és csatornákból kiszivárgó víz oly mértékben itatja át a talajt, hogy a kiszáradt, töredező, gyúlékony növények nedvdússá, ezáltal tűzállóvá válnak, és zöld menedéket nyújtanak a vad- és haszonállatoknak.

20251222_tma_6_resz

https://bitport.hu/zenelo-takaroval-hazal-a-japan-startup

Itt a zenélő takaró

A cég egy szintén japán kutatási projektből igyekszik kereskedelmi forgalomban kapható terméket varázsolni. A Sensia Technology szövetének különlegessége, hogy külön meghajtó elemek nélkül képes hangok kibocsátására.

Mindennapossá tenné a zenélő szövettel ellátott ruhákat, takarókat, párnákat és egyéb használati tárgyakat egy japán startup. A cég közleménye alapján a Fabric Speaker Portable néven emlegetett termék nem árul zsákbamacskát, hiszen pontosan az, amire a neve utal: egy hangszóróként funkcionáló, szabadon hordozható, beépíthető textil.

A Sensia Technology megoldása elektrosztatikus hangszóróarchitektúrán alapul, amely elektromos vonzás és taszítás segítségével generál hangot. A különleges szövetbe épített vezető szálak egy kondenzátorhoz hasonló szerkezetet alkotnak, ahol két rugalmas vezető réteg szendvicsként fog közre egy vékony dielektromos fóliát.

Maga az alapötlet nem tekinthető újdonságnak, hiszen azt még 2018-ban dolgozták ki a fejlett ipari és technológiai megoldásokra fókuszáló nemzeti kutatóintézetben (AIST). A startupnál viszont azon dolgoznak, hogy mindebből szó szerint kézzel fogható, praktikus gyakorlati termék szülessen, amely a hagyományos hangszórókkal ellentétben nincs rászorulva merev membránokra és burkolati elemekre, így az anyag teljes felületén, egységes eloszlással generálható hang.

A cég illusztrációs anyagán látható, hogy a textilhez egy kisebb műanyag modul kapcsolódik, amely a tápellátásról, a vezeték nélküli kapcsolatról és a meghajtó elektronikáról gondoskodik. A startup saját bevallása szerint az eszközük 68 és 71 decibel közötti intenzitásra képes, ami nagyjából egy háztartási porszívó keltette zajjal mérhető össze.

A felhasználási lehetőségek már a kezdeti szakaszban is meglehetősen szerteágazóak. A szövet az ígéretek szerint ugyanúgy teljesít falra függesztve, szőnyegként, vagy éppen párnák, ágyneműk közé helyezve. Későbbi fejlesztésekkel pedig könnyen elképzelhető, hogy ez a megoldás a mindennapi használati tárgyak, bútorok, járművek, ruhák szerves részévé, kiegészítő elemévé válik.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.