Esélyegyenlőségi Ösztöndíj – minden, amit tudni érdemes

A felsőoktatási intézmények modellváltása több módosítást igényelt a köz- és felsőoktatási jogszabályokban. Ez, kiegészülve azzal, hogy a honvédségi rendszerben is komoly változások zajlottak az elmúlt pár hónapban, magával hozta a Magyarországon tanuló fiatalok ösztöndíjigényének fejlődését is.

A Lippai Balázs esélyegyenlőségi ösztöndíjat a 463/2021. (VII. 5.) Korm. rendelet vezeti be. Az a magyarországi felsőoktatási intézményben első, nappali tagozatos, felsőfokú tanulmányait folytató, a gyermekvédelmi törvény alapján hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülő magyar állampolgár kaphatja, akinek a benyújtást megelőző évben a tanulmányi átlaga a 3.00-t elérte, és a pályázat benyújtásának félévében felveszi a „Honvédelmi ismeretek” tantárgyat.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 67/A. §-a alapján az a gyermek vagy nagykorúvá vált, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek lehet hátrányos helyzetű, akire az alábbiak közül legalább egy feltétel igaz:
a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,
vagy
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Halmozottan hátrányos helyzetű
a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet tényét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság időtartamára, külön kérelemre állapítja meg a gyámhatóság!

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a Gyvt. 19. szakasza alapján magában foglalja a kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést, évente kétszer nyújtott pénzbeli támogatást, és egyéb, jogszabály által ilyennek minősített kedvezményeket.

A gyermek akkor jogosult erre a kedvezményre, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 145%-át, ha
aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,
ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg
ba) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
bb) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
A nagykorúvá vált gyermek számára is megállapítható a rendszeres gyerrmekvédelmi kedvezményre való jogosultság, ha:
a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,
és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

Figyelemmel arra, hogy egy tanulmányi félévben legfeljebb harminc fő részesíthető Lippai-ösztöndíjban, illetve ha a pályázók száma ezt a keretet túllépi, a halmozottan hátrányos helyzetű pályázókat részesítik előnyben, fontos minden, a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzet fennálltát bizonyító igazolást és okiratot benyújtani!
Ahogy más hasonló ösztöndíjak esetében, úgy itt is komoly szerepe van a tanulmányi eredménynek. Ha két, hátrányos helyzetét illetően azonos tekintet alá eső hallgató versenyez, a tanulmányi eredmény dönti el, végül melyikük nyeri meg az ösztöndíjat.
A pályázó ösztöndíjra való jogosultságát nem zárja ki, ha más ösztöndíjra is jogosult.
Az ösztöndíj havi mértéke a tanulmányi félév első napján érvényes minimálbér 12%-a.

Arról, hogy a „Honvédelmi ismeretek” tantárgy mely felsőoktatási intézmények mely szakjain lesz elérhető, még nincs információ. Ez ügyben érdemes a felsőoktatási intézményeket közvetlenül megkeresni. Velegi Dorottya / MVGYOSZ. Jogi munkatárs)