Az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az új rokkantsági ellátórendszer ügyében

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) az alapvető jogok biztosához fordult még a tavasszal, mert úgy véli, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény több ponton ellentétes az Alaptörvénnyel. A tárgyban közel negyven magánszemély is megkereste a Biztost, aki áttekintette a beadványokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a törvény elfogadásával és egyes rendelkezéseivel kapcsolatban alkotmányossági aggályok merülnek fel, ezért kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a jogszabály utólagos vizsgálatát.

A MEOSZ sérelmezte a garanciális szabályok gyors, megfelelő felkészülést nem engedő megváltoztatását, az ismételt felülvizsgálatra kötelezést, a korábbi jogerős bírói határozatok felülírását, a korábban megállapított rokkantnyugdíjak helyébe lépő támogatások összegének jelentős csökkentését, továbbá az ellátás mellett végezhető keresőtevékenység korlátozását illetve kizárását. Az ombudsman több ponton megalapozottnak találta a MEOSZ alkotmányossággal kapcsolatos panaszait.

A Biztos az indítványban kiemelte, hogy a rokkantsági ellátás alapvető szabályait megváltoztató törvényi rendelkezéseknek a jogbiztonság elvének megfelelően eleget kell tenniük a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom követelményének. Az ombudsman szerint az ellátás összegének és tartalmának alapvető változtatására csak megfelelő hosszúságú átmeneti idő elteltével kerülhet sor, a januárban életbe lépett törvény esetében azonban az Országgyűlés az érintettek védelmére vonatkozóan semmilyen garanciális szabályt nem alkotott, az átmenet nélküli változtatás pedig alkotmányosan nem indokolható. Az ombudsman azt is hangsúlyozta, hogy a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének egyik alapvető eszköze, és az esélyegyenlőség elvével ellentétesek azok a törvényi rendelkezések, amelyek nem teszik lehetővé az alacsony összegű ellátás folyósítását keresőtevékenység időszakában, sőt, bizonyos idő után az ellátás megszüntetésére is sor kerülhet. Szabó Máté az alkotmánybírósági indítvány benyújtása mellett a kifejezetten jogalkalmazási jellegű, a hatósági eljárást, illetve döntéseket kifogásoló panaszok alapján átfogó vizsgálatot is indított.

A MEOSZ bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság az érintettekre nézve kedvező döntést fog hozni. A szervezet június végén 17 magánszemély strasbourgi beadványát is támogatta, amely szerint a rokkantnyugdíj eltörlésével a magyar állam megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt, azon belül az érintettek tulajdonhoz való jogát, és hátrányos megkülönböztetésben részesíti őket a többi nyugdíjashoz képest.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .