Beszélő automaták

Magyarországon a bank automaták mindössze tíz százaléka képes kiszolgálni a látássérült ügyfeleket. Az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága ez év novemberéig adott haladékot a hiányosság pótlására.

A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) újra és újra tanújelét adja, hogy a vak és gyengénlátó ügyfeleit is törekszik zökkenőmentesen kiszolgálni és figyelembe veszi speciális igényeiket. A bank országszerte 430 bank automatát (ATM-eket) üzemeltet, s ezek közül 413 fel van szerelve olyan speciális szövegfelismerő és olvasó szoftverrel, amely a nem látó emberek számára is lehetővé teszi a biztonságos használatát. „A látássérült ügyfeleknek egy fülhallgatót kell csatlakoztatniuk az automatához, és így csak ők hallhatják a bizalmas adatokat. A válaszokat – látó társaikhoz hasonlóan – a billentyűzeten adják meg, amelyek Braille- írásjegyekkel is el vannak látva. A szövegfelolvasó program abban segít, hogy a készülék mely részén keresse a billentyűt vagy a pénzkiadó- vagy a kártyanyílást a felhasználó. A K&H már csak ilyen ATM-eket állít forgalomba, a régebben kihelyezett berendezéseket pedig folyamatosan kiegészítik a szövegolvasó programmal” – tudtuk meg Lesti Mónikától, a pénzintézet kommunikációs igazgatóságának osztályvezetőjétől. A hazai pénzintézetek közül a K&H volt az első, amely beszélő bank automatákat helyezett üzembe. 2006 óta már csak ilyen ATM-eket vásárolnak. Még egy hazai pénzintézet követte ezt a példát: a Volksbank 60 speciális ATM-et üzemeltet. A K&H nem csak az automaták számával nyújt többet. Azt is megoldották, hogy már a honlapjuk ATM-keresőjén megkereshessék az érdeklődők ezeknek a speciális automatáknak a pontos helyét, a Volksbank – reméljük csak egyelőre – nem nyújtja ezt a fontos szolgáltatást a honlapján. A többi pénzintézet mindeddig nem válaszolt erre a kihívásra. Pedig az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága ez év májusi határozatában hat hónapot adott a magyar kormánynak, hogy a magyarországi ATM-eket tegye a látássérült emberek számára is hozzáférhetővé. A témában a Népszabadság a legnagyobb hazai pénzintézetet, az OTP-t is megkérdezte, ám a válasz minden bizonnyal nem elégíti ki az érintetteket. Nyilatkozatuk szerint valamivel több, mint kétezer bankjegykiadó automatájuk nagy többségének gombjai a vakok és gyengén látók számára Braille-írással is el vannak látva, míg kártyás fizetés esetén az úgynevezett POS-terminálok billentyűzetén megjelölték az 5-ös szám gombját, s ez segítséget jelent a látássérült ügyfelek számára a PIN kód helyes megadásában. A pénzintézet honlapja elérhető a vakok és gyengén látók számára optimalizált verzióban, kivéve bizonyos bonyolultabb kalkulátorokat és az internetbank szolgáltatást, melyek „átfordítása” elmondásuk szerint nagyon bonyolult és nehezen megvalósítható feladat, ezért az OTP egyelőre nem tervezi, hogy ezekkel is foglalkozik – igaz, ilyen irányú igényt, megkeresést az internetbank kapcsán még nem kaptak. A pénzintézetek passzivitása nem csak humanitárius szempontból és a „minden ügyfél azonos kiszolgálást érdemel” jogos elvárása alapján érthetetlen, hanem amiatt is, mert amíg egy ATM beszerzési ára hozzávetőleg tízezer euró, addig ezek beszélő változatáért mindössze tíz százalékos felárat kell fizetni, a régi ATM-ek átalakítása pedig még ennél is kevesebbe kerül. Az ENSZ bizottsága által szabott határidő novemberben jár le, s addig eldől, hogy a szolgáltatók állami beavatkozásra várnak, vagy önként teljesítik az abban foglaltakat. Jelenleg a hazai, majdnem ötezer ATM tíz százaléka képes kiszolgálni a vakokat és gyengénlátókat, köszönhetően a már említett két pénzintézetnek.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .