Bármikor mehetünk szabadságra

Megjelent a kormány honlapján a távolléti díj számításáról szóló törvénytervezet. Nem változhat a fizetésünk, bármikor szabadságra mehetünk.

Az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról szóló törvénytervezet indoklása szerint a távollét esetén a munkabér nem változik majd attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap, és mennyi a távollét időtartama.
A kormány honlapjára pénteken felkerült javaslat nemcsak a Munka törvénykönyvét (Mt.), hanem a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt is módosítja. A javaslat ezzel biztosítja a két jogszabály közötti munkajogi összhangot.
Ez mind megváltozhat
Visszaállhat a régi rend, miszerint akár „rövid”, akár „hosszú” hónapban megyünk szabadságra, a teljes munkabérünket kapjuk meg. Eltörölnék a távolléti díj jelenlegi számítási módszerét – hívja fel a figyelmet Pentz Edina, az RSM DTM bérszámfejtési vezetője. A tervezett módosítás több témában is finomítja az új Mt.-t, ezért napirendre került a távolléti díj számításának módosításán túl a szabadság kiadásának pontosítása, illetve a „kispapák” szabadsága is.
Az egy napra járó havi munkabér meghatározásánál az adott hónap munkarendjéhez igazodó munkanapok számával kell a havi bért elosztani, tehát eltűnik a 174-es osztószám. (Az új Mt. ugyanis úgy rendelkezett, hogy a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, a 174-es osztószám segítségével kell meghatározni. Emiatt abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra ment volna, nem annyi fizetést kapott volna, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna.)
A módosító szöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló – a szabadság kiadása nélkül is – mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól – írta az MTI.
A jelenlegi Mt. így fogalmaz: „a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.” Az új szabály így szól: „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól.” A módosítás tehát hangsúlyozza, hogy naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.
Forrás:profession.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .