Megrendezésre került az “Adjunk teret a technológiának” című workshop a Millenárison március 23-án.

Mi kell ahhoz, hogy egy mozgássérült ember ma Magyarországon önállóan éljen? Erre a közel 250 ezer embert érintő kérdésre kereste a választ tíz érintett ember és négy szövetségesük, azaz az „Önállóan lakni – közösségben élni” kutatócsoportja. Ebbe a különleges kutatásba nem az alapján került be valaki, hogy milyen iskolai végzettsége vagy kutatási tapasztalata van, hanem sokkal inkább az számított, hogy érintettként elkötelezett legyen a helyzet közös feltárása és megértése iránt, szövetségesként pedig fontosnak tartsa azt, hogy érdemi változást érjünk el a mozgássérült emberek önállósága terén. Az, hogy hogyan és miért választották a kutatásnak ezt a módját, kiderül Takács István Gábor (Jogriporter Alapítvány https://youtu.be/pIAHgVZ4Nqo ) videójából. Ha pedig az elméleti háttér is érdekel, olvass tovább!

Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés miatt áll bíróság előtt az a férfi, aki még 2017 szeptemberében Pécsen a nyílt utcán bántalmazott egy mozgássérült férfit.

A MEOSZ az országgyűlési képviselőkhöz fordult, miután az Alkotmánybíróság – a megváltozott munkaképességű emberek védelmében fellépve – 2019. március 31-ig adott határidőt az Országgyűlésnek, hogy megalkossa azokat a szabályokat, melyek rendezik a mulasztás miatt kialakult helyzetet, és igazságot szolgáltatnak több tízezer, korábban rokkantsági nyugellátásban részesült embernek. A MEOSZ azt kéri, hogy a képviselők olyan módosítást támogassanak, melyek valódi kárpótlást jelentenek az érintettek számára. A MEOSZ fontosnak tartja, hogy az Alkotmánybíróság határozatán túlmutatva minden típusú ellátás esetén történjen korrekció, s valamennyi érintett ügyében kerüljön sor egyenkénti felülvizsgálatra.

A MEOSZ és a többi öt országos érdekvédelmi szervezet 2019. március 11-én hétfőn egyeztetésen vett részt az Országos Fogyatékosságügyi Program Intézkedési Tervének tervezetéről Fülöp Attilával, az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárával.

Rajta kívül még nem tanult kerekesszékes diák a Közép-európai Egyetemen. Hosszú és küzdelmes utat járt be a CEU-s diplomáig: az általános iskolát csak magántanulóként végezhette el, az egyetemen pedig volt, hogy a tanára ölben vitte vizsgázni.

A mozgássérült asszony állítása szerint a buszsofőr meg is fenyegette.

Jóváhagyta a Szikszói Járásbíróság azt az egyezséget, melyet a vádlottak és az ügyészség kötött az szikszói idős nő kirablása ügyében. A járásbíróság által megállapított tényállás szerint a két férfi megállapodott abban, hogy a 85 éves, mozgásában lényeges korlátozott sértett arany, köves fülbevalóit elveszik.

A MEOSZ levélben fordult Fülöp Attila államtitkárhoz, amelyben visszautasítja azt a kormányzati hozzáállást, hogy a mozgáskorlátozott emberek meghatározó és legnagyobb érdekképviseleti szervezeteként csak arra van lehetősége, hogy az „esetleges észrevételeit megküldhesse” a kitagolási koncepció és kormányhatározat tervezet utolsó verziója kapcsán. MEOSZ annak fényében kötött Partnerségi Megállapodást, hogy ezzel olyan együttműködés jön létre, mely a koncepció szakmai alapon történő, tényleges felülvizsgálatára irányul. Ehhez képest a javaslataikból csupán egyetlen szót vettek át. A jelen koncepció tervezete ellentétes a MEOSZ mindazon – a mozgáskorlátozott emberek és családjaik érdekét szem előtt tartó – törekvéseivel, amely a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét garantálják, ezért annak elfogadását ebben a formájában nem tudja támogatni!

Jó mókának gondolták. A bevásárlásból hazafelé tartó asszonyt liszttel és tojással borították be a parkban, majd mosolyogva fotózták magukat a megalázott szerencsétlennel. Mindezt a szörnyűséget azután továbbküldték ismerőseiknek a közösségi médiában.