Ezek a látássérült olimpiai sztárok a „hatodik érzékre” támaszkodnak, amikor versenyeznek – nuus.hu

A szombati olimpiai férfi torna lólengés döntőjében a lólengés-specialista Stephen Nedoroscik levette a szemüvegét, mielőtt fellépett volna az eszközökre.

Sikeresen teljesítette a gyakorlatot, és megszerezte második bronzérmét a párizsi játékokon. De vajon mi a látássérült olimpikon titka?
Nedoroscik nem az egyetlen látássérült olimpikon, aki kiválóan teljesít sportágában. Az ír úszó, Daniel Wiffen, szintén szemüveg nélkül nyert aranyérmet a 800 méteres gyorsúszásban kedden. A brazil tornász, Rebeca Andrade, aki a 2020-as tokiói játékokon aranyat nyert ugrásban, és ezüstérmet szerzett az egyéni összetettben csütörtökön, elmondta, hogy nem látja az eszközöket, amelyek felé teljes sebességgel halad.
Múlt héten Nedoroscik segített az amerikai férfi tornacsapatnak véget vetni egy 16 éves érmek nélküli időszaknak és bronzérmet nyerni a csapatdöntőben. A gyakorlat után elismerte, hogy bár nem látott, amikor a lóra lépett, nem is volt szüksége rá – írja a cnn.com
„A lólengés lényege, hogy végig a kezedet használod,” mondta a CNN-nek. „Érzem, hogyan mozog a testem a ló körül. Nem látom, de nincs is rá szükségem, hogy lássam, mit csinálok, csak érzésből csinálom.”
Egy podcastben az amerikai válogatott focista, Becky Sauerbrunn, elismeréssel szólt Nedoroscikról, és megosztotta saját tapasztalatait a látáskorrekció nélkül játszott meccsekről, mondván, hogy „a futás stílusából meg tudom mondani, ki kicsoda.”
A paralimpikonok, például az amerikai férfi gólball csapat kapitánya, Tyler Merren, évtizedek óta lenyűgözik a közönséget, és látássérülten is elképesztő eredményeket érnek el. Merren, aki retinitis pigmentosában szenved, szinte teljesen vak, de elmondta, hogy „nem érzi magát vaknak”, amikor játszik.
„Amikor a pályán vagyok, nem gondolok a látásra. A fejemben olyan tiszta a kép a tér és a labda helyzetéről, mintha színes lenne,” mondta a látássérült olimpikon.
Az agy segít áthidalni a látás hiányát
Nedoroscik két szembetegséggel küzd: kancsalsággal és colobomával, amely a szem egy részének szövetvesztését jelenti. Dr. Rupa Wong, a Honolulu Eye Clinic gyermek-szemészeti szakorvosa és az American Academy of Ophthalmology szóvivője szerint ezek a feltételek befolyásolhatják a mélységérzékelést, ami kritikus a tornában és más olimpiai sportokban.
Azonban a látássérült sportolók agya képes alkalmazkodni a vizuális input hiányához a neuroplaszticitás révén, amely lehetővé teszi az agy számára, hogy átrendezze az információforrásait.
„A neuroplaszticitás azt jelenti, hogy az agy képes változtatni az információ forrásán, attól függően, hogy melyik csatorna elérhetőbb,” magyarázta Dr. Gordon Waddington, a Canberra Egyetem Sport- és Gyakorlati Orvostudományi Kutatóintézetének professzora.
Mi az a propriocepció?
A propriocepció, gyakran „hatodik érzékként” emlegetve, az a képesség, amely révén a testünk érzékeli saját helyzetét és mozgását a térben. Ez az érzék lehetővé teszi számunkra, hogy érezzük és lokalizáljuk testrészeinket, még akkor is, ha nem látjuk őket.
„Azt tanították nekünk, hogy csak öt érzékünk van, és a látás a domináns érzék. Ez nem igaz” –  mondta Dr. Fabrice Sarlegna, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont és az Aix Marseille Egyetem mozgáspszichológiai és neurotudományi kutatója.
Az olimpikonok és paralimpikonok is használják a propriocepciót. Amikor egy tornász a levegőben pördül és elkapja a rudat, egy úszó irányt vált az úszósáv végén vagy egy goalball játékos passzolja a labdát, propriocepcióra támaszkodnak, hogy koordinálják mozdulataikat és pontosan végrehajtsák azokat anélkül, hogy folyamatos vizuális iránymutatásra lenne szükségük.
„A propriocepció, az a tudatosság, egyensúly és koordináció érzéke óriási jelentőségű egy látássérült olimpikon számára,” mondta Merren.
Kitöltik a hiányosságokat
Bár a látás fontos az olimpiai sportolók számára, a látás hiányában más érzékek lépnek előtérbe. Dr. Sarlegna szerint, ha egy érzék elveszik vagy károsodik, az agy képes kompenzálni más érzékszervi modalitások fokozott feldolgozásával.
Az edzések és ismétlések során az agy növeli a figyelmét az alternatív csatornákból érkező információkra, hogy belső képet hozzon létre, amely lehetővé teszi a sportolók számára, hogy pontosan teljesítsenek anélkül, hogy tökéletes látásra támaszkodnának.
„Nincs egyetlen út ahhoz, hogy valaki jó legyen a sportjában. Nem csak nyitott szemmel és tökéletes látással lehet kiváló eredményeket elérni. Ezek a sportolók sokféle módon érnek el sikereket, támaszkodva más érzékeikre. Ez igazán lenyűgöző,” tette hozzá Wong.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.