Az önálló életvitel kérdése a dán soros EU-elnökség fogyatékosságügyi konferenciáján

A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének megteremtése a dán soros EU-elnökség keretében megrendezett, magas szintű fogyatékosságügyi konferencia központi témája volt. A 2025. november 6-7-én Koppenhágában megrendezett eseményen az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) is közreműködött. A konferencia a 60-as évek Amerikájából indult „Independent living” mozgalom alapelveit vette górcső alá, melynek célja, hogy a fogyatékossággal élők is […]

A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének megteremtése a dán soros EU-elnökség keretében megrendezett, magas szintű fogyatékosságügyi konferencia központi témája volt. A 2025. november 6-7-én Koppenhágában megrendezett eseményen az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF) is közreműködött.

A konferencia a 60-as évek Amerikájából indult „Independent living” mozgalom alapelveit vette górcső alá, melynek célja, hogy a fogyatékossággal élők is maguk dönthessenek életük alakulásáról. A rendezvényen felmerült kérdések közé tartoztak az önálló életvitel gyakorlati megvalósításának nehézségei, különös tekintettel a súlyos fizikai vagy intellektuális fogyatékossággal élő személyekre.

A társadalmi részvétel akadályai és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Sophie Hastorp Andersen dán szociális és lakhatási ügyekért felelős miniszter a konferencián kiemelte a fogyatékossággal élők társadalmi kirekesztettségét, melynek egyik fő akadályát a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés jelenti. A miniszter szerint Európának példát kell mutatnia a független élet és a hozzáférhető lakhatás területén.

Intézményi lét és a lakhatási válság

Yannis Vardakastanis, az Európai Fogyatékosügyi Fórum elnöke arra figyelmeztetett, hogy az EU tagállamaiban növekszik az intézményben élő fogyatékos személyek száma. A konferencia hangsúlyozta, hogy az európai népesség idősödésével arányosan nő a támogató szolgáltatások iránti igény, miközben az anyagi források nem követik ezt a tendenciát. A lakhatási válság, mely különösen súlyosan érinti a fogyatékossággal élőket, szintén kiemelt figyelmet kapott.

Az önálló életvitel az EU fogyatékosságügyi stratégiájában

Az ENSZ-egyezmény 19. cikke az önálló életvitelről rendelkezik, mely az Európai Unió 2020-2030 közötti fogyatékosságügyi stratégiájának is központi eleme. A konferencián a személyi asszisztencia, a jogképesség, a támogató technológiák, a megfizethető lakhatás, a társadalmi befogadás, valamint a finanszírozás és a fenntarthatóság kérdései kerültek előtérbe.

Személyközpontú szolgáltatások

Az önálló életvitel megvalósításához személyközpontú megközelítésre van szükség, mely a fogyatékossággal élő egyén igényeire szabott szolgáltatásokat kínál. A konferencia hangsúlyozta a közösségi részvétel fontosságát is.

Személyi asszisztencia

A személyi asszisztencia szolgáltatás hozzáférhetősége kulcsfontosságú. Bár több EU-tagállamban már elérhető, Magyarországon még várat magára a bevezetése. Franciaországban a szolgáltatást már kiterjesztették az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élőkre is.

Egyetemes tervezés és közösségi befogadás

Az egyetemes tervezés elve szerint mindenki valamilyen akadályozottsággal él, így a tervezés során figyelembe kell venni a különböző igényeket. A konferencia egyetértett abban, hogy az önálló életvitel több, mint a fogyatékossággal élők otthoni ellátása, része a közösségi részvétel, a láthatóság és a befogadás.

Az EDF elnökségi ülése

A konferencia második napján az EDF elnökségi ülést tartott, ahol többek között az uniós költségvetéssel kapcsolatos érdekképviseleti munkáról, a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló irányelv átültetéséről, valamint új tagok felvételéről döntöttek. Az elnökségi üléssel párhuzamosan az EU-tagországok képviselői a finanszírozás és a fenntarthatóság kérdéseivel foglalkoztak.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.