A veszélyhelyzettel összefüggő, szociális ellátásokat érintő változások

Ezúttal e rendelet szabályai közül elsősorban a szociális és azzal egy tekintet alá eső ellátásokra vonatkozókat ismertetjük részletesebben, amelyek olvasóinkat is érinthetik. A rendelkezések főként arra irányulnak, hogy a különféle ellátásokkal, kedvezményekkel kapcsolatban azok folytonosságát biztosítsák a veszélyhelyzet időtartama alatt.

Ennek megfelelően a veszélyhelyzet megszűnéséig nem végezhetők el az egészségi állapottól, fogyatékosságtól függő ellátásokra vonatkozó felülvizsgálatok, ilyen felülvizsgálat érdekében irat nem kérhető be, illetve erre hivatkozva ezek az ellátások, kedvezmények, mentességek nem szüntethetők meg a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig. Nagyon fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a fent ismertetett rendelkezések nem jelentik azt, hogy az érintett ellátások, kedvezmények más okból sem volnának megszüntethetők. Ha például a rokkantsági ellátásban részesülő személy jövedelme ebben az időszakban haladná meg a keresetkorlátot, akkor az ellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet idején is megszüntethető lenne.

• A szociális ellátásokra vonatkozóan a rendelet előírja, hogy az érintettek az ellátást továbbra is kapják, és a veszélyhelyzet időtartama alatt, illetve annak megszűnését követő 15 napon belül nem végzik el esetükben a jogosultsági feltételek fennálltának megállapításához szükséges felülvizsgálatot akkor sem, ha az egyébként ebben az időszakban volna esedékes. Ez vonatkozik például az ápolási díjban (legyen az akár emelt összegű vagy kiemelt ápolási díj), esetleg gyermekek otthongondozási díjában, stb. részesülőkre is. Ha a gyermekek otthongondozási díja, illetve ápolási díj megállapítása iránti eljárás épp a veszélyhelyzet időtartama alatt zajlik, akkor a gyermek ápolási, gondozási szükségletére vonatkozó szakértői vizsgálat a személyes vizsgálat mellőzésével, a vonatkozó hivatalos iratok (például kórházi zárójelentés) felhasználásával is elvégezhető. Ha a szükséges iratok nem állnak a hatóság rendelkezésére, ezek megküldésére hiánypótlás keretében felhívhatják az ügyfelet, aki azokat elektronikus úton is továbbíthatja.
• A fennálló közgyógyellátásra való jogosultság akkor is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, ha az egyébként ebben az időszakban járna le.
• Mint ismeretes, a 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) által szabályozott rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg a jogosultnak. A most tárgyalt kormányrendelet ennek az ellátásnak az időtartamát is meghosszabbította, amennyiben az arra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap végéig akkor is fennáll, ha időtartama ebben az időszakban járna le. Itt is fontos azonban emlékeztetni arra, hogy a rehabilitációs ellátás más okból (például mert a jogosult túllépte a keresetkorlátot, vagy egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, esetleg mert együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, stb.) a veszélyhelyzet időtartama alatt is megszüntethető.
• Ha súlyos mozgáskorlátozott, vagy egyéb fogyatékos személy új vagy öt évnél nem régebbi használt személygépkocsi megvásárlásához szerzési támogatást kapott, de az ennek igénybe vételéhez szükséges adás-vételi szerződés megkötésére nyitva álló négy hónapos határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt járna le, akkor – a rendelkezéseknek köszönhetően – az meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig. Ugyanez vonatkozik az átalakítási támogatás, illetve a gépi meghajtású kerekesszék, valamint a segédmotoros kerékpárnak minősülő jármű megvásárlásához kapott szerzési támogatásra vonatkozóan kiadott utalványok felhasználhatósági idejének meghosszabbítására is.

Végül arra hívjuk fel a figyelmet, hogy akinek az ellátásából valamilyen követeléssel összefüggésben a nyugdíjfolyósító szerv levonást eszközöl, az kizárólag a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozóan méltányosságból kérheti a levonás szüneteltetését. (Gulyásné dr. Bölkény Ágota jogtanácsos – MVGYOSZ.)