A tudomány mai állása – Strasszer Andreával pénteken 9-től

Az április 26-odikai műsor tartalmából…

1.

https://raketa.hu/barkit-szuperhosse-valtoztat-a-minden-terepen-hasznalhato-exoszkeleton

Bárkit szuperhőssé változtat a minden terepen használható exoszkeleton

Az állóképesség már nem szükséges követelmény az extrém túrázáshoz – legalábbis ezt ígéri a sci-fiből szalajtott, mesterséges intelligencia által vezérelt exoszkeleton. Ezek a mozgást segítő eszközök jelenthetik a kültéri hobbik jövőjét, és az egyik legújabb verzió konkrétan azt ígéri, hogy jelentősen javítja az emberi képességeket a kültéri környezetben.

A szerkezet egy erős motorral van felszerelve, a derékra és a combra erősíthető fel, és 900 watt extrateljesítményt ad hozzá a gyalogláshoz, túrázáshoz, falmászáshoz vagy akár a futáshoz. Az eszköz akár 38 kg-os terhelést is elbír, és 26 km/h-t meghaladó sebességet tesz lehetővé. Mivel rendkívül kompakt, könnyen becsomagolható az utazáshoz, a mozgás mellett megkönnyítheti a nehezebb hátizsákok cipelését is, a gyaloglást pedig úgy teszi hatékonyabbá, hogy akár 50%-kal csökkenti az energiafelhasználást, így hosszabb túrákat tesz lehetővé minimális fáradtság mellett. Mindezt az eredményt a gyártó olyan kifinomult mesterséges intelligencia-algoritmusokkal éri el, amelyek elemzik a láb mozgását és valós időben hangolják ehhez a motor teljesítményét, biztosítva az egyéni járásstílushoz igazított optimális teljesítményt.

De vajon mi a története ennek az eszköznek? Az első hasonló, rekreációs teljesítményt fokozó exoszkeletonok először több mint egy éve bukkantak fel, és váltak népszerűvé. A működésük alapja az elektromos kerékpárokra emlékeztet: magyarán egy adott rekreációs tevékenységhez szükséges erőfeszítés egy bizonyos hányadát a motor leveszi az ember válláról.

És hogy mi a szépséghibájuk? Csak annyi, amennyi az elektromos kerékpároknál: egyelőre az aksijuk 25-30 km-t bír egyetlen töltéssel, viszont menet közben lehet aksit cserélni, ha többet viszünk magunkkal.

2.

https://ng.24.hu/tudomany/2024/04/17/kullancs-hangya-feromon-kullancsriaszto/

Hangyák védhetnek meg bennünket a kullancsoktól

Valószínűleg nem sokan tudtuk eddig, hogy a kullancsok legfontosabb természetes ellenségei a hangyák, szerencsére azonban maguk a kullancsok tudják. A kullancsokkal a legnagyobb probléma az, hogy számos betegséget terjesztenek, s emiatt közellenségnek számítanak. Azonban nem létezik ellenük olyan speciális irtószer, amely csakis rájuk végzetes: amiket ellenük használni szoktak, az minden egyéb ízeltlábút is elpusztít, így a katicát, a méhet és hasonló, az ember számára fontos állatot is.

A kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a kullancsok legnagyobb ellenségeik a hangyák, olyannyira, hogy nem a hangyákat, hanem a hangyaszagú helyeket is elkerülik, éppen ezért a kutatók most azon dolgoznak, hogy a hangyák feromonjaiból kikeressék azt, amelyet az élősködők érzékelve elkerülik a „hangyaszagú” helyeket. Egy ilyen anyagból akár testre fújható, hatékony riasztószert is lehetne készíteni, de egy-egy gyakran látogatott területet, például turistautat, kempinget is meg lehetne óvni a kullancsoktól anélkül, hogy az ott élő teljes ízeltlábú-állományt el kellene pusztítani.

3.

https://raketa.hu/elkeszult-az-elso-programozhato-fennyel-mukodo-chip

Elkészült az első programozható, fénnyel működő chip

A Valenciai Egyetem gyümölcse az első univerzális, programozható és sokoldalú fotonikus chip.

Az AI korunk sláger technológiája, de a pörgő fejlesztések meg is növelték a mind robusztusabb szilícium chipek iránti keresletet, amelyek képes futtatni a közeljövő AI-modelljeit. Nem kevés ígéretes fejlesztés akad, amelyek célja kisebb és gyorsabb chipek létrehozása, mindezek ellenére a hagyományos elektronikus számítástechnika korlátai idővel valószínűleg megkerülhetetlenekké válnak. Ennek legfőbb oka, hogy a tradicionális elektronikus chipek az elektronok áramlásának a segítségével működnek, ami az ellenállások és a tranzisztorok segítségével valósul meg – ez az eljárás azonban jelentős hőt termel. Mindez pedig különösen problémás az AI-alkalmazások és az adatközpontok esetében, ahol a rengeteg chip már kifejezetten nagy mennyiségű hőt ad le, amit csak komplex hűtőrendszerekkel lehet kezelni.

A hagyományos szilícium chipekkel ellentétben a fotonikus chip viszont elektronok helyett fotonokat (fényrészecskéket) használ az adatfeldolgozáshoz, és tranzisztorok és ellenállások helyett optikai alkotórészekre, például hullámvezetőkre és lézerekre épül. Ez a módszer további miniatürizálást, gyorsabb adatfeldolgozást és minimális hőtermelést tesz lehetővé. Ráadásul ez a technológia skálázható, és zökkenőmentesen integrálható a meglévő adatfeldolgozási módszerekbe.

A világ első többfunkciós fotonikus chipjének mostani bemutatása mindezek miatt komoly technológiai áttörést jelent.

4.

https://raketa.hu/az-autos-gps-ek-ose-magnoszalagokon-tarolta-a-terkepeket-es-iranyture-hagyatkozott-muholdak-helyett

Ilyen volt az autós GPS őse

Mára megszoktuk, hogy nem csak a telefonjaink vagy az autóink, néha még az óráink is képesek megmondani, hogy merre járunk és merre kéne tartanunk – mindezt a műholdaknak köszönhetjük, de vajon mi volt addig, amíg nem voltak ezek az égi szerkezetek?

Jó negyven éve, amikor a GPS technológia még messze nem tartott ott, mint ma, megálmodói mégis el tudtak készíteni egy autókba szerelhető számítógépes navigációs rendszert. A kevesek által ismert kütyü megjelenésekor, 1985-ben a GPS technológia polgári használatát már beígérték ugyan, de még nem volt elérhető, csak katonák számára. 1983-ban ugyanis egy szovjet elfogó vadászgép lelőtt egy New Yorkból Szöulba tartó utasszállítót, miután az tiltott területre tévedt. Mivel a hibát navigációs problémák okozták, Ronald Reagan amerikai elnök úgy rendelkezett, hogy az addig katonai célokra fejlesztett GPS-t, amint eléggé fejletté válik, elérhetővé kell tenni a civil felhasználók számára is.

A mai szemmel már-már újra vonzó, retrofuturisztikus, fekete alapon zöld képernyőjű, kétoldalt hat-hat gombbal felszerelt kütyü GPS nélkül határozta meg, hogy merre tart. Mindehhez szükség volt a hátsó ablakba épített iránytűre, a zenei kazettákat lejátszó magnóknál negyvenszer gyorsabban működő, speciális magnóra, valamint egy fém dobozra a csomagtartóban, ami a processzort és az alaplapot tartalmazta.

A választott módszer a „dead reckoning”, azaz a közvetett becslés volt – ennek a lényege, hogy ha tudom, hogy honnan indulok, milyen irányba és milyen gyorsan haladok, akkor azt is tudnom kell, hogy épp merre járok. A fejlesztők azonban tisztában voltak azzal, hogy ez a technológia annál kevésbé precíz, minél messzebbre utazunk, így aztán egy elektronikus térképen figyelték, hogy hol kell járnia az autónak, és ezt minden kanyarban ellenőrizték is – amikor az autó befordult, a helyzetét a legközelebbi sarokhoz igazították.

5.

https://www.zoldpalya.hu/varos/a-washingtoni-egyetem-kutatoi-egy-uj-innovacioval-kuzdenenek-a-globalis-felmelegedes-ellen-355092.html

Új innovációval küzdenének a globális felmelegedés ellen a Washingtoni Egyetem kutatói

Egészen konkrétan: mesterséges felhőkkel.

A 21. század embere számos kihívás előtt áll, ami viszont továbbra is a leggyorsabb megoldást igénylő probléma, az a földi klíma átlaghőmérsékletének megállíthatatlan emelkedése, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra felmelegedését is.

A Washingtoni Egyetem kutatóinak az az elképzelése, hogy mesterséges felhőkkel töltenék fel a Föld légkörét, hogy így védjék a Nap felmelegítő hatásától. Ebben a különbség a korábbi ötletekhez képest az, hogy viszonylag egyszerűen kivitelezhetőnek tűnik.

A gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az óceánról kiindulva felerősítenék a meglévő felhők fényvisszaverő képességét. Ehhez az alacsonyabb légrétegekben szálló páratömegekbe sórészecskéket juttatnának el, amit értelemszerűen helyben nyernének ki a vízből. A procedúra kivitelezésének tényleges részleteit sajtóértesülések szerint egy csoport már most is teszteli. Azt szeretnék elérni, hogy a feladatra használt eszköz egyenletes nagyságú részecskéket juttasson el a megfelelő helyre. Ez azért fontos, hogy egységes és megfelelő fényvisszaverő képességgel bírjon a félszintetikus felhő. Ez a módszer az elmélet szintjén lényegesen veszélytelenebbnek tűnik a korábbi ötleteknél, ám így is rejt magában némi kockázatot. Ugyanis a művelet felborítja a csapadékeloszlás természetes rendjét, ez elbillentheti a klíma egyensúlyát is, és akár tartósan változtathat az éghajlaton. A másik komoly kockázat abban van, hogy a légkörbe juttatott só is belekerül a lehulló csapadékba. A vizsgálatok még egyelőre zajlanak, de a kutatásban résztvevők szerint túl sok választásunk nincs. A klímaváltozás ellen hamar lépni kell.

6.

https://www.zoldpalya.hu/varos/az-ejszakai-fenyek-is-novelhetik-a-stroke-kialakulasanak-kockazatat-355013.html

A stroke kialakulásának kockázatát az éjszakai fények is növelhetik

Bár az éjszakai Földet ábrázoló képek meglehetősen látványosak, a fényszennyezés rendkívül veszélyes lehet hosszú távon nemcsak az élővilágra, de az emberi egészségre is.

Egy új tanulmány arra mutatott rá, hogy az agyérgörcs kockázata nő a kültéri fényszennyezéssel, amiben az urbanizált lakosság 80 százaléka lehet érintett. A túl sok éjszakai kültéri fénynek való kitettség és a stroke kialakulásának kapcsolatát vizsgáló kutatásban 28 000 kínai nagyvárosi lakos vett részt. A kutatást végző szakemberek megállapították, hogy az éjszakai mesterséges kültéri fénynek leginkább kitett embereknél 43 százalékkal nagyobb volt az agyi érrendszeri betegség kialakulásának kockázata, mint a legalacsonyabb szintű mesterséges fénynek kitett embereknél. A mesterséges fénynek való folyamatos éjszakai kitettség elnyomhatja az alvást elősegítő hormon, a melatonin termelését. A rosszul alvó emberek a jól alvókhoz képest nagyobb valószínűséggel tapasztalnak az idő múlásával szív- és érrendszeri problémákat. A vizsgálatban részt vevők közül 1278 embernél alakult ki agyi érrendszeri betegség, köztük 777 esetben iszkémiás stroke, ami az agyi érrendszeri katasztrófák leggyakoribb típusa.

Készültek korábban is olyan tanulmányok, melyek összefüggésbe hozták az erős, mesterséges fénynek való fokozott kitettséget a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával, de ez volt az első, amely ezt kézzelfogható bizonyítékokkal tudta alátámasztani.

7.

https://bitport.hu/sikeres-volt-a-szamitogeppel-iranyitott-kiborgcsotanyok-bevetese

Sikeres volt a számítógéppel irányított kiborgcsótányok bevetése

Az új megközelítés megoldaná a több robotból álló rendszerek navigálásának olyan problémáit, mint amilyen a robotok ütközése, az ismeretlen környezethez való alkalmazkodás vagy az energiahatékonyság.

A szingapúri Nanyang Műszaki Egyetemen (NTU) már évek óta kísérleteznek a madagaszkári bütykös csótányok egy központi számítógépen keresztül történő, távoli irányításával. Az állatok a rájuk applikált „hátizsákokon”, illetve az érzékszerveikre csatlakozó elektródákon keresztül kapják a parancsokat, ezen felül szenzorokat, sőt akár kamerát is cipelhetnek magukkal. Mivel beleférnek olyan helyekre is, ahova az emberek nem, és jobb állóképességüknek köszönhetően tovább maradhatnak mozgásban, a kutatók várakozásai szerint nagyon hasznosak lehetnek például a természeti katasztrófák helyszínén végzett kutatás-mentésben.

A tudósok egyik legutóbbi beszámolója szerint legutóbb sikeresen megoldották egy 20 csótányból álló raj irányítását, ami valóságos katonai egységként kelt át egy homokos dombon. A kísérletek során a központi számítógép szoftvere kijelölt néhányat a rovarok közül, amelyek vezetőként működtek, és a többiek őket követve haladtak. Az állatokat jobbra-balra vezényelték, de az akadályok között saját maguk keresték meg az áthaladás módját, sőt egymásnak is segítettek, amikor valamelyik a hátára fordult. A kutatók szerint a raj jól alkalmazható lehet majd az említett természeti katasztrófák során, vagy általában a nagyobb területeken végezhet környezeti méréseknél.

8.

https://sg.hu/cikkek/auto/157095/az-autogyartok-keptelenek-a-kengurukra-figyelmezteto-szoftvert-fejleszteni

Képtelenek a kengurukra figyelmeztető szoftvert fejleszteni az autógyártók

Az autógyárak és a kutatók éveken át próbáltak olyan rendszereket létrehozni, amelyek felismerik vagy elriasztják az állatokat. Azonban az erszényesek szinte lehetetlen technikai kihívást jelentenek, az autók érzékelői egyszerűen nem reagálnak az ugrálva közlekedő állatok esetében. A kenguruk teljesen máshogy néznek ki a levegőben, mint amikor pihennek. Ráadásul nagyon gyorsak, kiszámíthatatlan módon ugrálnak, és a levegőben manővereznek, hogy összezavarják a ragadozókat és elmeneküljenek azok elől.

Amikor egy kenguru a levegőben van, az autó érzékelője elveszíti a viszonyítási pontot, hogy hol is van valójában. Így mivel járműalapú technológia nem áll rendelkezésre, a kutatók nyíltan kimondták, hogy a kenguruütközések gócpontjaival rendelkező városoknak saját módszereket kell találniuk a balesetek mérséklésére. Az ausztrálok ultrahangos frekvenciákat és élénkvörös fényeket használtak a kenguruk elriasztására, de nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a kenguruk ezeket fenyegetésként értelmeznék, hogy kikerüljék őket. Ezen kívül azokat a virtuális kerítéseket is kipróbálták, melyeket az Egyesült Államokban és Európa egyes részein már közel 20 éve használják a szarvasok elriasztására (például mozgásérzékelők által aktivált fényszórók, amelyek távol tartják az állatokat az utaktól.) Egy kísérlet szerint ez is bevált. A kérdés mégis az, hogy ez megnyugtatja-e a kutatókat, vagy továbbra is keresik egy ugráló szoftver lehetőségét.

9.

https://www.origo.hu/techbazis/2024/04/robottanar-fogja-pontozni-a-diakok-dolgozatait#google_vignette

Robottanár fogja pontozni a diákok dolgozatait

Nem szeretné Texas, ha mesterséges intelligencia által hajtottnak titulálnák a rendszerét, de nagy szenzációra készül idén az állam oktatási hivatala: emberek bevonása helyett javarészt gépileg kívánja kiértékelni a harmadiktól a nyolcadik osztályig minden évben megíratott kompetenciamérést. Ennek célja a diákok képességeinek és az iskolák teljesítményének a vizsgálata, hazánkban is rendszeresen készít efféle felmérést az Oktatási Hivatal.

Az idei kísérlet során a texasi hivatal egy általa „automatizált értékelőmotornak” nevezett rendszerrel kívánja kiértékeltetni a diákok által beadott dolgozatokat, a véletlenszerűen kiválasztott negyedüket pedig kontroll jelleggel a megszokott pontozókkal is átnézeti. Emiatt idén kétezernél is kevesebb emberi pontozót bérel majd fel, míg a tavalyi klasszikus kiértékeléshez olyan hatezer főre volt szüksége.

Az automatizált rendszert szándékosan nem kívánja mesterséges intelligenciát használóként tálalni az oktatási hivatal, azonban a fogalmazást igénylő válaszokat lényegében ugyanolyan szövegelemző rendszer fogja elemezni, mint ami a ChatGPT-hez hasonló szolgáltatásokban is működik. Az amerikai állam reményei szerint ha jól működik a rendszer, akkor évente akár 15-20 millió dollárt (olyan 5,5-7,3 milliárd forintot) is megspórolhat a kompetenciamérés kiértékelésén.

10.

https://gyartastrend.hu/cikk/lezervetitesek-olimpiai-show-musorok-es-mesterseges-holdak

Így működnek a lézershowk

Manapság minden nagy rendezvényen láthatunk szemkápráztató lézershow-kat. Lézervetítéseket használnak szakmai vásárokon, reklámokban, a művészetekben és építészeti eseményeken. De vajon hogyan működik egészen pontosan a lézertechnika?

Egy minta – például egy logó, felirat vagy mesefigura-szerű mozgókép – létrehozásakor a lézervetítés az emberi szem tehetetlenségére támaszkodik. Pontosabban mondva az agyban lejátszódó képfeldolgozásra, amely másodpercenként 24 képkockából álló filmből hoz létre egy folyamatot. Ha a lézersugár elég gyorsan mozog, akkor az ember a kivetített animációt „látja” a körbe-körbe mozgó fénypont helyett. Ennek érdekében a projektorban lévő fénysugarat eltérítik két tükör segítségével, mozgását elektromágneses úton indukálják, és nagyon magas sebességet ér el.

Egy másik korlátozó tényező a szín. Egy lézer színe attól a lézeraktív anyagtól függ, amelyben a fénysugarat létrehozzák. Lézervetítés esetében ez az anyag a félvezető, mivel itt diódalézereket vagy a Coherent OPSL-forrásait használják. A lézerdiódák azonban csak néhány alapszínt tudnak létrehozni, főként pirosat, zöldet és kéket. A fehér sugár létrehozásához többféle színű sugarakat kell „kollineárisan egymásra helyezni”. Ugyanez a helyzet a többi szín esetében is: a teljes színskála különböző tónusainak eléréséhez az egyes sugarak intenzitását kell módosítani.

A trükk az, hogy a különböző hullámhosszúságú lézerforrásokat a lehető legkollineárisabban kell egymásra helyezni. Ez minél precízebben van elvégezve, annál élesebbnek és pontosabbnak fog tűnni a végső fénysugár az emberi szem számára.

11.

https://hvg.hu/tudomany/20240419_zurichi-muszaki-egyetem-robot-spacehopper-aszteroida-hold-ugralas

Aszteroidák felszínén ugrálhat egy speciális háromlábú robot

Két és fél éve fejlesztik a Zürichi Műszaki Egyetem hallgatói azt a háromlábú robotot, ami a tervek szerint képes lesz a mikrogravitációban ugrálni. Az eszköznek a jövőben aszteroidákon és a holdakon lehet majd nagy hasznát venni. A SpaceHopper segítségével sok fontos információt lehet majd kinyerni a különböző felszínekből, ezek az információk közelebb vihetnek olyan fontos dolgok megfejtéséhez, mint az élet eredete vagy a Földön található víz forrása.

A robotnak alapvetően nincs preferált iránya, vagyis egyik oldala sem tekinthető sem az elejének, sem a hátuljának. Összesen kilenc motorja van, ez lehetővé teszi, hogy nagy távolságokra ugorjon alacsony gravitációs környezetben és már közvetlenül a leszállás után is képes az önműködésre, vagyis az általa szállított tudományos eszközök biztonságban lehetnek. A gépet nemrég tesztelték is. A diákok egy repülőgép segítségével hajtottak végre olyan manővert, ami mikrogravitációs környezetet szimulál a gép belsejében. Ennek köszönhetően kiderült, hogy a robot magabiztosan képes tenni a dolgát.

12.

https://gyartastrend.hu/cikk/onalloan-javitjak-egymast-a-mesterseges-intelligencias-robotok

Önállóan javítják egymást a robotok

Az egyik háztartási robotokat gyártó cég robotjavító műhelyt állított fel, ahol a robotok autonóm módon kicserélik egymás alkatrészeit. A cég tavaly debütált azzal a nyílt forráskódú háztartási robottal, amely a világ egyik legfejlettebb MI-s robotja. Az eszköz ételt főz, takarít, szortíroz, bort tölt egy pohárba, bepakolja a ruhákat a szekrénybe, illetve most már más robotok javításával is megbirkózik.

A kutatócsoport néhány változtatást végzett a robotokon, hogy képesek legyenek saját maguk vagy robottársaik működési hibáit felismerni és kijavítani. A régi markolók ollós mechanizmusát sínes rendszerrel váltották fel, amely lehetővé teszi a kisebb tárgyak megragadását. Emellett finomították a kisebb, szélesebb látómezővel rendelkező kamerák passzív gravitáció-kompenzációs beállítását, hogy támogassák a vezető karokat a teleoperációhoz. A csapat egy új szimulációs MI-modellt is kifejlesztett, amely nagyobb pontossággal és jobb vizuális megjelenítéssel segíti a tanulási feladatokat.

A kutatók az elmúlt egy évben tesztelték a javítórendszereket, és most egy sor videót tettek közzé arról, hogy a robotok autonóm módon hajtanak végre szervizelési feladatokat, miközben valós időben alkalmazkodnak a helyzethez. Bár láttunk már korábban is humanoidokat szennyest hajtogatni, ezeknek a robotoknak feladata ugyanakkor már az volt, hogy egy inget felrakjanak egy fogasra, és azt felrakják egy közeli állványra. A betanítás figyelembe vette a különböző színű tárgyakat, de nem tartalmazott példákat felnőtt ingekre. A robot mégis kivette a pulóvert és máshova pakolta, vagyis a modell képes volt általánosítani és elvégezni a feladatot.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .