Egyetlen fogyatékossággal élő ember sem szorulhat ki az iskolapadból!

A jogszabályok szerint a fogyatékossággal élő embereknek is joguk van a képzésben, szakképzésben, felnőttképzésben részt venni, Anna esete mégis kivételesnek számít. Az érintettek ugyanis nem tudják megfizetni a kommunikációt segítő eszközöket, az állam pedig, noha kötelessége lenne, nem biztosítja számukra alanyi jogon. Pedig a tét nagy! Ha a fogyatékossággal élő diák minél hamarabb elsajátítaná ezeknek az eszközöknek a használatát, azok segítenék őt a dolgozat megírásában, jegyzetelésben vagy felvételinél. Többeknek lenne esélye arra, hogy főiskolát, egyetemet végezzenek. Ma már olyan eszközök állnak rendelkezésre, melyek révén nem szabadna megtörténnie, hogy valaki a kézfunkciói vagy a hangzó beszéde hiánya miatt ne tudjon iskolába járni.

A MEOSZ azért küzd, hogy ezek az eszközök minden érintett számára alanyi jogon elérhetőek legyenek. A Te döntésed az Én esélyem! Egyetlen fogyatékossággal élő ember sem szorulhat ki az iskolapadból azért, mert az állam nem biztosítja a számára szükséges eszközöket. Ha egyetértesz ezzel, kérjük segítsd egy megosztással a MEOSZ munkáját, hogy a mozgáskorlátozott emberek számára ne kiváltság legyen a tanulás!