Hatalmas változások várhatóak az egészségügyben

Az augusztus 1-jén életbe lépett egészségügyi béremelés kapcsán ismételten középpontba került a közbeszédben az egészségügy. A béremeléssel párhuzamosan az elvándorlásról, a kórházak állami kézbe vételéről és a növekvő költségekről esett szó. A Világbank adatai szerint az Európai Unió országai 2000-ben átlagosan még csak a GDP 8 százalékát fordították az egészségügyre, az arány 2010-ben az össztermék 9 százaléka volt, és várhatóan tovább nő majd, 2030-ra a GDP 14 százalékát fogja kitenni.

Magyarországon a szektorra fordított kiadások összege 2009-ben a GDP 7,4 százaléka volt, jelentős mértékben elmaradva olyan államokétól, mint Hollandia (12), Franciaország (11,8) vagy Németország (11,6 százalék). A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint az egészségügy számára ? a nehéz gazdasági helyzeten túl ? olyan tényezők, mint az öregedő társadalom, az egészségügyi technológiák és eljárások folyamatos bővülése, illetve drágulása is kihívást jelent, ami hosszabb távon szemléletváltást sürget nem csupán az egyes tagállamok, de a társadalmak részéről is.

Kapuőrök
Az unió államainak az egészségügyi rendszerük racionalizálása érdekében meg kell határozniuk az átalakítás mikéntjét. Ennek kapcsán olyan alapvető kérdésekben kell döntésre jutniuk, mint hogy megoldást jelenthet-e a szektor európai szintű integrációja ? hasonlóan a most alakulóban lévő fiskális harmonizációhoz ? vagy elég a nemzeti szintű szabályozás. Ezenkívül az is döntésre vár, hogy a közfinanszírozású vagy inkább a magánfinanszírozású egészségügy irányába kell haladni, illetve hogy a betegségek megelőzésére (proaktív) vagy kezelésére (reaktív) érdemes inkább hangsúlyt fektetni ? olvasható az elemzésben.

Az MPK úgy látja, a hatékonyság szempontjából elengedhetetlen a háziorvosok kapuőri szerepének erősödése, ami hazánkban is kiemelt eleme az egészségügyi kormányzat reformelképzeléseinek. Fontos lépés a költségek csökkentésének sorában a lakosság egészséges életmódra nevelése, hisz a megelőzés olcsóbb és kedvezőbb ? mind a beteg, mind a költségvetés szempontjából ?, mint a kezelés. Pont ezzel a céllal vezették be hazánkban a népegészségügyi termékadót (csipszadó), amely külön adóval sújtja, ezáltal drágítja az egészségre káros anyagokat tartalmazó élelmiszereket, megkísérelve ezáltal egészséges táplálkozásra ösztönözni a fogyasztókat ? véli az intézet.

Megelőzés

Az Economist Intelligence Unit által megkérdezett szakértők a következő évtizedekben költséghatékonyabb, össztársadalmi szempontból kevésbé szolidáris egészségügyi rendszert prognosztizálnak, amely Európában példátlan mértékben fog támaszkodni a magánbiztosítókra, illetve a társadalmakon átívelő elektronikus adatbázisokra. A Semmelweis-terv is célul tűzte ki egy hatékonyabb, egységesebb struktúra kialakítását, amely ? a nyugati törekvésekkel összhangban ? a betegségek megelőzésére kíván hangsúlyt fektetni, szerepel a tanulmányban.

?Ugyan egy államokon átívelő uniós szintű egységes egészségügyi rendszer kialakítása egyelőre még elég futurisztikusnak tűnik, mégis az unióban jelenleg végbemenő integrációs folyamatok a monetáris politika területén előrevetítik egy esetlegesen később megvalósuló, a jelenleginél lényegesen szorosabb harmonizáció lehetőségét a betegellátás területén? ? zárul a politikai elemző intézet tanulmánya.

Adta hirül a meosz.hu és mno.hu

Ezeket is olvassa el:

Rájöttek, hol kezdődik az agyban az Alzheimer-kór

750 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 7 idős, krónikus beteg

Előrehaladott emlőrákban is van remény

Magyar kutatás indul a koronavírus-fertőzésen átesettek bevonásával

Orvosi műhibaperek „áldozata” lett Horváth Éva

Harminckét ember koronavírus-fertőzött a Vakok Szegedi Otthonában