Egy éves a honosított NVDA. 2. rész

Áron megemlítette, hogy az NVDA súgójának lefordításában többen is, de ketten mindenképp elég nagy részt vállaltak. Németh Dávid ugyan „csak” néhány fejezetet fordított le, azonban ő – Áron elmondása szerint – a weboldal fejlesztésében segít rengeteget. A súgó nagy részét Dr. Simon Gergely fordította le, sőt, amikor készen lett a fordítás, ő volt az, aki felvetette azt a javaslatot, hogy egységesíteni kellene a különböző kifejezéseket, mert ahányan fordították a dokumentációt, annyian használtak más és más szavakat ugyanarra a kifejezésre. Dr. Simon Gergely kézbevette a súgó ügyét, összefésülte, korrigálta, majd így nyerte el eredeti formáját, s így került be az NVDA-ba. Ámbár Dr. Simon Gergely nincs kezdettől fogva benne a honosítási projectben, azonban az elsők között kezdte el használni az NVDA-t, ezért tőle is kértem egy rövid értékelést a honosított NVDA elmúlt egy évéről.

Dr. Simon Gergely „Szubjektív vallomása”

„Az NVDA-val először valamikor 2007 nyarán találkoztam talán, ha jól emlékszem, Körmendi Józsitól (látássérült felhasználó) kaptam meg az NVDA 0.5 portable verziót egy rarba csomagolva, ami így 5 megabájtot tett ki. Ez úton is köszönöm, mert ha erről akkor nem tudok, akkor lehet, hogy jóval később értesültem volna róla.
Ő sem, én sem igazán tudtuk még, hogy ez micsoda, de mivel ajánlották és mert beszélt, hát gondoltam, hogy egy új képernyőolvasó. Kicsomagoltam és elindítottam a főprogramját, és azon nyomban eldöntöttem, hogy ennek parancsikont csinálok az asztalon.

Akkor még nem ismertem a képességeit, de már akkor reményt keltő volt az eredmény. Már akkor boldogultam az alapvető feladatokkal. A legfontosabb programokat el tudtam indítani vele, alap szinten tudtam ímélezni, szövegszerkeszteni, sőt még a webet is böngészni.

Akkor ennél többre nem is vágytam, de azt tudtam, hogy ez a kis program nagyon jó szolgálatot tesz nálam, ha más gépek elé kell odaülni, amin nincs jaws. Egy pendrájv, egy cd, végülis mindegy, a program bárhol futhat.

Ekkor még nem használtam mindennapi munkára, mert a tudása még ahhoz azért szerény volt, és főleg a web böngészésekor voltak gondok, a bonyolult weboldalak „megfektették” a kis programot. Ezért másodlagos képernyőolvasónak használtam.

A 0.6-os verziókkal a helyzet egyre csak javult, mindig töltögettem le és cserélgettem a portable változatokat. Ekkor még nem használtam a telepítős verziót, mert nem volt értelme, és sokkal egyszerűbb volt a portable verziót egy az egyben lecserélni. Azóta használom a telepítőt, amióta az NVDA-service bekerült a rendszerbe, bár megjegyezném, hogy a hordozható verzióban is meg lehet ezt csinálni, mert az nvda-service.exe tudja magát szolgáltatásként telepíteni, az indítópultba betéve pedig automatikusan elindítható a portable nvda is, igaz, a telepítős a registryből indítja magát, de ez igazából csak azt jelenti, hogy gyorsabban elindul.

Amikor Áronék beindították a honosítási projektet, az NVDA-t már gyakrabban használtam, igaz még csak másodlagos ernyőolvasóként. De olyan gépeken, amelyeken nem volt más, már igen hosszú időn, értsd: több órán, keresztül is használtam. Azért a program csak-csak fejlődött, egyre ügyesebben bánt a különböző programokkal és vezérlőelemekkel, és már a bonyolultabb weboldalak sem „fektették meg”. Igaz, ehhez fel kellett tennem a Firefoxot is, amit viszont nem bántam annak ellenére sem, hogy a Firefoxot akkor még csak az NVDA támogatta itt Magyarországon. A Firefox-szal viszont már a bonyolultabb weboldalakal is boldogultam. Egyre jobb lett a navigációs billentyűk katalógusa is, közben egyre csak javult az E-speak hangja, és okos kis funkciók sora került be a programba.

Ettől kezdve váltogattam: hol az egyik képernyőolvasót használtam, hol a másikat. Volt már ekkor is olyan, hogy az NVDA jobban szerepelt.

aztán az egyik fordulópont valamikor az idén az NVDA rádióműsorokkal együtt következet be. Ott értesültem a snapshot verziókról és azok jelentőségéről, és ettől kezdve nem volt kérdés, ha egy kis újdonságra vágytam, lerántottam egy-egy új snapshotot.

Újdonságok mostanában vannak is bőven, hogy az új beszédhangokra, az új virtuális kijelzőkre, a braille kijelzők támogatására, a számos apró újításra gondoljunk.

Na és nem elhanyagolható szempont, de ezt később vettem csak észre, amikor többet használtam, a gyorsasága. hihetetlenül gyors, amelynek listák végiggörgetésénél veszem nagy hasznát.

aztán jött még egy fordulópont a tavasszal. Történt ugyanis, hogy a munkahelyemen egy gépet biztosítottak számomra windows xp-vel, és egyelőre az NVDA-val tudták megoldani a képernyőolvasó szükségletet.

Így odabent kizárólag NVDA-val dolgozom. Nekem semmi bajom nincs a hangjával, hat-nyolc órán keresztül is simán elviselem. Nincs bajom a képességeivel, arra, amire ott használom, bőőven megfelel. Dokumentumokat elkészíteni, netről jogszabályokat leszedni, sőt pdf-eket olvasni lehet vele. Nem mondom, hogy nincsenek fennakadások, mert vannak, pl. a jogtárral, ami sok egyéni vezérlőelemet tartalmaz, nem működik jól együtt, az elektronikus aktakezelő E-szignóval szintén nem, bár ez utóbbi szoftverre egyelőre itt még nem volt szükségem. Ugyanakkor a többi képernyőolvasó sem működik velük jól együtt, csak egy kicsit jobban.

Jelenleg talán egy dolog hiányzik belőle, egy jawskurzor szerű funkció, amivel az egérmutatót lehetne mozgatni, vagy valami hasonló.

Persze hatalmas ajándék ez nekünk, sok ember áldozatos munkája, számunkra teljesen ingyen. Amikor azt vizsgálgatjuk, hogy hogy áll az NVDA más képernyőolvasókhoz képest, akkor azért két dolgot szem előtt kell tartanunk.

Az NVDA talán négy éve született, és az utóbbi két-három évben kapott nyilvánosságot. Még nem érte el az 1.00-ás verziószámot.

Ehhez képest más képernyőolvasók a 7, 10 verziószámnál tartanak, és a fejlesztőik legalább a 90-es évek eleje, de legalábbis közepe óta fejlesztik őket. Észre kell vennünk, hogy az NVDA talán három-négy éve létezik, míg a többi képernyőolvasó tizenhárom-tizennégy éve. Sőt, a fejlesztő cégek dos alá is fejlesztettek, tapasztalatuk tehát már akkor volt, amikor nálunk a számítógép csak pár műszaki bolond fura hóbortja, valamint a vakok roppant drága segédeszköze lehetett csak, internetről pedig még nem is nagyon hallottunk, csak mint a távoli jövő fejleményéről.

a másik, hogy a többi képernyőolvasót piaci alapon fejlesztik és értékesítik, és remélhetőleg van elég emberük a fejlesztésre. Igaz, it is hatalmas köszönet jár a magyar honosítóknak. No de a piaci alapú képernyőolvasók mögött azért ott van egy megbízhatóan működő szakembergárda.

AzNVDA ezzel szemben, mint írtam, talán négy éve született, és lelkes önkéntesek munkája. Az, hogy sikerült a Mozillával támogatási szerződést kötniük, hogy szakmailag együttműködnek a Microsofttal, szerintem nagyon jó dolog, meg is érdemlik a fejlesztők. Egyébként ezt csak úgy lehet jól csinálni, ha némi anyagi és szakmai háttér is van mögöttük. Az viszont jó, hogy az alapelvet nem adták fel, és úgy érzem, hogy a nagy cégek partnerek ebben, támogatják őket és éppen ezért együttműködnek velük.

Nem tudom a Mozilla-modell titkát, de valamit nagyon tudhatnak, ha egy önkéntesekből összeálló csapat tudott olyan nyílt forráskódú – és ingyenes – böngészőt fejleszteni, amely sok tekintetben fejlettebb, legalább olyan, ha nem biztonságosabb, és sok teszten jobb eredménnyel szereplő program let, mint az internet explorer, amit viszont piaci alapon működő cég programozói pénzért fejlesztenek (igaz, ingyen adják) (bár az is igaz, hogy linuxra én internet explorert nem láttam, és biztos, hogy nem is fogok, mert akkor nem tudná ingyen rendelkezésre bocsátani (legalábbis nem érné meg neki)) (vagy nem tudom). (Mert ingyenes ugyan az ie is meg a media player is, csak éppen kell hozzá venni egy windowst:d) Na de a Mozilla-modell meglehetősen sikeres, és az elmúlt négy-öt év elég volt arra, hogy olyan böngészőt készítsen, amely valódi versenytársa lett az internet explorernek.

Valamit jól csináltak,hogy a többi böngésző (Opera, Stb.) mellett elhúztak.

Nos, mivel az NVDA-fejlesztők is jó kapcsolatot ápolnak a Mozillával, merem remélni, hogy a Mozilla-modell a képernyőolvasókra is jótékony hatással lehet, és megteremti az NVDA fejlesztésének alapjait.

Remélem, ígéretes jövő elé nézünk, és őszintén szólva, várom már a 0.7-es verziót, hogy milyen újdonságokat fog tartalmazni, és mit kell átszabnunk a jelenlegi súgón és dokumentáción, nyelvi csomagon.

Robi, Áron, nektek meg szintén sok sikert a további munkákhoz, ahogy látom, ez a weboldal is egyre szebb, korszerűbb, és egyre jobban felnő a „nagyokhoz”.

Aki pedig netán gondolkodott, annak annyit tudok mondani, hogy lehet, és egyre jobban lehet az NVDA-val dolgozni, és ráadásul ha 1 giga vagy annál nagyobb méretű rammal használjuk, órahosszákon, napokon keresztül megy anélkül, hogy stabilitási, elnémulási, stb. gondok lennének. Ha meg mégis megmakacsolja magát, könyű belőle kilépni és újra elindítani, tehát nálam jó szolgálatot tesz, és csak annyit tudok mondani az egyéves szülinap kapcsán, hogy érdemes továbbdolgozni (értelemszerűen a honosításon), és remélem, hogy az ötéves szülinapot is megünnepelhetjük!”

NVDA a gyakorlatban

A Hobbyrádió „Info-őrület” című műsorában Áron és Róbert beszéltek az NVDA fejlesztéséről, valamint bemutatták az NVDA legfontosabb funkcióit, amenüket, az internetezést, és még sokminden mást, amit az NVDA-val meg lehet oldani. Az alkalmazást összehasonlították a Jaws for Windows képernyőolvasó szoftverrel, így – állításuk szerint – a Jaws, amely nagyon drága, és a látássérültek nem tudnak olyan könnyen hozzájutni, ezzel szemben az NVDA ingyenes, ámbár még nem tud annyit, mint a Jaws for Windows, de egy-két éven belül már versenytársa lehet a Jaws-nak, s akkor eldöntheti ki-ki saját maga, hogy melyik képernyőolvasó szoftvert szeretné használni.

A honosítók ígérik: az NVDA nemcsak most ingyenes, hanem azt tervezik, hogy ingyenes is marad, ezért – bár érkeznek/érkeztek hozzájuk olyan észrevételek -, hogy nem lehetne-e egy Profiwox-szerű beszédszintézist beleapplikálni, mert az javítaná a hang minőségét, azonban erre az volt a válaszuk, hogy nem volna jó ötlet, mert onnantól kezdve az NVDA már nem volna ingyenes. Azaz megoldható volna akkor, ha a beszédhangot ingyenesen tudnák a felhasználók rendelkezésére bocsájtani.

A szoftver fejlesztéséről mindkét honosító úgy nyilatkozott, hogy az egész Amerikában indult el, egy amerikai fiatalember kezdte el fejleszteni, mert rájött arra, hogy túl drágák a képernyőolvasó szoftverek, és ő szeretett volna egy ingyenesen hozzáférhető képernyőolvasó alkalmazást írni, ezt meg is valósította Python programnyelven, így született meg az NVDA. A honosítást azonban az Amerikában élő Géczi Tamás nevű látássérült felhasználó kezdte el, azonban a fordításban elég sok volt a nyelvtani hiba, így, amikor Áron és Róbert úgy döntöttek, hogy belevágnak a honosításba, előszöris a Tamás által a fordításban bent hagyott nyelvtani hibákat javítgatták ki, majd ott folytatták, ahol Tamás abbahagyta, mivel ő teljes egészében átadta Áronnak és Róbertnek a project vezetését, és kiszállt a honosításból.

A két honosító szintén a Hobbyrádió „Info-őrület” című műsorában beszélt arról, hogy mindenkinek lehetősége van fejleszteni „belepiszkálni” az NVDA-ba, így keletkeznek a snapshot verziók, s ha valami jó ötlet, újítás születik, akkor azt továbbítják a fejlesztői csapatnak egy ún. nyelvi kommunikátoron keresztül, aki jelen esetben egy szlovák fiatalember, és akkor ő továbbítja a fejlesztőknek, akik aztán ha jónak látják, belerakják az NVDA-ba, ill. a nyelvi kommunikátor maga is NVDA fejlesztő, és azonnal rakja bele ő is az újítást a nyelvi fájlba, ezekután pedig a honosított verzióban is meg tud jelenni.

Folytatjuk…

Szerző:
R.A. Kriszta

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .