Az ember, aki beintett a parkolótársaságoknak

Gergely István évek óta nem hajlandó fizetni a parkolásért, mert szerinte a rendszer törvényellenesen működik, és kizárólag a pénzbehajtásról szól. Parkolótársaságok és önkormányzatok perlik folyamatosan ? ő pedig nyer, folyamatosan. Itt a nemfizetés receptje.

Kikészítettem mindent ? mutat Gergely úr az ebédlőasztalán emelkedő iratkötegekre.
Megrögzött parkolási díjnemfizető, ennek mutatja dokumentumait.

? Úgy tíz éve igazságtalanul megbüntettek, akkor eldöntöttem, nem fizetek többé. Nem magával a parkolási díjjal van bajom, hanem a mértékével, ráadásul egy sima büntetés az átlagjövedelem tíz százalékára is rúghat. Teljesen abszurd ? szól az ars poetica.

A civilben amúgy szoftverfejlesztéssel foglalkozó informatikus nagyjából harminc perben bizonyította: a parkolótársaságok és önkormányzatok a saját maguk által hozott rendeletek és nem mellesleg a törvények ellenében járnak el. Miközben dőlnek hozzájuk a Mikulás-csomagokból származó hatezrek, a felszólítós csekkek nyomán érkező tízezrek, a végrehajtók által beszedett százezrek: összességében a milliárdok. Minderre gigaapparátus épült: magán-parkolótársaságok, önkormányzati főosztályok, ügyvédi irodák, végrehajtói hálózatok. Szipolyok.
Gergely úr az az ember, akin mostanáig mind elvéreztek. Ugyanis minden perét megnyerte, jogerősen nem fizet.

Legelső perét azzal nyerte, hogy sima ?postakönyves? levélben kapta a büntetésről szóló híradást, miközben az önkormányzati törvény szerint ajánlottban kellett volna értesíteni őt.
Aztán alaposan beleásta magát a vonatkozó passzusokba, s kiderült, számos fogást kínál a jogszabályok és a gyakorlat között feszülő különbség. Csak párat említ, mondja, mert ha mindet végigvennénk, napestig itt ülnénk.

? A fővárosi önkormányzat vonatkozó rendeletében szerepel ?A parkolás üzemeltetési rendszer feltételei? című fejezet, mely bemutatja, hogy néznek ki az előírás szerinti KRESZ-táblák. Igen ám, de a főváros területén alig találni ilyet. Mások mellett hibásak a parkolási övezeteket jelző táblák. Ami komoly baj, hiszen a törvény kimondja: egy táblát nemcsak a rajta szereplő piktogram azonosít, hanem az alakja, a mérete, a színe, az elhelyezése is. Ha valaki a garázskapujára megállni tilos táblára emlékeztető színeket és alakzatokat pingál, attól az még nem jelenti azt, hogy megállni tilos. A városban is ez megy: kitesznek egy P betűvel ékesített táblát, alá pedig egy másik, valamivel kisebb táblát a ?fizető övezet? felirattal és jó sok szöveggel. Miközben a rendelet szerint a kiegészítő tábla csak kivételes helyzetben érheti el az eredeti tábla szélességét.
Erre hivatkozva is nyerhető per.

Szusszanunk, de már itt is az újabb példa.

Gergely úr hosszan idézi a mérésügyi törvényt, mely szerint Magyarországon minden szolgáltatás ellenértéke kizárólag hiteles vagy ?használati etalonnal ellenőrzött? mérőeszközzel határozható meg. Ezért kell rendszeresen hitelesíteni a vízórát, a villanyórát, a gázórát.

? A parkolásban szintén mérnek, méghozzá időt, három eszközzel. A parkolóórával, amelyből kapom a cetlit arról, mikor érkeztem és meddig maradhatok. Aztán a parkolóőr is ezt teszi a kezében lévő kis számítógéppel, amivel a bírságoló papírt is nyomtatja. A végén fotót készít az autómról, olyan fényképezőgéppel, ami jelzi az elvileg pontos időt. De nemhogy egyik sem hitelesített, sőt, a számítógépen és a fényképezőgépen maga az őr is átállíthatja az időt.

Gergely úr pedig csak sorol, sorol, sorol.

? Az önkormányzati rendelet előírja, hogy a parkolótársaságoknak olyan informatikai rendszert kell működtetniük, amelybe ellenőrizhető módon, utólag is lekövethetően kerülnek be az adatok. Nekem viszont több olyan ítéletem született, ahol a felperes a bíróság előtt képtelen volt hitelesen igazolni, miként kerültek hozzá az adataim.

És a kedvencünk.

? Az önkormányzati törvény előírja, hol alakítható ki fizető parkoló övezet. Elvileg nem a pénzlenyúlás a cél, hanem a forgalomszabályzás. Ezért csak ott lehet működtetni, ?amely területen a rendelkezésre álló parkolóhely az időszakok túlnyomó többségében a parkolási igényektől jelentősen elmarad?. Az önkormányzatnak előzetesen hatástanulmányt kell készítenie. Ezzel szemben például a második kerületi Alsó Törökvész út tetejéig fizető övezetet alakítottak ki, miközben alig látni parkoló autót. Azzal tehát, hogy hamis indokkal terjesztették ki a Margit körúti övezetet, törvényellenesen cselekedtek. Így aki ott vagy ehhez hasonló módon kialakított övezetben parkol, nyugodtan ingyen is leteheti az autóját.

Gergely úrnak tíz év alatt ?mindössze? harminc pere volt. Miért ilyen kevés?

? Nem mindegyik parkolási vétség után jön felszólítás. Máskor az önkormányzat állt le egy üggyel, megint máskor a fizetési meghagyás nem alakult perré, több esetben a bíróság nem indította meg az eljárást. Az egész ad hoc módon működik, nincs logika abban, hogy egy kifizetetlen parkolás milyen következménnyel jár. Pedig a jogszabályokat leginkább az államnak kellene betartania.

Forrás: 168ora.hu

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.