Folytatódnak az egyeztetések az akadálymentesítésről

Ezúttal a Göncz Árpád Városközpont csomópontjának akadálymentesítéséről egyeztetett civil szervezetekkel a BKK Mobilitási témacsoportja.

A Budapesti Közlekedési Központ fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek bevonásával, képviselőikkel egyeztetve korszerűsítse, és akadálymentesítse a főváros nagyobb csomópontjait és közlekedési útvonalait. Ezúttal az M3-as metró és az 1-es villamos Göncz Árpád városközpont csomópontjával kapcsolatban egyeztetett a társaság Mobilitási Témacsoportja. A VGYKE-t Fodor Ágnes elnök megbízásából Ruzsa Viktor közösségi civilszervező képviselte.
A Göncz Árpád városközpont Budapest egyik legnagyobb és legforgalmasabb csomópontja, ahol több nappali és éjszakai, leginkább Óbudát Angyalföldön keresztül Zuglóval összekötő buszjárat, az 1-es villamos és az M3-as metró is keresztül halad, az Árpád-híd pesti hídfőjénél átszállási lehetőséget biztosítva az utasok számára. Emellett az M3-as metró Újpest központ és Kőbánya-Kispest között napi több százezres utasszámú forgalmat bonyolít. Így kiemelten fontos, hogy a csomópontban lévő aluljáró teljes körűen akadálymentessé váljon, az aluljáró szerkezetének korszerűsítése pedig mára elengedhetetlenné vált. Amint azt utasként tapasztalhatjuk is, illetve a BKK Mobilitási Témacsoportja el is ismeri, az M3-as metróvonal felújításakor a Göncz Árpád városközpont aluljárójának csak az 1-es villamos megállóihoz vezető feljáróit akadálymentesítették, itt helyeztek el lifteket mozgáskorlátozottak, kerekesszékkel, illetve babakocsival közlekedők részére. Mint azt a Mobilitási Témacsoport február 26-án megtartott ülésén megtudtuk, az M3-as metró felújításakor a csomópont teljes körű akadálymentesítése forráshiány miatt maradt el. A problémát nehezíti, hogy az akkor beszerzett építési engedélyek azóta lejártak, így egy teljesen új közbeszerzési, engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni a kivitelezés megkezdése érdekében. Azonban a BKK Mobilitási Témacsoportja fontosnak tartja, hogy az egyeztetések és a tervezés – az egyeztetések eredményeit figyelembe véve – még a források újbóli rendelkezésre állása előtt megtörténjenek, hogy azután már ténylegesen csak az engedélyeztetési eljárásokra és a kivitelezési munkálatokra kelljen összpontosítani. Így a tervek szerint a teljes beruházás 2029-re készülhet el.
A február 26-i egyeztetésen is több fogyatékossággal élő emberek érdekeit képviselő civil szervezet, köztük a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete képviseltette magát. Az ülésen részt vett még a mozgássérültek és a siketvakok érdekképviseletét ellátó szervezet is.
A felmerülő igények alapján a projekt főbb elemei:
1. Akadálymentesítés: lift négy kijárathoz, gyalogátkelőhelyek kialakítása a felszínen Észak-Dél irányban, emellett taktilis jelzések beépítése az aluljáró teljes területén a padlóburkolat teljes cseréjével.
2. Az aluljáró teljes szerkezetének felújítására is sor kerül, beleértve a világítást, a tűzjelző rendszert, az utastájékoztató rendszert, amely a fizikai akadálymentesítés mellett legalább ennyire fontos infokommunikációs akadálymentesítés része.
3. A felmerülő igényekre tekintettel illemhelyeket, zuhanyzókat és családi mosdót alakítanak ki.
4. Megoldják a kerékpáros átjárást, és javítják a buszmegállók megközelíthetőségét.
5. Felmerült úgynevezett tolósínek elhelyezése is a lépcsők mentén, melyek segítségével a kerékpárosok könnyedén használhatnák a lépcsőket. Ez azonban az egyéb fogyatékossággal élő, pl. látás- és mozgássérült utasok biztonságos közlekedését kimondottan veszélyeztetné, hiszen ez által nem tudnák használni a korlátokat. Így végül ennek az ötletét a Témacsoport elvetette. Adódott a kérdés: Hogyan lehet kompromisszumos megoldást találni a kerékpárosok és a mozgás- és látássérült utasok biztonságos és akadálymentes közlekedtetésére? Babits Bernadett rehabilitációs környezettervező szakmérnök, az MVGYOSZ munkatársa felhívta a résztvevők figyelmét az erre vonatkozó rendelkezésre. Ennek értelmében abban az esetben, ha az adott lépcső szélessége eléri vagy meghaladja a 2,7 métert, akkor középen osztókorlátot kell elhelyezni, úgy, hogy legalább 1,5 méter szabad hely legyen. Így megoldható lenne az, hogy a lépcsőkar egyik felén a korlát segítségével közlekedő látás- és mozgássérültek, míg a másikon a kerékpárosok közlekednének. A kerékpárosok a nekik fenntartott lépcsőkaron a falhoz legközelebb eső részre épített kerékpártoló síneket, míg a többi utas a másikon lévő korlátot használhatná. A látássérültek részére kialakítandó vezetősávok pedig a másik lépcsőkar két oldalához vezethetnének. A probléma megoldása főképp azért fontos, mert a nagy forgalmú Róbert Károly körúton keresztül a jövőben sem fogják tudni biztosítani az átkelést a kerékpárral közlekedő utasok részére, így marad az akadálymentesített aluljáró.
Felmerült még a Témacsoport munkatársai által csak „szifonként” emlegetett átjáró, a metró vágányai alatt lévő lépcsők akadálymentesítése is Ruzsa Viktor által: Lehet-e ferdelifteket kialakítani a vágányok alatt lévő mozgólépcsők helyén? A Mobilitási Témacsoport illetékese válaszában elmondta, hogy ezt az aluljáró vasbetonszerkezete nem teszi lehetővé, illetve az aluljáró ezen része a kialakításra kerülő Észak-Dél irányú gyalogátkelők és a liftek segítségével elkerülhető lesz.
A BKK Mobilitási témacsoportja március 13-ig várja a további észrevételeket, javaslatokat a bevonas@bkk.hu emailcímen.

Ruzsa Viktor
közösségi civilszervező

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.