Centenáriumi évet tart az MVGYOSZ.

Jóllehet már 100 évvel korábban is létezett egy hasonló szervezet (egy 1856-os adat szerint ekkor jött létre a Pesti Vakok Intézete), ám a máig is folyamatosan működő szövetség története 1918-ban kezdődött. Noha a szövetség sohasem volt állami intézmény, nem egy esetben állami feladatot is el- vagy felvállalt. Januártól decemberig különböző rendezvényekre, többek között nemzetközi konferenciára, emlékkiállításra, operettgálára, sportrendezvényre, a hangos- és Braille-könyvtár fejlesztésére kerül sor, továbbá jubileumi emlékkönyvet is készül kiadni a szövetség. Reprezentatív érdekképviseletként az MVGYOSZ az ép látásúak számára azt kívánja bemutatni, hogy a látássérült emberek milyen értékekkel járultak hozzá az elmúlt 100 év társadalmi fejlődéséhez. A látássérült személyek tevékenységükkel színesebbé és gazdagabbá teszik kultúránkat, művészeti alkotásokat hoznak létre és elismerésre méltó sportteljesítményeket nyújtanak. Az MVGYOSZ célja, hogy tudatosítsa a vak és gyengénlátó emberekért tevékenykedőkben a „semmit rólunk, nélkülünk” elv fontosságát és megkerülhetetlenségét. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló Centenáriumi év ünnepélyes megnyitójára az MVGYOSZ budapesti székházában, a Braille-írás világnapján, 2018. január 4-én került sor, melyet a szövetség tagságának kiemelt érdeklődése kísért. A szövetség Centenáriumi évének nagyköveti tisztségét két népszerű színművész, Szendy Szilvi és Peller Károly tölti be. Dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a szövetség az elmúlt 100 évben kitartó érdekképviseleti munkával, sok tárgyalással és sok kompromisszum árán elérte, hogy a látássérült emberek életminősége folyamatosan javuljon. Az eseményt megtisztelte jelenlétével a stratégiai társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős miniszterelnöki megbízott, Nyitrai Zsolt is, aki Orbán Viktor miniszterelnök Braille-írásos üdvözletét adta át dr. Nagy Sándornak, és örömmel jelentette be azt a Parlament által nemrég egyhangúlag elfogadott jogszabályt, mely a Braille-kijelzők és nyomtatók áfáját 2018-tól 5%-ra csökkenti. Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hozzátette, hogy a fogyatékos személyek társadalmi befogadásáról nem beszélhetünk autonóm és önrendelkező életvitelük feltételeinek megteremtése nélkül. Ehhez az kell, hogy a látássérült emberek is aktív, egyenjogú, egyenrangú, látható és hallható tagjai legyenek társadalmunknak. A kormány fontos partnerének tekinti a százéves MVGYOSZ-t és további együttműködési szándékáról biztosította a megjelenteket.

Ezeket is olvassa el:

Kaotikus roller-helyzet – Az MVGYOSZ megoldást keres

Országos kezdeményezéssé vált a fogyatékossággal élők számára létrehozott magánklinika projekt

Újraindul a Gépház című rádióműsor

A vak srác, aki jobban látja a dolgokat, mint mi

Zenés mesejáték a Magyar Színházban: Keménykalap és krumpliorr

Látássérült személyek foglalkoztatása felmérés 2024