Adókedvezmény, amelyről nem is hallottál – százezreket érint Magyarországon

Egy kézen meg lehet számolni a személyi jövedelemadó rendszerben megmaradt adókedvezményeket, mégis nagyon kevés szó esik róluk. A Pénzcentrum.hu mostani írásában a súlyosan fogyatékos magánszemélyek által igénybe vehető adókedvezmény lehetőségére kívánja felhívni a figyelmet. A kedvezmény megilleti a vele született fogyatékossággal, betegségekkel élők mellett egyebek között a későbbi életszakaszban kialakult cukorbetegségben, különféle szívbetegségekben szenvedőket is. Csak a cukorbetegséggel diagnosztizált betegek száma 700 ezerre tehető Magyarországon.

Az szja-törvény szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény). Ez a tavalyi évi havi 93 ezer forintos minimálbérrel számolva azt jelenti, hogy aki az egész évre jogosult a kedvezmény igénybe vételére, az összesen 55 800 forinttal csökkentheti a fizetendő adóját.

A kedvezmény igénybe vételének nincs jövedelemkorlátja. A maximális összeget az tudja kihasználni, akinek legalább 250 ezer forint a bruttó fizetése, és az adóalapját nem csökkenti családi adókedvezménnyel. Ha valaki gyermekek utáni adóalap-kedvezményt is igénybe vesz, akkor – a kedvezményezett eltartottak számától függően – magasabb jövedelemig tud élni ezzel a lehetőséggel.

Nagyon fontos tudni, hogy a kedvezményt csak az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után lehet érvényesíteni. Ilyen jövedelem egyebek között a munkajövedelem, az egyéb jövedelem (a leggyakrabban előforduló egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás), az egyéni vállalkozói kivét, a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem. Nem lehet levonni az adókedvezményt például a termőföld, ingóságok, illetve ingatlan értékesítéséből, osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből származó jövedelmekből.

Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben (335/2009.) említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A súlyos fogyatékosság minősítésének és igazolásának rendjét külön jogszabály, a 49/2009. számú egészségügyi minisztériumi (EüM) rendelet határozza meg. A jogszabály szerint a meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Az igazolást a szakorvos, vagy az általa készített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állítja ki. A szükséges igazolás egyebek között a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének oldaláról is letölthető.

Az orvosi igazolást nem kell a bevalláshoz csatolni, csak meg kell őrizni. Akinek az állapota végleges és korábban már kiadták az erről szóló igazolást, nem kell új igazolást kérnie, kivéve akkor, ha II. típusú diabeteses betegségben (cukorbetegségben) szenved.

Az egyes vele született betegségek mellett a később jelentkező fogyatékosságok és betegségek esetén is igénybe vehető az adókedvezmény. Az erre való jogosultság megállapításához érdemes végigtanulmányozni az említett kormányrendeletet. Egyebek között a különböző szívbetegségekben szenvedők, illetve a cukorbetegek is jogosultak az adókedvezményre.

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek és fogyatékosságok fő betegségcsoportjai

– Hallási fogyatékosság
– Mentális és viselkedészavarok
– Látási fogyatékosság
– Mozgásszervi fogyatékosság
– Pervazív fejlődési zavarok (például autizmus, Asperger szindróma)
– Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
– Egyes daganatos betegségek
– Mesterséges testnyílással élő személy
– Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
– Egyes emésztőrendszeri betegségek
– Egyes ritka betegségek, például Huntington-kór
– Egyes endokrin és anyagcsere betegségek, ide tartozik az 1. típusú diabetes (cukorbetegség), illetve a szövődményekkel járó II. típusú diabetes; ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett nem-inzulin-dependens cukorbetegségek (amelyek kezeléséhez nincs szükség inzulin adására)
– Vele született enzimopátiák (anyagcsere betegségek)
– Hemodialízis, vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
– Krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
– Veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
– Egyéb fejlődési rendellenességgel születettek, például vízfejűség, Down-szindróma

Forrás: penzcentrum.hu

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.