A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban
A 2024. január 19-edikei űsor tartalmából…
Rekordot döntött az amerikai űrkutatási vállalat rakétája
Történelmet írt az amerikai űrkutatási vállalat az űrkutatás és űrutazás területén azzal, hogy egy olyan rakéta segítségével juttatott fel 23 műholdat, amely korábban 18-szor repült. Az első alkalommal 2020 májusában használt, immár tehát veterán rakéta most a 19. alkalommal landolt sikeresen. Annak ellenére, hogy több mint 3 éves az űrjármű, most is hibátlanul teljesített, alacsony Föld körüli pályára juttatta a műholdakat, majd visszatért a Földre. Az újrahasználható rakéták haszna kettős: amellett ugyanis, hogy ezek az eszközök csökkentik a költségeket, növelik a lehetséges kilövések gyakoriságát is. A kilövés egybeesett az orbitális osztályú rakéta által végrehajtott első sikeres landolás nyolcadik évfordulójával is. Azon mérföldkövet jelentő esemény óta eltelt időben, az ilyen típusú rakéták több mint 250 sikeres landolást hajtottak végre – amely szám folyamatosan emelkedik. Csak 2023-ban a rakéták közel 100 orbitális küldetést támogattak – elsősorban műholdakat juttattak az űrbe.
Újraéledhet a szuperszonikus légiközlekedés
Az 1960-as évek óta a mérnökök világszerte egy új típusú sugárhajtóművel, az úgynevezett forgó detonációs hajtóművel foglalkoznak, de ez soha nem jutott túl a kísérleti stádiumon. Ez most megváltozhat. A világ egyik legnagyobb sugárhajtómű-gyártója nemrégiben bejelentette, hogy egy működő változatot fejleszt. A hagyományos sugárhajtómű rengeteg mozgó alkatrészt használ. A forgó lapátok beszívják és összenyomják a levegőt, majd egy égéstérben üzemanyaggal együtt meggyújtják és gyorsan táguló forró gázokat hoznak létre, amelyek hátulról kilövellnek. Ahogy a gázok kilépnek, egy turbinát hajtanak meg, amely az egész folyamatot fenntartja. Az új típusú sugárhajtómű egyszerűbb. Az elöl belépő levegőt két koncentrikus henger közötti üreges térbe kényszerítik. Amikor üzemanyagot pumpálnak erre a területre, az összekeveredik a levegőben lévő oxigénnel és felrobban, forgó szuperszonikus lökéshullámot hozva létre, amely spirálisan körbejárja a rést és a hátsó részen távozik. Ha egyszer elindult, a detonáció önfenntartó. A repülőgép törzsének és szárnyainak módosításával a mérnökök úgy vélik, hogy csökkenteni tudják a hangrobbanás hatását a talajra. Ez a munka segít eldönteni, hogy a jövőbeni szuperszonikus utasszállító repülőgépek csak az óceánok felett repülhetnek-e majd a hangsebességet meghaladó sebességgel.
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/adma.202306513
Golyóálló anyagból készülhetnek a szenzorok
Ultraerős anyagot alkottak holland kutatók, kifejezetten mikrochip-érzékelők számára. Nemcsak a gyémánt és a grafén szilárdságával vetekszik, de még a golyóálló mellényekben használt kevlárnál is 10-szer ellenállóbb. Az amorf szilícium-karbid kivételes szilárdságán túlmenően olyan lényeges mechanikai tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek a mikrochipek rezgésszigeteléséhez. Az anyag különösen alkalmas ultraérzékeny mikrochip-érzékelők készítésére, így a lehetséges alkalmazások köre meglehetősen széles: a fejlett napelemek gyártásától az úttörő űrkutatási technológiákon át a DNS-szekvenálásig sokféle területen hasznosíthatják. Ami pedig végképp kiemeli ezt az anyagot a többi közül, az a skálázhatóság, hiszen például az egyetlen szénatomból álló grafén hiába lenyűgözően szilárd, nagy mennyiségben előállítani óriási kihívás. A gyémánt, bár szintén rendkívül erős, őrülten drága a szintetizálása. Az amorf szilícium-karbidból ezekkel ellentétben nagy lapok készülhetnek, ami minden más vetélytársa elé helyezi.
Fizikai formában is megjelenhet az asztalunkon a ChatGPT
Sajátos megoldást kínál napjaink egyik újszerű problémájára egy fejlett eszközök mögött álló cég: a videochaten kommunikáló emberek közti távolság látszatát egy egyedi kialakítású berendezéssel csökkenti, hogy megadja a fizikai közelség illúzióját és enyhítse az elidegenedés érzését a beszélgetőpartnerek számára. Az eszköz a kijelzők kombinálásával éri el a háromdimenziós hatást. A tervezők több kijelző egymásra helyezése révén igyekeznek megteremteni a térbeli megjelenés benyomását, emellett a videochaten bejelentkező fél a kijelzőket irányítani is tudja, pontosabban a berendezés az ő mozdulatai alapján fordul egyik vagy másik irányba, így a beszéd mellett a metakommunikációs kifejezésekre is lehetőség nyílik a társalgás során. A cég ezzel a módszerrel elméletileg dinamikusabb és élethűbb kommunikációs csatornát biztosít, mint amilyet a laptopok és mobilok képernyőin keresztül zajló megbeszélések nyújtani tudnak, főként, hogy az eszköz egy emberi fej formájával és méretével rendelkezik, vagyis látványban utánozza a felhasználó fizikai megjelenését. Az eszközt korábban a videochatekhez alkalmazható berendezésként mutatták be, amelyen keresztül élvezetesebbé és érdekesebbé válhatnak az online meetingek, de nemrégen elkészült a termék újabb verziója, amit már a mesterséges intelligencia kivetüléseként szolgál. A berendezésen immár virtuális asszisztensek is bejelentkezhetnek, hogy kézzelfoghatóbb formában legyenek jelen az emberek életben, ne csak testetlen hangokként vagy szövegekként. A ChatGPT és egyéb chatbotok így arcot kaphatnak és szemtől szembe kerülhetnek a felhasználókkal, anélkül, hogy komplex robottestbe kellene helyezni őket. Specifikációk tekintetében a modell 512 Gb memóriával, 8 magos processzorral és négy 1440 pixeles dinamikus kijelzővel, valamint több kamerával és mikrofonnal van felszerelve, a kijelzők pedig horizontálisan 320 fokban, míg vertikálisan 70 fokban mozgathatóak.
Bekapcsolta Kína a világ legnagyobb szélerőműparkját
Bekapcsolták a gigantikus szélerőművet Tibetben, amelyet 4650 méteres magasságban telepítettek és 230 ezer lakónak ad majd áramot. A kínai mérnököknek több problémát is le kellett küzdeniük, hogy létre tudják hozni a legújabb tibeti szélfarmot. Sikerült, a világrekorder létesítmény már üzemel. A park megépítése komoly kihívás volt a mérnökök számára, ugyanis olyan tényezőket is figyelembe kellett venni, mint a szélenergia átalakításának alacsony hatékonysága, vagy a turbinalapátok lassulása. A szakemberek ezekre már a kezdetektől fogva figyeltek, hogy meghatározzák, mely helyszínre érdemes építkezni. A 25 turbina kapacitása 100 MW, amit végül 140 ezer négyzetméteren szórtak el. Ahhoz, hogy a projekt sikeres legyen, a megfelelő számítások mellett a turbinák magas minősége is szükséges. Ebben a magasságban ugyanis olyan körülményeket kell kibírniuk a szerkezeteknek, ami alaposan igénybe veszi őket. Az egységeket éri homok, eső, hó, de a drasztikus hőmérséklet-ingadozással és a nagyon magas UV-sugárzással is számolni kell. Ezek a lapátok eróziójához vezethetnek, így azokat meg kellett erősíteni. Az ultramagas tengerszint feletti magasságban megépített park egyúttal egy teszt is, aminek tapasztalatai a jövőben jó szolgálatot tehetnek majd a hasonló projektek számára.
https://www.wattwaybycolas.com/en/news/2023/wattway-in-the-netherlands.html
Elkészültek a napelemes kerékpárutak első szakaszai Hollandiában
Elkészült a fotovoltaikus kerékpárút mintaprojektje Hollandiában. Az északnyugat-európai állam eleve ismert a kiterjedt kerékpáros infrastruktúrájáról, hiszen ahhoz képest, hogy milyen kicsi, 35 ezer kilométer kerékpárúttal rendelkezik. A fenntarthatóbb jövő érdekében Hollandia most a napenergia hasznosítása érdekében fotovoltaikus cellákkal bélelt kerékpárutakat vezet be. Az ország két kerékpárútját fotovoltaikus bevonattal látták el, kb. 1000-1000 négyzetméteres felületen. Ez a végcélhoz, a teljes lefedettséghez képest egyelőre apró szakaszokat jelent, de így is ez az első ilyen méretű projekt az országban. Ezek a fotovoltaikus panelek zökkenőmentesen tapadnak az utak, kerékpárutak és parkolók felületére, így a telepítésükhöz nincs szükség kiterjedt mélyépítési projektekre, miközben lehetővé teszik a villamosenergia-termelést, anélkül, hogy gazdálkodásra alkalmas földeket kellene beáldozni, vagy a természetes környezetből vennének el területet napelemparkok létesítésére. Minden egyes panel hagyományos fotovoltaikus cellákat tartalmaz, amelyek a napenergiát hatékonyan alakítják át villamos energiává. Ezek a rendkívül törékeny cellák egy olyan többrétegű, gyantákból és polimerekből álló szubsztrát bevonattal rendelkeznek, ami kellően áttetsző a napfény áteresztéséhez, mégis eléggé erős ahhoz, hogy ellenálljon a járműforgalom terhelésének. A gumiabroncsokkal közvetlenül érintkező felületet speciálisan kezelik, hogy a hagyományos útkeverékkel azonos szintű tapadást nyújtson, megteremtve ezzel a szükséges funkcionalitást és biztonságot. A holland projekt célja persze az, hogy hozzájáruljon a kerékpárutakon történő napenergia-termelés piacának felállításához. Ha a mintaprojektek kellően fenntarthatónak bizonyulnak, akkor az óriási lehetőséget teremt egy olyan államban, ami ennyi meglévő felülettel rendelkezik. További szakaszok napelemes lefedésével sajátos energiaautonómiát teremthet a közlekedésben, hiszen elláthatják energiával e-kerékpárok és elektromos robogók töltőállomásait vagy biztonsági kamerák hálózatát, esetleg működtethetik a közelben telepített okospadokat és dinamikus közlekedési táblákat is.
A gejzírkitörések magyarázata a buborékcsapda elmélet
Ma már ismerjük a gejzír alatti forró vizes rendszert, amelyben a túlhevített víz rendszeres időközönként hirtelen forrásba jön, majd ezt követően sok ezer liternyi forró víz és gőz spriccel a magasba a gejzír kürtőjén át. A gejzír rendszerében számos különböző időközökkel oszcilláló esemény zajlik – pl. a hőmérséklet, a nyomás, vagy a vízszint is ugrál. Ezeknek az oszcillációknak a hátterét nem minden esetben értjük, egy új kísérlet ebben adott nemrégiben segítséget. Egy kutatócsoport a rejtély megoldása céljából felépített egy minigejzírt a laboratóriumban, hogy megvizsgálják, minek köszönhetően fluktuál a víz a gejzír rendszerében. A gejzír kitörései közti időkben, a kürtő alatti víztározó kamra függőleges aknájában a vízszint másodpercenként egy méternyit fel-le ugrál. A kutatók az okok megismerését azzal kezdték, hogy elővettek egy 1811-es elképzelést, a buborékcsapda elméletét. Ez abból áll, hogy az elképzelés szerint az a kamra, ahol a forró víz található, nem pontosan a gejzír alatt, hanem a kürtőhöz vezető akna mellett helyezkedik el és egy vízszintes csatorna köti össze az aknával. A kutatók szerint ez az oldalsó elhelyezkedés okozza a folyadékszint ingadozását. Ebben az oldalsó kamrában a forráskor képződő gőzzel teli buborékoknak nincs hova menniük, így a gőz a kamra mennyezete alatt gyűlik össze, „csapdába esik”. A gőz nyomása azonban előbb-utóbb elég nagy lesz ahhoz, hogy a vizet ki tudja préselni az oldalsó csatornán át a gejzír fő aknájába – ahol ennek hatására megemelkedik, majd a gőz távoztával ismét lesüllyed a vízszint. A kutatók egy fűthető víztartályt építettek, amelyhez az elméletnek megfelelő elrendezésben csővezetékek csatlakoztak, majd felfűtötték a tartály vizét és vizsgálták, mi történik a csövekben. Kiderült, hogy pontosan az zajlik itt is, mint a gejzír alatt, így a kísérlet azt mutatta, hogy nagyon helyes elgondolás volt a 19. század elején alkotott elmélet.
Kifinomult sebgyógyító módszert alkalmaznak egyes hangyafajok
A Szaharától délre élő hangyafajról jó néhány éve ismert, hogy segítenek a harcok során bajba jutott bajtársaikon. A hangya igencsak harcias, könyörtelenül lerohanják a táplálékukként szolgáló termeszeket. Azok azonban természetesen védekeznek és ez azzal jár, hogy a hangyák közt sérültek is lesznek a támadás végén. E sérültek gyógyításáról derültek ki részletek egy kutatási eredményből. Ha a sérült hangyákat nem kezelték a fajtársak, azok 90 százaléka 24 órán belül életét vesztette, azonban a gyógykezelés hatására helyrejöttek. A kutatóknak sikerült azonosítaniuk a baktériumot, amely a fertőzéseket okozza. A baktérium a sérült kültakarón át a szervezetbe jutva fejtheti ki a végzetes hatást. Kérdés, hogy vajon a hangyák valahogyan észlelhetik-e, mely sérülések fertőződtek el? A megfigyelések azt mutatták, hogy igen, a fertőzött sérülésekkel gyakrabban foglalkoztak a gyógyító fajtársak, mint azokkal, amelyekben nem volt jelen a baktérium. A kutatás során kiderült, hogy a sérült és fertőzött hangya kültakarójából eltérő összetételű szénhidrogének szabadulnak fel és mivel a hangyák legfontosabb érzékszerve a szaglás, ezt észlelhetik a gyógyító dolgozók. Ez azt jelenti, hogy a diagnózist a szaganyagok változása révén képesek felállítani. A gyógyításhoz a hangyák a mellkasukon lévő mirigyben termelődő antibiotikus hatású váladékot használják. Ebben az igen összetett anyagban 112 különféle vegyületet azonosítottak a szakemberek, amelyek felének van mikrobaellenes, gyógyító hatása.
A jegesmedve bundája ihlette pulóver
A jegesmedve szőrszálaiban egy porózus, apró kamrákból álló üreg húzódik, ennek köszönhetően elképesztően jó hőszigetelő. A kínai szakemberek erről az anyagszerkezetről mintázták meg azt a szintetikus szálat, amelyből egy vékony pulóver ugyanolyan jó hőszigetelőnek bizonyult, mint egy ötször olyan vastag pehelytoll kabát. A szálat aerogélből formázták meg, s a belseje pont olyan üreges, mint a jegesmedve szőrszálai. Az aerogélről jól ismert, hogy kiváló szigetelő tulajdonságokkal bír, ám eddig nem tudtak belőle megfelelően formázható, rugalmas szálakat készíteni, amely minden környezeti körülmény közepette hatékony maradt és még mosható is volt. A kínai kutatók speciális fagyasztva fonás módszerével állították elő a szálat, amelynek a belsejét kis lamellákból álló üregek töltötték ki. Ezzel sikerült a jegesmedve szőrszálainak szerkezetét utánozni és a szál nyújtható, sportruházatokból ismert bevonatának köszönhetően az szövésre, vagy más textilkészítési módszerre megfelelő tulajdonságú, rendkívül rugalmas és erős. A szálat lehet színezni is és jól bírja a gépi mosást, valamint megtartja az alakját is. Számos gépi mosási ciklus után is ugyanolyan jól szigetelt, mint eredetileg, így strapabíró is lehet, alkalmas arra, hogy mindennapos viseletté válhasson. A kutatók szerint az ezzel a módszerrel készített szálakból a textilipar számos különféle hőszigetelő ruhaneműt tud majd előállítani. Egyelőre azért még várni kell rá, hogy a ruházati üzletek kínálatában megjelenjen, ugyanis a szál előállítása túlzottan idő- és energiaigényes ahhoz, hogy tömegtermelésbe lehessen vonni. A kutatók a további munkájukkal ezt a problémát is szeretnék mihamarabb megoldani.
A ruhanemük újrahasznosítása több száz évre nyúlik vissza
Szudán egyik ősi városának lakói újrahasznosították ruháikat a szövetgyártás magas költségei és lassú folyamatai miatt. Az egykori város a núbiai királyság központja volt, a település a Nílus keleti partján feküdt. Az ősi települést az 5. században alapították, a megerősített város palotáknak, középületeknek, templomoknak és egy királyi rezidenciának adott otthont. Az állam a 9- 11. század között érte el fénykorát. A közelmúltban 17-18. századi szöveteket vizsgáltak lengyel régészek– a korszakban a város már hanyatlásnak indult. A csapat 17 mintát vetett kémiai elemzés alá és az eredmények a textil újrahasznosítására utaló bizonyítékokat mutattak. Az iparosodás előtt a szövetgyártás nagyon időigényes tevékenység volt. Miután az emberek végigmentek ezen az egész folyamaton, a gyapot termesztésén, betakarításán, fonásán, szövőszékre helyezésén, szövésén, a szövetet az utolsó lehetséges felhasználási módig használták. Tehát először ruházatnak használták, aztán foltnak vagy rongynak, néha takarónak, néha pedig a falba dugva a szél elleni védelemre. Az ősi város lakói szerették az újrahasznosítást. Tisztában voltak az anyag értékével és igyekeztek minél többet felhasználni belőle. A ruhadarabok többsége gyapjúból készült, bár a modern ruházati szabványokhoz képest valamivel gyengébb minőségű alapanyagból. Szudánban a juhokat elsősorban a tej és a hús miatt tenyésztették, a gyapjú másodlagos termékként szolgált, ami megmagyarázza a gyengébb minőséget. A felfedezés új betekintést nyújt az egykori lakosok mindennapjaiba.
Megtette első lépéseit az emberek otthonai felé a kínai humanoid robot
A humanoid robot egyelőre apró léptekkel, de közeledik a való életbeli alkalmazás felé. A kínai gyártócég a robotot az általános mesterséges intelligencia ideális fizikai megtestesülésének szánja. A kínai vállalat emberszerű robotja hosszú evolúció eredményeképpen született: a cég először csak a gép alapjának szánt robotlábakat készítette el, amelyekkel kikísérletezték a stabil, de mégis lendületes mozgáshoz szükséges struktúrát, majd felépítették a teljes robotot, ami már felsőtesttel, karokkal és fejjel is rendelkezik. A humanoid egyedi jellemzője, hogy valós idejű megfigyelésen alapuló dinamikus mozgásra képes, vagyis a környezetének állandó monitorozásával gyűjtött adatokra támaszkodva adaptálja a mozgását bármilyen terephez. Ezáltal el tud szakadni az előre programozott, „vak” haladás kötöttségeitől és könnyebben alkalmazkodik az újfajta, ismeretlen körülményekhez is. Ezt a kontrollt egy teszt során próbálták ki, amelyben a robot lépcsőt mászott, majd kültéren is rövid sétára indult hasonló módon a valós idejű észlelés segítségével tájékozódva. A robotot a gyártó egyelőre kísérletezésre és fejlesztésre használja, de később autógyárakba, kockázatos környezetben végzendő munkákhoz és otthoni szolgálatra is szánja, vagyis általános célú felhasználásra, optimális megtestesülésként.
Eddig ismeretlen gomb kerül a billentyűzetre
Néhány hónapon belül egy új, eddig ismeretlen billentyű lesz látható a boltok polcain sorakozó laptopokon és billentyűzeteken. A billentyűzetek évtizedek óta alapvetően változatlanok, van, hogy évtizedeken át semmi nem változik rajtuk. Hosszú csend után legutóbb 2019-ben találtak ki új gombot, amely végül nem igazán terjedt el széles körben.Most ismét változás közeleg: a billentyűzetekre rákerül egy dedikált Copilot-gomb. A normál billentyűzeteken a jobb oldali Ctrl billentyűt küldi ezért nyugdíjba a fejlesztő cég. (Hogy ez mely billentyűk mellett, között van, az gyártótól is függ, de jellemzően a szóköztől jobbra eső sor jobb szélén helyezkedik el, a nyilaktól balra.) A gombot megnyomva természetesen az egyre mélyebben beépülő mesterséges intelligencia, a Copilot fog megnyílni. Ahol a szolgáltatás földrajzi korlátozás miatt nem elérhető, ott a kereső ugrik majd fel. Az első ilyen billentyűzetek a Las Vegas-i technológiai kiállításon debütálnak majd. Megjelenésük február végétől várható.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
14°C
Vélemény, hozzászólás?