Az együttműködés, amiből hangoskönyvek születnek – Interjú Nagyné Berke Mónikával

Hogyan kezdődött a közös munka az egyesülettel?

2017-ben az MVGYOSZ kezdeményezésére jött létre Helle Maximiliannal az első találkozó, aki a facebookon tette közzé felhívását, miszerint önkéntes felolvasókat keres hangoskönyvek elkészítése céljából. Ekkor még nem is sejtettük, hogy egy hosszú távú és igen gyümölcsöző kapcsolat alakul ki közöttünk. Maxi erre a találkozóra elhozta magával Puskás Kata Szidóniát, aki Bodor Tibor unokája. Ekkor már intenzíven szerveztük a Centenáriumi Év programjait. Az első találkozón egyértelművé vált, hogy közös a cél, közös az akarat. Ezért először szóban, majd 2018 elején írásban is megállapodott a szövetség és az addigra már megalakult Bodor Tibor Kulturális Egyesület. Nagy álmunk teljesült, amikor a Centenáriumi Év megnyitóján bejelenthettük, hogy a hangoskönyvtár a jövőben Bodor Tibor művész úr nevét viseli.

Úgy emlékszem, rögtön bele is vetettétek magatokat a munkába.

Igen. Azt tűztük ki célul, hogy a Centenáriumi Év alkalmából 100 új hangoskönyvet veszünk állományba. Amit jócskán sikerült túlteljesíteni: 2018 szeptemberében 150 új hangoskönyvet tudtunk átadni az olvasóknak. Az önkéntes felolvasók pedig csak jöttek és jöttek, és akartak és olvastak. Egyre több könyv került felolvasásra, ami egyre nagyobb koordinációs munkát igényelt. E célból a szövetség látássérült technikusokat és hangoskönyv-ellenőrző személyeket vett fel, a mai napig többen – köztük az ötletgazda Maxi is – az MVGYOSZ alkalmazásában végzik ezt a nemes feladatot.

Hogyan születik meg egy hangoskönyv? Mik az első lépések?

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület önkéntesei olvassák fel a műveket, természetesen csak azt követően, hogy meggyőződtek arról, hogy nincs-e már állományban a könyv. Ezért is fontos, hogy folyamatosan megújuljon a katalógus, mivel minden héten 10-20 új könyvvel bővül a hangoskönyvtár. Az mvgyosz.hu oldalon található hangoskönyv kereső adatbázisát minden héten frissítjük. Ezt a feladatot csaknem két éve én látom el. Amikor 2018-ban elkezdtem intenzíven foglalkozni a hangoskönyvekkel, illetve a hangoskönyvtár alkalmazással, akkor szembesültem vele, hogy a könyvek műfaj szerinti besorolása nem történt meg. Így négy hétvége alatt a megfelelő műfajokba csoportosítottam az akkor még 3500 különböző felolvasott művet. Természetesen a rádiójátékokat különválasztottam, mivel a rádiójáték nem azonos a hangoskönyvvel. 2018-ban 3500 hangoskönyv volt elérhető, és most, 2020 elején büszkén mondhatom, hogy több mint 4100 könyv van felolvasva és állományba véve. A műfajba sorolás egyébként az online hangoskönyvtár miatt is szükséges volt, hiszen az alkalmazásban eszerint vannak kategorizálva a könyvek.

A felolvasást követően mi történik a könyvekkel? Máris hozzáférhetővé válnak?

Amint említettem, az MVGYOSZ több munkatársa foglalkozik a felolvasott művek vágásával és az azt követő meghallgatással. Egyébként több tagegyesület is segíti a munkánkat. A felolvasott mű csak akkor kerül állományba, ha azt megvágták és a meghallgatása is megtörtént. Ezt követően kerülhet be a katalógusba, ekkor nyilvántartási számot kap, illetve megtörténik a műfaj szerinti besorolása is. Mindezek után feltöltjük az online hangoskönyvtárba, ahol a könyv borítóját és a fülszövegét is elérhetővé tesszük, hogy az olvasók még a letöltést megelőzően tájékozódni tudjanak a könyv tartalmáról.

A korábban, akár húsz-harminc évvel ezelőtt felolvasott művek is bekerülnek az online hangoskönyvtárba?

Igen, az újonnan felolvasott művek mellett elkezdtük feldolgozni a hangoskönyvtár régi állományát is. A korábban felolvasott művek esetében törekszünk arra, hogy pótoljuk az esetleges hiányzó részeket, kivágjuk a felesleges mondatokat, mint például azt, hogy „vége az első kazetta második sávjának”, illetve fejezetekre vágjuk a könyveket. Ebben is sok önkéntes segítőnk van, de munkatársak is foglalkoznak ezzel. Jelenleg 10 látássérült személy végzi önkéntesen a feladatokat, 4 fő pedig munkajogviszonyban. Az újonnan és korábban felolvasott könyvekkel azonban nem csak ez a 14 ember foglalkozik, hiszen az MVGYOSZ munkatársai állandó feladataik mellett rendszeresen hallgatnak könyveket, és készítik el a hibalistát a technikusok részére. Vagyis több mint 20 ember munkáját koordinálom.

Hogyan lesz valakiből felolvasó?

Az önkéntes felolvasók első lépésként egy kiválasztáson esnek át, mindenkinek ugyanazt a részt kell felolvasnia A kis hercegből. A beküldött felolvasásokat ellenőrizzük, többnyire többen döntünk arról, hogy kiből lehet önkéntes felolvasó. Ezt a munkát Maxi koordinálja. Bizony, sok jelentkezőt el kellett utasítanunk az elmúlt két év során. Most csaknem 1000 önkéntes felolvasója van a Bodor Tibor Kulturális Egyesületnek. A próbaolvasásokról mindenki kap visszajelzést, és aki pozitív választ kap, az bekerülhet a facebookon működő, a felolvasóknak és meghallgatóknak létrehozott zárt csoportba. Itt minden szükséges információ megtalálható arról, hogy hogyan célszerű végezni a felolvasást. A „Hogyan kezdj neki” című dokumentumot rendszeresen frissítjük, mivel a gyakorlat sokszor felülírja a korábbi elvárásokat, és változtatni kell a leírtakon. A zárt csoportban a felolvasók feltehetik nekünk a kérdéseiket, illetve egymástól is kérhetnek segítséget.

Felolvasás közben is kapnak segítséget az önkéntesek?

Az önkénteseknek a könyv első, felolvasott  fejezetét be kell küldeniük ellenőrzés céljából, hiszen még mindig jobb, ha az elején derül ki, hogy nem megfelelő a diktafon vagy a telefon, amivel a hangrögzítést végzik, mint ha felolvasták volna az egész könyvet, és csak akkor derülne ki, hogy nem megfelelő a felvétel minősége. Amennyiben az első fejezet minősége megfelel, akkor a felolvasóra van bízva, hogy mikorra készül el az adott művel. Ez azért fontos, mert az önkéntes felolvasók gyakran munka mellett végzik a felolvasást, ezért nem szeretnénk sürgetni őket.

Hogyan választanak könyvet a felolvasók?

Van egy táblázat, amely szintén a zárt facebook-csoportban található, itt érhetik el a könyvek listáját az önkéntesek, ebbe be tudják írni, hogy terveik szerint mikorra tudnak elkészülni a felolvasással. A táblázatban a látássérültek könyvigényei is szerepelnek, amelyeket leadtak az MVGYOSZ számára, vagy elküldtek e-mailben, de a felolvasók is választhatnak maguk által preferált könyveket. Azt javasoljuk minden önkéntesnek, hogy az első könyv, amit felolvasnak, olyan legyen, amit ők választanak és amit szeretnek. Egy ilyen művet sokkal jobb és könnyebb felolvasni. Aztán már jöhetnek az igények is.

Mi történik az elkészült hanganyaggal?

A felolvasást követően a technikusokhoz kerülnek a könyvek, akik megvágják azt a felolvasók által alkalmazott hibajelzés mentén. Többen csipogós játékkal vagy kopogással jelzik a hibákat, amelyeket így nagyon könnyen és gyorsan ki lehet vágni. Ha a technikusok elkészülnek a könyvvel, akkor kerül hozzám a mű, és én kiadom meghallgatásra az önkéntes látássérült meghallgatóknak vagy a munkatársaknak. A meghallgatást követően két dolog történhet a könyvvel. Ha nincs benne hiba, akkor mehet a végleges könyvek közé, ha van benne hiba, akkor visszaküldöm a technikusoknak újbóli vágásra. A végleges műveket állományba veszem, adok nekik nyilvántartási számot, műfajba sorolom őket, rögzítem a katalógusban, majd a tölthető könyvek közé teszem, hogy a feltöltésért felelős személy tudja, hogy azt már közzé lehet tenni az online hangoskönyvtárban. Az újonnan felolvasott műveket nemcsak online lehet elérni, hanem cd-re is kiírjuk, hogy a személyesen kölcsönző látássérült olvasók is hozzájussanak a legfrissebb művekhez.

Elég bonyolultnak tűnik ez a folyamat. Mennyi időbe telik, mire elkészül egy hangoskönyv?

A teljes folyamat hozzávetőleg fél évet vesz igénybe. Vagyis legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy egy könyvből hangoskönyv legyen. Persze még ezt követően is előfordul, hogy az alkalmazást használó olvasók hibát találnak a művekben. Ha ezt jelzik nekünk, akkor utólag kijavítjuk és feltöltjük a javított fejezeteket. Elő szokott fordulni, hogy a feltöltés során megsérülnek a fájlok, mivel az alkalmazásban nem mp3-ban érhetőek el, hanem egy kódolt változatban, és a kódolás során alkalmanként hiba történik. Természetesen ezeket javítjuk, ha az olvasók jelzik a hibát.

Mivel segíti még a szövetség a hangoskönyvek előállítását?

Azon túl, hogy együttműködünk a Bodor Tibor Kulturális Egyesülettel a könyvek felolvasásában, a szövetség igyekszik egyéb dolgokkal is támogatni az egyesület és az önkéntesek munkáját. Mi kezeljük az önkéntes felolvasók szerződéseit, az elektronikus nyilvántartásukat. Szintén a mi feladatunk a zárt csoportban elérhető könyvlista kezelése, az új igények rögzítése, a könyvek státuszának jelzése, stb. A felolvasók minden hónapban önkéntes találkozót tartanak, amihez a szövetség biztosítja a helyet, valamint a heti rendszerességű beszédtechnika órákat is nálunk tartják meg. Több felolvasó részére vásároltunk diktafont vagy mikrofont a számítógéphez, de akár be is jöhettek a székházba felolvasni a könyveket, ha nem tudták megoldani az otthonukban. Úgy gondolom, azzal segítünk a legtöbbet, hogy három látássérült személyt alkalmazunk, akiknek kizárólag a hangoskönyvek vágása, meghallgatása a feladata.

Mik a közös munka eredményei?

Az egyesület és a szövetség az eltelt két év alatt több mint 500 új hangoskönyvet készített el és tett elérhetővé a látássérült emberek számára. Az MVGYOSZ  kifejlesztette az online hangoskönyvtárat, aminek már csaknem 1000 olvasója van. Az alkalmazásban jelenleg több mint 1600 mű érhető el, és ez hétről hétre bővül.

Hogyan látod a Bodor Tibor Hangoskönyvtár jövőjét és benne a te munkádat?

Elnök úrral és a munkatársakkal nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a mi közreműködésünkkel ismét készülnek új hangoskönyvek, és bízunk abban, hogy a jövőben is folytatni tudjuk ezt a nemes munkát. Én személy szerint biztosan mindent megteszek azért, hogy minél több és egyre jobb könyvek kerüljenek felolvasásra. Azzal, hogy 2020-tól szolgáltatásvezetőként tevékenykedem a szövetségnél, úgy gondolom, több lehetőségem lesz arra, hogy még több mű minél jobb minőségben készüljön el. Nagyon hálás vagyok azoknak az önkénteseknek, akik napi munkájuk mellett vállalták a hangoskönyvek meghallgatását, vágását, és azért külön hálás vagyok, hogy vannak olyan személyek, akik a régi állomány feldolgozásában is segítenek, mert fontos, hogy a korábban felolvasott művek minél hamarabb elérhetőek legyenek online is.

(Németh Orsolya – MVGYOSZ.)