A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban

A március 15-ödikei műsor tartalmából…

1.

https://www.origo.hu/techbazis/2024/03/ez-az-elkepeszto-csalasra-kepes-matematikai-program-hamar-a-diakok-kedvence-lehet

Hamar a diákok kedvence lehet egy új alkalmazás, ami megoldja a matek leckéket

Az alkalmazás neve: Photomath és a Google már elérhetővé is tette az Android és iOS platformokra is telepíthető új appot. Az applikáció lényege, hogy képes felismerni és megoldani a telefon kamerájával rögzített matematikai feladatokat. A jó benne, hogy el is tudja magyarázni a megoldás lépéseit.

A szoftverrel tehát matematikai feladatok oldhatóak meg, csak be kell szkennelni a telefon kamerájával a tankönyvben lévő vagy füzetbe írt feladatot, a Photomath optikai karakterfelismeréssel beolvassa és megoldja azt. Ez elsőre a matematika házi feladatok „csalással” történő megoldásának tűnhet, de az alkalmazás képes lépésről lépésre elmagyarázni a megoldás folyamatát, így segítséget nyújthat a homályos matematikai koncepciók megértésében a diákoknak.

2.

https://hvg.hu/tudomany/20240304_tenger_elovilag_chile_100_uj_faj_felfedezese_geologia_tengerbiologia

Több mint 100 új fajt fedeztek fel egy mélytengeri akció során

Az amerikai Schmidt Ocean Institue nonprofit szervezet nemzetközi kutatócsoportja számolt be arról, hogy Chile partjainál olyan mélytengeri korallokra, tengeri sünökre, homárokra és egyéb élőlényekre bukkantak, amelyeket eddig soha nem jegyzett még fel a tudomány, ezen kívül pedig négy új mélytengeri hegyet is felfedeztek.

Erin Easton, a Texasi Egyetem tudósa és az expedíció egyik tagja arról számolt be, az élőlények után nagyjából 2900 méteres mélységben kutattak. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan változik az élővilág a tenger mélyén lévő hegységek különböző részein, és ehhez egy mélytengeri robotot használtak – írja a Voanews. A kutatók összesen mintegy 52 777 négyzetkilométernyi területet térképeztek fel és találtak többek között egy olyan tengeri sünt, amely fél méter magasra is megnőtt, valamint olyan korallerdőket, amelyek a feltételezések szerint több ezer évesek lehetnek. Ami pedig a most felfedezett négy új mélytengeri hegyet illeti, nem is gondolnánk, hogy a víz feletti térképünk mellett az emberiség egyre nagyobb precizitással rajzolhatja meg a víz alatti térképet is. A tengeri hegyek olyan domborzati formák, amelyek a tengerfenékről indulnak ki, és nem érik el a víz felszínét, tehát nem szigetek, de sokszor elsüllyedt szigetcsoportok maradványai.

3.

https://hvg.hu/tudomany/20240304_nasa_nikon_artemis_misszio_ember_a_holdon_kamera_fenykepezogep_hulc

Kész a kamera terve, amellyel az ember dolgozni fog legközelebb, amikor a Holdra lép

Az új kamerának a tervek szerint készen kell lennie az Artemis 3 indítására 2026 szeptemberében – a jelenlegi ütemterv szerint ez lesz az első küldetés, amely embereket juttat a Holdra, az 1972-es Apollo-misszió óta először. Azóta – az Apollo-program óta – viszont eltelt bő 50 év és ezalatt a kameratechnika is jelentős fejlődésen ment keresztül, a holdi képalkotáshoz azonban speciális eszközökre van szükség: a változó, zord hőmérséklet és sok más tényező miatt nem lehet bármilyen kamerát felvinni a Hold-missziókhoz.

A NASA terve most egy olyan kamera lesz, amely ellenáll a zord holdi körülményeknek, és rossz fényviszonyok között is jó minőségű képeket lehet majd készíteni vele.

Az Apollo-korszakban egy 70 mm-es, filmes kamera volt az asztronauta mellkasára rögzítve, a most fejlesztett kamera viszont egy Z9-es eszköz módosított változata lesz – és a HULC (Handheld Universal Lunar Camera) nevet kapja – ez „univerzális kézi holdkameraként” fordítható le. A módosított Nikon Z9 Nikkor lencsékkel fog működni, és a NASA hővédő takarójába lesz burkolva, hogy védve legyen az extrém hőmérséklettől és a portól. A markolat sem lesz szokványos, egyedileg módosítják majd a gombokat is, hogy azokat a szkafander vastag kesztyűjével is használni tudják, valamint a kamera védve lesz a sugárzástól is. A Nikon által fejlesztett kamera – szemben az Apollo-program eszközeivel – keresővel is fel lesz szerelve, de videófelvételek rögzítésére is alkalmas lesz.

4.

https://ng.24.hu/kultura/2024/03/05/a-szinek-nevei/

Számos oka lehet annak, hogy egy nyelv milyen színeknek ad neveket

Most azonban egy új tényezőt tártak fel a névadásban. Talán ma már sokan tudják, hogy a kék és a zöld színeket nem minden nyelv különbözteti meg, vannak nyelvek, amelyben kék nem létezik, míg másokban több szó is van rá.  Ez alapvetően az adott nyelvet beszélő nép életkörülményeitől függ, például a zárt őserdei népeknél szokott hiányozni a kék, ők nem nagyon látnak eget, és a lombok alatt szaladó folyó vize se kék.

Egy újonnan, a PNAS folyóiratban közzé tett kutatás azt vizsgálta, hogy a történelemnek és a nyelvtörténetnek miféle szerep jutott a színek hatékony elnevezéseiben, a kutatást a Pennsylvania Állami Egyetem ismertette.

A vizsgálatok során 110 nyelv beszélői közül 25-25 főt kértek fel arra, hogy nevezzék meg a nekik mutatott 330 árnyalatot viselő téglalap színét. A kutatók arra jutottak, hogy a színelnevezések kialakulása hasonló utat jár be, mint az élőlények biológiai evolúciója, és hasonló korlátozó tényezői is vannak. Ráadásul a színek nevei is segítenek visszakövetkeztetni az egyes nyelvek fejlődésére.

Ráadásul a történelem is befolyásolja mindezt. Például a narancsszín azóta létezik ezen a néven, amióta portugál tengerészek Európába hozták a narancs gyümölcsöt, de ma már számtalan színárnyalat viseli valamilyen növény vagy termés nevét a padlizsántól a pisztáciáig.

5.

https://raketa.hu/mar-fejlesztik-az-emberi-szemgolyoba-ultetheto-napelemet

Már fejlesztik az emberi szemgolyóba ültethető napelemet

Az Új-Dél-Wales-i Egyetem mérnökei első hallásra nem kicsit bizarr dolgot fejlesztenek: a napelem-technológiát egyenesen az emberi retinába ültetnék, de nem az energiakrízis ezen a meglepő módon történő enyhítésére, hanem a látás helyreállítására.

A fejlesztés egy olyan tudományterület része, amiről a többség valószínűleg eddig nem is hallott: ez a neuroprotetika, amely az olyan eszközök (protézisek) fejlesztésének a területe, amelyek az idegrendszerrel való kölcsönhatás révén képesek helyreállítani bizonyos elveszett funkciókat. A fenti implantátum analógiájaként működne a látás korrekciója azoknál a betegeknél, akik állapotát sérült fotoreceptorok okozzák – ez utóbbiak ugyanis létfontosságúak a fény és a szín észleléséhez.

Dr. Udo Roemer, a fent említett egyetem mérnöke, aki jártas a fotovoltaikában (napelem-technológia), jelenleg azt kutatja, hogyan lehet a napenergiát hasznosítani a szembe jutó fény elektromos jelekké alakítására. A jelek ezen a módon ugyanis mintegy kikerülhetik a sérült fotoreceptorokat, és a vizuális információkat közvetlenül az agyba továbbíthatják – ami eljárás ha beválik, olyan állapotokat hozhat helyre, mint a retinitis pigmentosa és az időskori makuladegeneráció, amelyek fokozatosan vaksághoz vezetnek.

A kutatás jelen állása szerint elhagynák a napelemek korábbi jellemző anyagát, a szilíciumot, és ehelyett alternatív félvezető anyagokat használnak, valamint cél, hogy a napelemeket annyira lekicsinyítsék, hogy pixel-szerű egységekké váljanak. Ezek a “pixelek” olyan kicsik lennének, hogy be lehetne ültetni őket a szembe, ahol helyettesítenék a sérült látósejteket.

6.

https://ng.24.hu/termeszet/2024/03/04/medvek-es-fenyok/

Lassabban nőnek a telepített erdőkben a fák ott, ahol medvék élnek

A Tokiói Egyetem kutatói az Ecology folyóiratban ismertették különös felfedezésüket, mely szerint a faültetvényekben a barna medvék lelassítják a fák növekedését. A medvék ugyanis a faültetvényes helyeken ásnak, méghozzá a fák gyökerein táplálkozó nagytermetű kabócafajok földalatti nimfáit keresik és eszik. Ennek hatására azon ültetvényekben, ahol a medvék ástak, lelassult a fák növekedése.

A kutatók Japánban egy erdős részben számos ponton kijelöltek parcellákat, amelyek egy részén ástak a medvék, más részén nem, és a kétféle parcellatípus esetében számos összehasonlító mérést végeztek a növények különféle részein, valamint a talajon is. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, a levelek nitrogénkoncentrációja volt alacsonyabb a feltúrt ültetvényekben, és ez fogta vissza a fák fejlődését. Ezzel szemben a természetes erdőkben szinte egyáltalában nem ásnak, vagyis úgy tűnik, a mesterséges erdők faültetvényeinek hatására a medvék viselkedése megváltozott. A megfigyelések azt mutatták, a leggyakrabban a vörösfenyő-ültetvényeket túrták fel a mackók azokon a helyeken, ahol az egyébként aljnövényzetként szolgáló törpebambusz nem él. A vizsgálati helyszíneken gyűjtött évgyűrű-furatok elemzéséből kiderült, hogy a medvék kb. 2000 óta lassítják a fák fejlődését, ettől kezdve csökkent a talajban elérhető nitrogén mennyisége.

7.

https://raketa.hu/miert-gondorodik-be-az-ember-haja-esos-idoben-2

Ezért göndörödik be az ember haja esős időben

Az, hogy az esős időt és a vele járó változásokat szeretjük vagy nem, személyes ízlés kérdése, de létezik egy olyan hatása a párás levegőnek, ami jellemzően globális problémát okoz: mégpedig a begöndörödött haj problémáját.

A hajszálak szerkezetét nagyrészt a keratin nevű fehérje alkotja, kis százalékát pedig víz, körülbelül 97% – 3% arányban. A haj élő része a hajgyökér, maguk a hajszálak élettelenek és több rétegből épülnek fel: legbelül a hajbél (medulla), középen a hajkéreg (cortex), kívül a külső réteg (cuticula) található. A kutikula apró lemezekből áll, amelyek egymást fedik és olajos anyag (a faggyúmirigyek által termelt hajzsír) vonja be őket, a feladatuk pedig, hogy védjék a haj belső részét a sérülésektől és külső hatásoktól. A keratin a belsőbb rétegben helyezkedik el hosszú szálak formájában, amelyek egymáshoz kapcsolódnak. A nemkívánatos göndörödés titka ezekben a kötésekben rejlik, pontosabban a kötések egyik fajtájában A keratinszálak közti kémiai kötések egyik verziója kovalens, úgynevezett diszulfidhíd kötés, ami a keratin ciszteinmolekuláinak tiolcsoportjai (más néven -SH csoport, ami ként is tartalmaz) között jön létre és a legerősebb és legstabilabb köteléket képviseli. Egy másik, gyengébb kapcsolat a hidrogénhíd kötés, ami az előzővel ellentétben állandóan változik: a haj víztartalmának függvényében alakul ki, vagy bomlik fel. Ha a hajban a vízmolekulák ugyanazon hidrogénjével két, egymás közelében lévő keratinszál molekulái is kapcsolódnak, akkor kötődni kezdenek egymáshoz a keratinszálak is a hidrogénatom által. A hidrogénkötések a hajba bejutó víz hatására felbomlanak, újabbak keletkeznek és csak száradáskor rendeződnek újra stabilabb formába.

8.

https://www.okosipar.hu/kosszal-toltodo-energiacellat-fejlesztettek-akar-orok-eletu-is-lehet/

Kosszal töltődő energiacellát fejlesztettek

Olyan energiaforrásra leltek a Northwestern Egyetem kutatói, amiről eddig nem is sejtette a világ, hogy energiaforrás. És ez nem más, mint a kosz.

A kutatók szerint a piszokkal működő technológia a precíziós mezőgazdaságban és a zöld infrastruktúrában használt föld alatti érzékelőket lesz képes üzemeltetni, ezzel fenntartható, megújuló alternatívája lehet a mai akkumulátoroknak, amelyek mérgező, gyúlékony vegyi anyagokat tartalmaznak, ráadásul agrárfelhasználásban ezek a kemikáliák még nagyobb eséllyel szivárognak bele a talajba. A meghajtást igénylő eszközök száma egyébként is folyamatosan növekszik, ha elképzelünk egy olyan jövőt, amelyben ezekből az eszközökből trilliónyi lesz, nem építhetjük mindegyiket lítiumból, nehézfémekből és környezetre veszélyes toxinokból. – Így érvelt a technológia mellett a tanulmány vezető szerzője.

Ami az új, koszüzemű üzemanyagcellát illeti, a tesztek során talajnedvességet mérő és érintésérzékelő szenzorok működtetésére használták. A vezeték nélküli kommunikációhoz apró antennával látták el, így a meglévő rádiófrekvenciás jelek visszaverésével továbbítja az adatokat egy szomszédos bázisállomásra. A cella nem egyszerűen csak jól működött a nedves és száraz körülmények között, hanem 120 százalékkal meg is haladta a hasonló technológiák teljesítményét.

9.

https://www.zoldpalya.hu/otthon/ez-az-uj-innovacio-mesterseges-novenyekkel-termel-aramot-353130.html

Egy új innováció mesterséges növényekkel termel áramot

A statikus elektromosság jelenségével gyakran találkozunk a mindennapok során, még ha nem is így nevezzük. Arról van szó, amikor például egy gyapjú pulóvert vetünk le, vagy ezt viselve valamilyen vezető anyaghoz, például a jármű ajtajához vagy egy bevásárlókocsi fém részéhez érünk és apró kisülés következik be, ami egy pici fájdalommal is járhat.

Már a múltban is számos alkalommal felmerült, hogy az így termelődő elektromosságot akár fel is használhatnánk valahogyan. A dolog könnyen kivitelezhető teflon, műszálas anyag és egy réz elektróda felhasználásával, de alójában ennél azonban picivel több kell ahhoz, hogy hasznosuljon a termelődő triboelektromosság – habár az elv működőképes. Egyrészről szükség van egy kis argon plazmára, ami sokszorosára növeli az epizód hatékonyságát, másrészről némi mozgási energiára, ami valamilyen gyenge áramforrás felhasználásával biztosítható.

Egy pekingi és egy glasgow-i egyetem kutatói nemrégiben mutattak be egy kísérletben több ilyen elven működő nanogenerátort. A szobanövényekhez csatlakoztatott eszközök nagyjából egy négyzetcentiméternyi felhasznált területen 10 LED megvilágításához szükséges energiát voltak képesek termelni. A jövőben a kutatók arra törekszenek, hogy ezzel a módszerrel egy négyzetméternyi területen 11 wattos teljesítményt érjenek el. Ez körülbelül egy átlagos hordozható akkumulátoros eszköz töltőáramának felel meg. Emellett a kutatás résztvevői kifejlesztenének egy ruházatba építhető töltőt is, amit a mozgásunkkal működtetnénk. Egyelőre persze csak egy kísérletről beszélhetünk, ami a megvalósíthatóságot hivatott igazolni.

10.

https://www.origo.hu/tudomany/2024/03/magyar-kutatok-megtalaltak-a-rakgyilkos-dietat?fbclid=IwAR2mHXRrZg2De4TWLe6Gs2AfEb1e9A09Ly55_yIb6vDRl_qBVU8iTpsqNuI

Megtalálták a rákgyilkos diétát

Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam is gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából. Az egyetem kutatói népszerű diéták és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot kutatták.

Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés, de ami közös, az az, hogy a tumorsejteknek óriási az energiaigénye, ami akár többszöröse lehet a normál sejtekének – teszi hozzá a kutató.  Miből táplálkozik a rák? Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, mint például glükózból (például vastagbél-, méhnyak- és több emlődaganat esetében), fruktózból (például prosztatarák), zsírokból és aminosavakból (például a nem kis sejtes tüdőrák, hasnyálmirigyrák, és különféle agydaganatok esetén a glutamin egy fontos energiaforrás). Ezekből a tápanyagokból a sejtek számos építőelemet hoznak létre, amellyel gyors ütemű növekedésüket és szaporodásukat is biztosítják.

Viszont, amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj/izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése.  Tehát például a böjt a tumor gyenge pontja, a böjt hatására ugyanis az egészséges sejtek osztódása lelassul. Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során is, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak, mely megvédi az egészséges sejteket, ugyanakkor hatékonyabban támadja a tumorsejteket.

Nézzünk meg 1-2 konkrét számot: egy több mint 2000 nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát. A tanulmány fő üzenete, hogy ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse le a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal – összegzik a kutatók.

11.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/03/07/zsirszovet-a-nyomtathato-bor-titka/

Zsírszövet a nyomtatható bőr titka

Számos sérülést követően jelenthet jó megoldást a 3D nyomtatott bőr, amelynek köszönhetően a helyreállító műtétek nyomán természetes küllemű bőrfelület születhetne például az arcon.

A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói számoltak be a fejlesztésekről, melyek során úgy találták, hogy ehhez a kulcs a zsírszövet lehet, patkányok esetében már sikerrel tesztelték az így létrehozott mesterséges bőrt. A módszer hatalmas segítséget jelenthet majd az arcsérültek számára, az így készülő természetes látványú bőrben pedig még hajhagymák, szőrtüszők is lehetnek.

Bár vékonyka bőrrétegeket már korábban is tudtak 3D bionyomtatással készíteni, ez az első olyan lehetőség, amelyben a műtét közben nyomtathatják és azonnal be is ültethetik a bőr több rétegből felépülő teljes rendszerét, beleértve a bőr legalsó rétegét, a zsíros kötőszövetből álló hipodermiszt. Ezzel a látható hiányok, sebhelyek nélküli, egybefüggő bőrréteg hozható létre. A bőrünk ráadásul úgy működik, ha megvan a hipodermisz és a felső dermisz, akkor a köztük lévő réteg, az epidermisz magától kialakul.

A kutatók tovább kombinálhatják a helyreállítást például a csontok 3D nyomtatásával, és még azon is dolgoznak, miként tudják a bőr színét megfelelő árnyalatúvá hangolni. E módszerek a helyreállító, plasztikai műtétekben, bőrgyógyászatban vagy a hajbeültetések esetében is sokkal szebb eredményt adnak minden korábbi módszernél

12.

https://www.zoldpalya.hu/varos/kerekparozassal-biztositottak-egy-szinhazi-darab-teljes-energiaellatasat-353525.html

Kerékpározással biztosították egy színházi darab teljes energiaellátását

Egy kerékpár meghajtásával annyi áramot termelünk, ami tíz perc alatt képes feltölteni egy telefont. Ha nem állunk meg ennyinél, akár egy laptopot is működtethetünk, vagy elegendő energiát biztosíthatunk egy teljes színházi darab lezavarásához is.

A Litván Nemzeti Színházban mutatják be egy amerikai drámaírónő darabját, amihez két, speciálisan erre a célra készített szobakerékpár meghajtásával biztosítják a szükséges energiát.

A darab a Föld történetét meséli el monodráma formában és az ember lehetséges szerepét hangsúlyozza a világon levő fajok tömeges kihalásának előidézésében, a darab címe is sokat mond: „Egy színdarab az élőknek a kihalás idején”. A darabhoz szükséges áramforrás szobabiciklikkel történő előállítása kiválóan passzol a darabhoz, a bringák lényegében tárolóegységgel ellátott, áramot termelő szobabiciklik. Két színésznek vagy segítőnek folyamatosan tekernie kell a pedálokat az előadás teljes ideje alatt, a két bicikli így 150 wattot képes megtermelni óránként, amiből a produkció egésze gazdálkodik, beleértve a nézőtéri világítást is. A rendszer egyébként az azonnal fel nem használt energiát egy 2 kWh kapacitású akkumulátorban képes tárolni a felhasználásig.

A projekt önmagát ambiciózus fenntartható színházi kísérletként írja le, amely újragondolja, hogy „a kulturális ágazat hogyan lép kölcsönhatásba a fenntarthatóság fogalmával”.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .