A tudomány mai állása – pénteken 9-től a Hobby Rádióban
A július 12-edikei műsor tartalmából…
20240708_tma_1_resz
https://raketa.hu/hutheto-futheto-mellenyt-es-cipot-mutatott-be-a-nike
Hűthető-fűthető mellényt és cipőt mutatott be a Nike
A cég közel tizenöt éve dolgozik olyan technológiákon, amelyek a sportolók teljesítményét és felépülését optimalizálják. A néhai NBA-szupersztár Kobe Bryant próbálhatta ki például elsőként az általuk fejlesztett, térdterápiához használt Hyperice Knee nevű eszközt.
A két cég most egy cipőt és egy mellényt tervezett meg közösen – az igényt ismét sportolók jelezték. A Nike x Hyperice márkanév alatt futó bakancs a lábra és a bokára fókuszál: két, hűtőelemekhez kötött kompressziós rendszerrel osztja el egyenlően a hőmérsékletet a teljes lábfejen, így a bemelegítést már a valódi mozgás előtt megkezdhetik a viselők.
A kissé talán túl futurisztikus mellény ezzel szemben az ideális testhőmérséklet beállításában segíti az élsportolókat. Termoelektromossággal, vagyis jég vagy víz nélkül működik; egymástól függetlenül szabályozható részei a bakancshoz hasonlóan képesek nyomást gyakorolni és hőt vezetni a szükséges területekre. LeBron James szerint a mellény „megváltoztathatja, hogy hogyan edzenek és regenerálódnak a sportolók”. A Fast Company beszámolója szerint ahogy felpörögnek a terméken lévő ventillátorok, gyakorlatilag jéghideggé válik a viselő felsőteste, „már-már ijesztő módon”.
Mielőtt megtudnánk, hogy mennyibe fognak kerülni, és mikor érkeznek meg a boltokba a Nike x Hyperice termékek, a párizsi Olimpián következik még egy utolsó kör finomhangolás és tesztelés.
https://hvg.hu/tudomany/20240704_tengeri-szeleromu-skidbladner-szelenergia-elektromos-aram
500 000 embernek lesz elég teljes évre az áram, amit egy 147 turbinás szélfarmon termelnek majd Svédországban
Ez nagyjából az egymilliós lakosságú svéd főváros, Stockholm éves áramszükségletének felét fedezheti. Egy zöldtechnológiával foglalkozó svéd cég nyújtotta be az építésre vonatkozó terveket, amelyekben egy 2,2 GW-os park szerepel. A farm évente 11,7 TWh (terawattóra) elektromos áramot állít majd elő, 1400 négyzetkilométeren terülhet el, a turbinák pedig legfeljebb 360 méter magasak lehetnek. Ha minden a tervek szerint alakul, 2033-ban kezdheti meg a működését.
Svédország a tengeri szélerőművek kapacitásának bővítésére épül. Az említett farm mellett egy másikat is terveznek a svéd vizekre: a Herkules nevű szélerőmű-parkot. A turbinákat a tengerfenékhez rögzítenék a mérnökök, így biztosítva, hogy ne boruljanak fel. Mivel a terület nagyjából 100 km-re van Stockholmtól, így a szakemberek víz alatti vezetékeken szállítanák el az áramot a svéd fővárosig.
Jelenleg Svédország rendelkezik a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű tengeri rendszerével, ami összesen 68 GW kapacitást jelent.
20240708_tma_2_resz
https://www.zoldpalya.hu/otthon/egy-uj-nemet-innovacio-segithet-a-jovoben-energetikailag-hatekonyabba-tenni-ingatlanunkat-357609.html
Egy új német innováció segíthet a jövőben energetikailag hatékonyabbá tenni ingatlanunkat
A németországi Karlsruhaei Műszaki Egyetem szakemberei egy olyan kulcsfontosságú anyagot alkottak meg, mely kiváló szigetelő hatással bír, és állítólag a tisztításával sem kell annyit vesződni, ráadásul az anyag átlátszó, üvegszerű, de jobb fényáteresztő képességgel bír.
Egy polimer alapú mikrofotonikus multifunkciós metaanyagról van szó, ami kiváló hőszigetelőnek bizonyul, annak ellenére, hogy átlátszó. A tanulmányt vezető kutató, Gan Huang szerint az új, innovatív anyag jól használható falakon, vagy akár tetőablakként is. Az első vizsgálatok meggyőző eredménnyel zárultak, az üveghez megtévesztésig hasonlító anyag valóban kizárta a meleget a lakásból. A tesztek során hat fokkal volt hűvösebb abban a helyiségben melyet ilyen ablakokkal láttak el. Ezt a hatást az anyag egy úgynevezett sugárzásos hűtéssel érte el, ami annyit tesz, hogy a felület infravörös sugárzás formájában hőt bocsát ki magából így hűtve a közvetlen környezetét.
Az új anyag egyébként nemcsak a hűtő hatása miatt kiváló ablakok fedésére, de egy másik tulajdonsága miatt is felkeltette a tudományos világ érdeklődését. A felületén található apró, gúla alakú strukturális elemek jóvoltából öntisztításra is képes. Ha víz éri, ezeknek az elemeknek köszönhetően, az a szennyeződéseket is lemossa.
A tömeggyártás megvalósulására ugyan még várni kell, és arról sincs információ, hogy mennyire lesz megfizethető a technológia, de ha egyszer ezek az akadályok elhárulnak, az nagy segítség lehet az érintett ágazatnak és a háztartásoknak egyaránt.
Hamarosan világelső lehet egy alig egy éve működő szélfarm
Óriási verseny zajlik világszerte az alternatív, fenntartható energiatermelés kapacitásnövelésének érdekében. Bár területileg nagyok az egyenlőtlenségek, hiszen az összes szélerőmű 65 százaléka Kínában található, már a világ többi részén is kezdik meglátni a benne rejlő potenciált.
Például az angol partokhoz közeli Dogger Bank Wind Farm is egyike azoknak, amelyek működésük kezdete óta óriásit dobnak a megújulóenergia-mutatókon. A konkrét létesítmény időközben a világ legnagyobbjává is válhat: már most 3,6 GW-ot termel, és a bővítés folytatódik tovább.
Az Északi-tengeren telepített szélfarm körülbelül 200 kilométerre található a partvidéktől, és brit-norvég vegyes tulajdonban van. A cég közlése szerint most nyújtottak be kérvényt az illetékes hatóságoknak, hogy további 2 GW-tal bővíthessék kapacitásukat. Az alig néhány hónapos létesítményt eddig három szakaszban építették fel. Bár ezzel is dobogósak a szélerőművek között, de egy további, negyedik fejlesztési szakaszra vonatkozó tervvel is előálltak már. Ha sikerül megegyezni az uralkodó család képviseletével a terület, valamint a The Crown Estate-tel a tengerfenék használatáról, akkor már csak néhány formaságra van szükség a munkálatok megindításához. Az új világelső szélfarm 277 szélturbinából fog állni, melyek egyenként 260 méter magasak és 107 méteres lapátokkal vannak felszerelve.
20240708_tma_3_resz
https://ng.24.hu/tudomany/2024/07/05/fogyaszto-gyogyszer-mellekhatasa/
Furcsa mellékhatása van a népszerű fogyasztó gyógyszereknek
Eredetileg a cukorbetegség gyógyszerének készült, azonban ma már a legtöbben csak fogyasztószerként ismerik azokat a szereket, amelyeket a Novo Nordisk és az Eli Lilly gyárt. E szerek egy GLP-1 nevű hormont, vagyis a glukagonszerű peptidet utánzó szemaglutid hatóanyagot tartalmaznak, amely a vércukorszint szabályozásában lát el fontos szerepet. Nincs azonban olyan molekula a testünkben, amelynek pusztán egyetlen egy területen lehet hatása – vagyis mellékhatásokkal mindig számolni kell.
Nemrégiben e GLP-1 gyógyszerek különös mellékhatására derült fény. Úgy tűnik, a szer talán fokozza a termékenységet, legalábbis számos esetben olyan nők is teherbe estek, akiket korábban terméketlennek diagnosztizáltak, vagy akik fogamzásgátló tablettát szedtek, számolt be a Nature.
A szemaglutid egyrészt javíthatja a nők saját hormonháztartását a fogyás révén, és ezzel azok, akik korábban az elhízás miatt nem megfelelően működő petefészkeik miatt nem eshettek teherbe, esélyt kaptak egy babára. A 2-es típusú cukorbetegség és a PCOS nevű petefészek-betegség is gyakran jár együtt az elhízással, ami szintén termékenységi problémákkal jár. A férfiak termékenységét is rontja az elhízás, így az ő esetükben is lehet pozitív hatásuk a GLP-1 szereknek.
A pontos összefüggéseket csak úgy lehet persze kideríteni, ha rengeteg adat érkezik. Mivel egyre többen szedik ezeket a fogyasztószereket (és sok 2-es típusú diabéteszest is sikerrel kezelnek velük), valószínűleg néhány éven belül elegendő információ lesz már a helyes következtetésekhez is.
https://ng.24.hu/termeszet/2024/07/04/bogancslepke-atlanti-ocean-del-amerika/
4200 kilométert repül az óceán fölött a lepke
A bogáncslepkét nem véletlenül vizsgálják oly sokat, nemcsak gyönyörű, hanem rendkívüli távolságokat képes megtenni, egy egészen friss kutatás pedig újabb rekordját mutatta be: ezúttal Afrikából Dél-Amerikába sikerült átkelnie.
Ezek a lepkék Dél-Amerikában nem jellemzőek, így amikor párat befogtak közülük a kontinensen, vizsgálni kezdték őket, hogy valóban Afrikából érkeztek-e.
Jól ismert, hogy a Szahara pora átkel a szelekkel az Atlanti-óceánon, és Dél-Amerikában tápanyagokkal látja el a növényeket. Ezek a szelek egy meghatározott kelet-nyugati útvonalat követnek, így adott volt, hogy valószínűleg ezekkel az áramlatokkal együtt érkezhettek.
A kutatók még egy bizonyítékot szereztek: a lepkék stabilizotóp-vizsgálata révén is feltárták, hol táplálkozhattak, mielőtt a dél-amerikai kirándulásukra sor került volna. A stroncium-izotópok alapján a lepkék Európában születhettek, brit, francia és portugál területen töltötték hernyókorukat. Amikor kifejlett lepkeként kibújtak a bábbőrből, délnek vették az irányt.
Pár falat erejéig megálltak Marokkóban, majd „alig” 3000 kilométeres út után Mali, Szenegál és Bissau Guinea területén falatozgattak tovább. Itt azután felkapták őket azok a felszálló légáramlatok, amelyekkel a szaharai portömegek is nyugatra jutnak, és további 4200 kilométert követően landoltak Dél-Amerikában.
A befogott három lepke korát kb. 3-4 hetesnek becsülték a kutatók, ez pedig azt mutatja, hogy kifejlett lepkeként rögtön délre utazhattak. A bogáncslepkék „egy tank nektárral” 780 kilométert tudnak repülni, vagyis ezt követően le kell szállniuk táplálkozni. A számítások szerint a kérdéses lepkéknek kb. 5-8 napjába telhetett, mire a passzátszelek segítségével átjutottak az óceánon.
20240708_tma_4_resz
https://itbusiness.hu/technology/ipar-4-0/japan-foldalatti-futoszalag/
Egy óriási, földalatti, automatizált futószalagot épít Japán
A japán közlekedési és idegenforgalmi minisztériumnak első pillanatra talán kissé őrültségnek hangzó ötlete született a logisztikai hatékonyság növelésére, a közúti forgalom csökkentésére és az ázsiai országot sújtó, egyre drámaibbá váló munkaerőhiány-válság elkerülésére: egy 310 mérföldes (~499 km-es), teljesen automatizált földalatti szállítórendszer kiépítése, amelynek célja, hogy a csomagokat Tokióból Oszakába és vissza szállítsa. A minisztérium becslése szerint ez az új szállítási rendszer napi 25 ezer teherautónak megfelelő rakományt fog kezelni, ami a környezetszennyezést is csökkenteni fogja.
A forgalmi dugók megszüntetése és a CO2-kibocsátás csökkentése azonban nem a terv legfőbb előnye. A japán kormány szerint a legnagyobb probléma, amit ez a Godzilla méretű szusifutószalag megoldhat, hogy már egyszerűen nincs elegendő sofőr a teherautók vezetéséhez. A japán kormány legfrissebb adatai szerint a 2023. október 1-jéig tartó évben 837 ezer embert veszített az ország, ami a legnagyobb éves csökkenés a feljegyzések 1950-es kezdete óta – mindez körülbelül napi 2293 fős csökkenésnek felel meg, vagyis óránként 96 elhunytat jelent. Fumio Kishida miniszterelnök szerint Japán annak a határán van, hogy nem lesz képes fenntartani a társadalmi funkciókat. Eközben a kis csomagküldemények száma az elmúlt 30 évben megduplázódott az online vásárlás térnyerésének köszönhetően. A jelenlegi logisztikai infrastruktúra nehezen boldogul, és ez csak rosszabb lesz.
A rendszer teljesen automatizált, elektromos meghajtású raklapokat fog használni, amelyek egyenként akár egy tonna rakomány szállítására is képesek. Eredetileg ezek a meglévő autópályák középső szakaszán futó síneken közlekedtek volna, de a kormány most az ezen útvonalak alatti alagutak felé hajlik.
Japán nem az egyetlen ország, amely a logisztikai problémájának csúcstechnológiai megoldását fontolgatja, de a japán városok népsűrűsége miatt messze az ő projektje a legambiciózusabb és legbonyolultabb. Svájc, Kína és Hollandia is dolgozik a japán futószalaghoz hasonló rendszereken.
A svájci Cargo Sous Terrain (CST) projekt célja, hogy 2045-ig újabb 310 mérföld hosszú, földalatti alagúthálózatot hozzon létre a teherszállítás számára, hogy összekösse az összes svájci nagyvárost, köztük Zürichet, Bázelt és Genfet. A rendszer háromsávos alagutakban kerekeken közlekedő, automatizált, vezető nélküli elektromos járműveket használ majd, amelyek állandó, 19 mérföld/órás (31 km/h) sebességgel képesek haladni.
Kína több nagyvárosban, többek között Pekingben és Sanghajban fejleszti a városi földalatti logisztikai rendszereket (ULS). Ezek a rendszerek automatizált irányított járműveket (AGV) és szállítószalagokat használnak az áruknak a kiterjedt földalatti alagúthálózaton keresztül történő szállítására.
Hollandia szintén vizsgálja a föld alatti áruszállítási rendszereket, különösen a nagy átmérőjű alagutakra összpontosítva, amelyek a városi elosztóközpontokat kötik össze a kulcsfontosságú közlekedési csomópontokkal, például a repülőterekkel.
20240708_tma_5_resz
https://sg.hu/cikkek/it-tech/158100/a-kutyuk-miatt-tobbet-hisztizik-a-gyerek
Többet hisztizik a gyerek a kütyük miatt
A digitális eszközök alkalmazása hosszú távon nem segít a kisgyerekek hisztijének kezelésében, hanem inkább súlyosbítják az érzelemszabályozási problémákat – derül ki egy magyar-kanadai friss kutatásból. A vizsgálatot végző pszichológusok azt találták, hogy azok a gyerekek, akik digitális eszközt kapnak a kezükbe a dührohamaik csillapítására, nem tanulják meg, hogyan szabályozzák az érzelmeiket, ami hosszú távon súlyos problémákhoz vezet az érzelmek és viselkedés szabályozása terén.
Ez azért lehet, mert ha a gyermek figyelmét mindig külső ingerekkel próbálja a szülő lekötni, akkor a gyerek nem tanulja meg, hogy ő maga hogyan irányítsa azt.
A kutatást vezetőszakemberek szerint fontos, hogy a szülők ne kerüljék el azokat a helyzeteket, amelyek frusztrálók lehetnek a gyermek számára, a gyerekeknek pedig meg kell tanulniuk, hogyan kezeljék a negatív érzelmeiket. „Ebben a tanulási folyamatban a szüleik segítségére van szükségük, nem pedig egy digitális eszközre” – vélik a szakemberek.
A kutatók azt javasolják, hogy a szülők támogassák gyermekeiket a nehéz helyzetekben, segítsenek felismerni érzelmeiket, és tanítsák meg azokat kezelni. Ehhez egy módszer lehet, ha a szülő visszatükrözi a gyermek érzelmeit, például megpróbálja megfogalmazni, és kimondani, hogy mi lehet a gyerek frusztrációjának az oka. A gyerek így megtanulja felismerni saját érzelmeit, ami előfeltétele annak, hogy szabályozni is tudja őket.
Egy évtizeddel később fogják beindítani a világ legnagyobb fúziós erőművét
A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER, International Thermonuclear Experimental Reactor) 35 ország magfúzióból származó villamos energia előállítására irányuló törekvése, bejelentette, hogy legalább nyolc évvel elhalasztják az üzemeltetés megkezdését.
A tokamak egy olyan, általában tórusz alakú berendezés, amely képes a benne körben elhelyezett, elektromágnesek által létrehozott mágneses mezőben az extrém hőnek és nyomásnak kitett, plazmává átalakult gázokat tárolni. A forró plazmát erős mágnesek segítségével tartják távol a kamra falától, a hőt pedig arra használják, hogy vizet gőzzé forraljanak, amely turbinákat hajt meg, és így villamos energiát termel.
Az ITER megépítette a világ legnagyobb tokamakját, és azt reméli, hogy deutérium-trícium plazmát fog létrehozni, amelyben a fúziós körülményeket főként a belső fúziós fűtés tartja fenn, és nem kell folyamatosan energiát bevinni. A projekt célja, hogy 50 MW bemenő energiából 500 MW fúziós energiát állítson elő, egy olyan demonstrációként, amely utat mutat a kereskedelmi hasznosítás számára. Az ITER működéséhez 6000 tonnányi mágnes kell, amely 41 gigajoule energia tárolására képes.
Ami a határidőket illeti 2016-ban 2025-ös indulást prognosztizáltak, most viszont a 2039-es évet emlegetik, mivel további kutatásokat és építéseket akarnak végezni a szakemberek.
Az egyik nagy változás az alaptervhez képest az, hogy a tokamak első falához – a plazmával szemben lévő részhez – berillium helyett volfrámot használnak. Az ITER szakemberei úgy döntöttek, hogy a volfrám „relevánsabb a jövőbeni felhasználás és az esetleges kereskedelmi fúziós berendezések számára”. A terv megvalósításához további 5 milliárd euróra lesz szükség.
20240708_tma_6_resz
https://hvg.hu/tudomany/20240704_floridai-lohangya-serules-amputacio-mutet-beavatkozas
A kutatók is ledöbbentek: amputálják sérült társuk lábát a hangyák, hogy megmentsék az életét
Meglepő felfedezést tettek a németországi Würzburgi Egyetem kutatói a floridai lóhangyák viselkedésében. Ilyen tudatos viselkedés eddig csak az embernél volt megfigyelhető.
A lábsérülést általában zsákmányszerzéskor szerzik, az amputálást rágással végzik el, viszont csak akkor, ha muszáj. A sérült lábat egyébként jellemzően csak tisztára nyalják, és nem hajtanak végre „műtéti” beavatkozást, tehát csak bizonyos sérülések esetén végzik el az amputációt, ami arra utal, hogy módszeres és tudatos gyakorlatról van szó.
Az amputált lábú hangyáknak a túlélési rátája 90 százalékos, vagyis a beavatkozás elvégzése nagyon is helyes lépésnek tűnik. A kutatók szerint az igazán meglepő a dologban az, hogy az amputáció konszenzuson alapul: a sérült hangya megmutatja a lábát a társának, majd nyugodtan megvárja, hogy az lerágja azt. Miután a láb leesik, a friss sebet is megmutatja neki, amit a társa tisztára nyal, hogy fertőtlenítse.
A megfigyelések során az is kiderült, hogy a hangyák csak akkor rágták le a társuk lábát, ha combsérülést szenvedtek. A tudósok ezután kísérletezni kezdtek, és amputálták azon hangyák lábát, akiknek csak az alsó lábszáruk sérült. A túlélési arány itt alig 20 százalékos volt.
A microCT-vizsgálatok azt mutatták, hogy a hangyák combjában lassabb a vérnyirok (hemolimfa) áramlása, mint az alsóban. Éppen ezért, ha a láb felső része sérül, akkor egy gyorsan elvégzett beavatkozással megelőzhető a fertőzés, míg az alsó lábszár esetében ez nem mondható el, ott ugyanis a gyors áramlás miatt sokkal gyorsabban végbe mehet a fertőzés. Fantasztikus, hogy a hangyák is tisztában lehetnek ezzel.
https://hvg.hu/tudomany/20240704_kozossegi-media-remalmok-elte-kutatas
Valóságos rémálom, amit a közösségi média túlzott pörgetése okoz
Minél több időt tölt valaki a közösségi platformok böngészésével, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy lesznek az ott látott tartalmakkal kapcsolatos rémálmai – mondja ki egy új nemzetközi kutatás, amely Zsila Ágnes, az ELTE munkatársának vezetésével készült.
Mint az ELTE közleménye kiemeli: az utóbbi években rohamosan nőtt a közösségimédia-felhasználók száma, és szinte kötelezővé vált a jelenlét ezeken a platformokon. A fiókja ellenőrzése, a posztok böngészése sokaknál már a napi rutin részévé vált – ez azonban növeli a függőség kialakulásának kockázatát, ráadásul számos kutatás rámutatott arra, hogy a közösségi média túlzott használata olyan mentális problémákhoz vezethet, mint a depresszió, a szorongás, a rossz alvásminőség vagy az élettel való alacsonyabb elégedettség.
Sőt, a mostani kutatás azt mutatta ki, hogy a túl sok online jelenlét összefügg a közösségi médiával kapcsolatos rémálmok gyakoribb előfordulásával.
Azt tudjuk, hogy az álomelméletek szerint az ébrenlét alatt átélt élményekkel alvás közben az ember újra találkozhat – ennek fényében, ha napközben sok időt töltünk a közösségimédia-platformokon, könnyen előfordulhat, hogy azok az álmainkban is megjelennek. Amennyiben az online világgal kapcsolatos aggodalmai vagy rossz tapasztalatai vannak egy illetőnek (például kiberbűnözés, dezinformáció), úgy az ezekből fakadó szorongása negatív érzelmi töltetet adhat az álmainak – magyarázzák a szakemberek.
A leggyakrabb rémálmok az online térrel kapcsolatban: a tehetetlenség és a kontrollvesztés.
A kutatók figyelmeztetnek: a technológia térnyerésével ezek az álmok egyre gyakoribbá válhatnak. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, érdemes odafigyelni az online töltött idő mennyiségére és minőségére, különösen az elalvás előtti órában – javasolják az ELTE kutatói.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
2°C
Vélemény, hozzászólás?