Az ombudsman a fogyatékossággal élő fiatalok munkavállalásának esélyeiről
A fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglalkoztatási rátájának egyik oka az alacsony iskolai végzettség, valamint az, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez. A fogyatékossággal élő, dolgozó fiatalok többségét nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják. Az alapvető jogok biztosa Méltó kezdet nevű projektjében vizsgálta a fogyatékossággal élő fiatalok foglalkoztatási esélyeit.
Az ombudsman megkereste az egyes fogyatékossági csoportokba tartozó fiatalokat oktató, képző intézményeket, valamint civil szervezeteket. A tőlük kapott információkból és javaslatokból Székely László alapjogi biztos azt állapította meg, hogy a jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti elő hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába, nem valósul meg maradéktalanul az Alaptörvényben deklarált védelmük és az egyenlő bánásmód követelménye sem.
Valamennyi szakiskola kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a szakmai képzés mellett az önálló életvitelre készítse fel a tanulókat. A támogató szolgáltatásokat nyújtó civil szervezetek a munkahelykeresésben is jelentős segítséget adnak nekik. Ugyanakkor viszont probléma, hogy együttműködő munkáltatók hiányában és a költséghatékonyság érdekében egyes szakiskolák intézményen belül alakítják ki a gyakorlati helyeiket. Ez ugyan védettséget jelent a tanulók számára, viszont nem készíti fel őket a nyílt munkaerőpiac kihívásaira, amivel az esélyeik romlanak. A védett foglalkoztatók jelentőségét megnöveli, hogy a munkáltatók kevéssé nyitottak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező fiatalok foglalkoztatására.
Egyes szakiskolák nem a valós munkaerőpiaci igényekhez igazítják a képzést. Központi szervezés és irányítás hiányában magukra maradnak, információt civil szervezetektől, társintézményektől, és személyes kapcsolataik révén (például végezett tanulóktól) szereznek.
Több felsőoktatási intézményben kifejezetten a fogyatékossággal élő hallgató igényeihez és szükségleteihez igazodó pályaorientációs és munkaerőpiaci szolgáltatást, tanácsadást és kedvezményeket biztosítanak, együttműködve a civil szervezetekkel. A munkáltatói oldalon – különösen kis- és közepes vállalkozásokban – azonban hiányosak a munkavégzés feltételei, és alacsony szintű a szociális érzékenység. A tájékozatlanság bizalmatlanságot szül, és ahol foglalkoztatnak is fogyatékossággal élő fiatalt, gyakran nem a végzettségnek megfelelő munkakört ajánlják fel.
Civil szervezetek arról számoltak be az ombudsmannak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet. A fogyatékos fiatalok integrált álláskeresését tovább nehezíti, hogy a munkaügyi központok rehabilitációs kapacitása és eszköztára leépült.
Székely László alapjogi biztos a nemzetgazdasági miniszter és az emberi erőforrások minisztere intézkedését kérte. Az ombudsman megállapításai és javaslatai a www. ajbh.hu oldalon olvashatók.
Ezeket is olvassa el:
Innovatív eszközökkel segíti a K&H a gyermekek kíméletes gyógyít
Elhunyt Dr. Méhes József
Nyolcadikos tanuló alapított Braille-nyomtató céget
A MVGYOSZ. hírlevélműsora kedden 8-tól
Fehérbot nemzetközi világnapját színielőadással ünneplik
Számítástechnikai tananyagok könnyen érthető kommunikációval látássérült és értelmi sérült emberek s...
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
12°C






Vélemény, hozzászólás?