„Együtt az úton…szegregáció, integráció, inklúzió” című konferencián járt a TÁRS projekt

A rendezvényen a TÁRS Projekt képviseletében Kiss Róza szakmai vezető is beszámolt a magyarországi kiváltási folyamat fontosságáról és arról a támogató tevékenységről, melyre a folytatásban is számíthatnak a területen dolgozó szakemberek a TÁRS projekt részéről. A nap során további hazai és dán, illetve német szakemberek is megosztották a projekt tapasztalatait és eredményeit a résztvevőkkel.

Az “Exchange of good practices and experiences in relation to the everyday rehabilitation of people with high support needs” című ERASMUS+ projekt célja a lakóotthonokban, lakócentrumokban, illetve támogatott lakhatásban élő értelmi fogyatékos és/vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő, magas támogatási szükségletű személyek hétköznapi rehabilitációjával foglalkozó munkatársak tapasztalatcseréje és képzése volt. A Mohács-Kölked Társegyházközség Pándy Kálmán Otthona által vezetett program partnerei voltak a Viborgi Önkormányzat (DK), a Közép-Dánia Régió (DK), az Alsterdorf Egyesület (Nagyvárad, RO), a Szellemi Sérült Testvéreinkért Alapítvány Budapestről és a Tovább Élni Egyesület Perbálról. A projektet a dán partnerek megbízásából a DBO dán-magyar tanácsadó iroda koordinálta.

A rendezvény résztvevőit – akik között szép számmal a kiváltásban részt vevő intézményi szakemberek is helyet foglaltak – Kirsten Geelan, a Dán Királyság Magyarországi Nagykövete köszöntötte elsőként. Ezt követően a rendezvény házigazdája, Kolutácz Katalin, a Pándy Kálmán Otthon igazgatója kiemelte beszédében, hogy „a dánok 30 évvel előttünk járnak a kiváltásban nyilvánvalóan rengeteg tapasztalattal bírnak, amit szívesen átadtak nekünk és azokat a módszereket is, amikkel ők dolgoznak.” Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár megbízásából Kiss Róza, a kiváltási folyamat módszertani támogatását ellátó TÁRS projekt szakmai vezetője beszélt a hazai kiváltási folyamatról és annak fontosságáról. Előadásában kiemelte, hogy „a Magyar Kormány célja, hogy a fogyatékossággal élő emberek, akik eddig nagy intézményben éltek, ne elzártan a település vagy az országhatár szélén éljenek elszigetelten, hanem minél teljesebb életet élhessenek ezentúl. További fontos cél, hogy a nagy intézményből kiköltöző, fogyatékos emberek egyenlő eséllyel jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz.” Kihangsúlyozta, hogy „a konferencia tapasztalatai azért is fontosak mindannyiunk számára, mivel az ellátórendszer és a jelenlegi ápoló-gondozó személyzet óriási átalakuláson, változáson megy keresztül, sokszor krízishelyzetbe kerülve a változási folyamat során. A TÁRS projekt mindent megtesz annak érdekében, hogy a terepen dolgozó szakemberek új szerepükben is helyt tudjanak állni.” A szakmai vezető háláját fejezte ki a projektben résztvevőknek és a szervezőknek, hiszen a záró konferencia is a fenti gondolatiságot támogatja

A nap további részében Heinz Jacob és Kim Ulrik Tranekjær Søgaard, dán szakemberek mutatták be a hazájukban megvalósításra került kiváltási folyamatot,a jelenlegi ellátórendszert és annak finanszírozási hátterét. Wielfried Knohr, a németországi Herzogsägmühle település szociális szolgáltatójának vezetője a kiváltásról és az integráció, inklúzió nehézségeiről mesélt.

Giflo H. Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviseletében a gödi kiváltást mutatta be előadásában. Beszédének fő üzenete szerint „a múlttal bármennyire is nehéz, de szembe kell nézni. Enélkül a kiváltás folyamata nem kezdhető el.” Elmondta, hogy a gödi kiváltás során olyan célokat fogalmaztak meg a kollégáival, amelynek mentén reálisan meg tudták tervezni a kiváltási folyamatot. Mindehhez felhasználták az NFSZK Nonprofit Kft. által kidolgozott IFKT módszertant. Céljaik között szerepelt többek között, hogy javuljon a lakók életminősége, mindenki a saját ütemében tudjon haladni, fenntartható infrastruktúrát és szolgáltatásokat hozzanak létre, figyelve mindeközben a szakápolási igényekre és a viselkedési kockázatokra. Előadása során bemutatta a vásárolt épületeket is, melyekbe hamarosan megkezdődnek a kiköltözések.

Dr. Regényi Enikő, az ELTE adjunktusa, a SZESETA vezetője a dán viselkedés-előrejelző eszköz bevezetésének tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy „az általuk fenntartott lakóotthonukban a legizgalmasabb feladat az volt, hogy hogyan illeszthető be a szociális keretek közé ez a fajta pedagógiai szemléletet.” A KRAP (Kognitív Képességközpontú Elismerő Pedagógia) módszer a személy képességeire, forrásaira épít, és ezek alapján – vele együttműködésben – különböző célokat tűz ki. A viselkedés-előrejelző eszközt használva kiderült számukra, hogy a team tagjai nagyon máshogy látnak 1-1 lakót. Erre a tapasztalatra lehet és érdemes is építeni. A dánok által kifejlesztett Viselkedés (ön)szabályozási stratégiai eszközzel – mely később elérhető lesz az NFSZK Nonprofit Kft. tanulmányában, – kapcsolatban is nagyon pozitív tapasztalatuk volt, hiszen mind a lakók, mind a velük dolgozó támogatók is jobban megismerhették egymás érzelmi reakcióit. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a konfliktusok csökkenjenek a lakóotthonban.

A dán rendszerről és eszközökről az érdeklődők hamarosan olvashatnak a „Dánia szociális ellátórendszerének bemutatása a magas támogatási szükségletű/súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek lakhatási szolgáltatásának ígéretes gyakorlata” című, tanulmányban.

A “Exchange of good practices and experiences in relation to the everyday rehabilitation of people with high support needs” című ERASMUS+ projektről bővebben a Tovább Élni Egyesület honlapján olvashatnak az érdeklődők, ahol sok hasznos háttéranyag is elérhető.