Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb

Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük.

A jövő évi költségvetés 2,7 százalékos inflációval számol, így ennyi lehet a nyugdíjemelés is, hiába prognosztizál már a jegybank is 3,1 százalékos pénzromlást. A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés, csak arra számíthatnak, hogy jövő novemberben kapnak nyugdíjkorrekciót. Megeszi az infláció a nyugdíjakat, és a kanyarban sincsenek a béremelkedéshez képest, ezért a nyugdíjas szervezetek a problémák orvoslását sürgetik. A HírTV összeállításában célként már pontos szám, 12 százalékos nyugdíjemelés is elhangzott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László lapuknak annyiban finomított a dolgon, hogy nem mondtak ki konkrét számot, de azért megjegyezte,elfogadnák a 12 százalékos nyugdíjemelést. Egyetértés van a szervezetek között abban, hogy a nyugdíjemelés metódusa nem igazságos, és hogy más alapokra kellene helyezni a jelenlegi, inflációkövető modellt. Át kellene írni a nyugdíjemelés szabályát Több okból is: a jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek. A százalékos nyugdíjemelés tovább növeli a kisebb és nagyobb nyugdíjak közötti szakadékot. Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek, és tovább nőnek az emeléssel. Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezért szorgalmaz differenciált, és a tervezett, 2,7 százalékos inflációnál nagyobb nyugdíjemelést. Az inflációkövető nyugdíjemelés ugyanis csak szinten tartást jelent. Sőt, mivel az átlagos inflációt veszik figyelembe, nem a nyugdíjas fogyasztói kosarat, az értékmegőrzés is kérdőjeles – érvelt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi. Óriási a lemaradás a bérektől A bérkiáramlás 10 százalék feletti, így óriási szakadék támadt a bérek és nyugdíjak között, és csak tovább nő, ha nem változik semmi. A Pénzügyminisztériumban viszont a lapuknak adott válasz alapján nem így érzik:A kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 2011 és 2017 között a nyugdíjak átlagosan több mint 26 százalékkal nőttek, a vásárlóerő pedig mintegy 10 százalékkal. A gazdaság erősödik, hatodik éve emelkednek a bérek. A kormány arra törekszik, hogy a nyugdíjasok is érezzék a gazdasági növekedés pozitív hatását, ezért már három alkalommal adtunk 10 000 forint értékű étkezési Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, és tavaly, Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni, amire várhatóan idén ősszel és jövőre is lesz lehetőség. A nyugdíjas szervezetek szerint azonban a nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány is csak aprópénz, nem épül be a nyugdíjba, és nem is biztos. Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved. Ez a nyugdíjak leértékelődését jelenti, és a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet. Juhász László szerint ráadásul az árak előbb-utóbb a kiáramló bérekhez fognak igazodni, nem a szerényebb nyugdíjakhoz. Az Országos Nyugdíjas Parlament minimális célja, hogy az átlagos emelés azonos legyen az idei GDP-növekedéssel. Azaz 3 helyett 4,5 százalék legyen. A nyugdíjemelés növekményét pedig használják fel nyugdíjkorrekcióra úgy, hogy az átlag alatti járandóságúak kapjanak belőle. Azt szorgalmazzák, hogy az idei bérnövekedés (12 százalék) és infláció (3 százalék) átlaga, vagyis 7,5 százalék legyen a nyugdíjemelés. Juhász László szerint inkább a vegyes indexálásra kellene koncentrálni, nem a svájcira. Ha például 25 százalékban vették volna figyelembe az idei bérkiáramlást, és 75 százalékban az inflációt, akkor már az idén is 5,25 százalékos nyugdíjemelés lehetett volna. Aztán lehetne fokozatosan változtatni az arányokon. Háromszorosára kellene emelni a minimálnyugdíjat A legkisebb öregségi nyugdíj összegét (ami 2008 óta változatlanul 28 500 forint) radikálisan fel kell emelni, visszamenőlegesen, az infláció mértékével – jelentette ki Karácsony Mihály. Még akkor is, ha minimálnyugdíjat nagyon kevesen kapnak, inkább egy viszonyszám, ami alapján 14 ellátást folyósítanak, például a gyest is. A KSH adatait alapul véve 2008 és 2015 között több mint 25 százalékos volt az infláció, plusz az idén 3 százalék körüli lehet. Ergo mintegy 28 százalékos emelés kellene, ami nagyjából 8000 forint. De nagyon sokan a minimálnyugdíjnál, sőt 25 ezer forintnál is kevesebbet kapnak. Juhász László szerint a jóval az átlag alatti nyugdíjakra legalább a GDP-növekedéssel egyenlő emelést kellene adni, már idén. És el kellene érni, hogy akárcsak a minimálbér, a legkisebb öregségi nyugdíj is elérje a létminimumot. Ezek szerint mivel az egy fős nyugdíjas háztartásban legutóbb 81 405 forint lett a létminimum értéke, ennyi kellene legyen a minimálnyugdíj. Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjemelésnél jó kiindulás lehet a GDP-növekedés és a svájci indexálás is. A differenciált nyugdíjemelést viszont csak úgy tudja támogatni, ha azt nem a nyugdíjalapból fedezik, hanem más forrásból. Ezt mondatja vele a szociális érzékenység, és az, hogy a nyugdíj alapelve (a nyugdíj a ledolgozott évek és a befizetett járulékok után járó jövedelem) biztos pont maradjon. Van miből fizetni Juhász László szerint a nyugdíjrendszer észre sem vette, hogy nagyjából 600 ezer kivándorolt magyar már nem itthon fizet járulékot, és azt sem, hogy a munkáltatói járulék helyére 2012-ben belépő szociális hozzájárulási adóból (szocho) egyre kevesebbet irányítanak a nyugdíjalapba. Idén 79,5 százalékot, jövőre már csak 70,22 százalékot. Évek óta pluszban van a nyugdíjkassza, mintegy 400 millió forinttal több folyt be az utóbbi években, mint amennyit kifizettek. A Nyugdíjbiztosítási Alap egy költségvetési sor, és mint ilyen, politikai döntés függvénye, hogy mennyi – nyomatékosította mindhárom nyilatkozó. Politikai döntés az is, hogy mit kell finanszírozni a nyugdíjalapból. Amíg van költségvetés, nyugdíjbiztosítási alap, addig a nyugdíjrendszer fenntartható, a többi csak tervezés kérdése – magyarázta Karácsony Mihály. Amíg 4 százalék feletti a növekedés, nincs okunk aggódni. Egy dolog gátolhatja a nyugdíj fenntarthatóságát: az ország versenyképessége. És bár a mutató nagyon nincs rendben, így sincs fenntarthatósági probléma. Orbán régebben kereste az idősek kegyeit Ősszel összehívják a megyei, majd az országos nyugdíjas parlamenteket, összegyűjtik a problémákat, a megoldási javaslatokat, és közös álláspontot alakítanak ki, amit elküldenek a döntéshozóknak. Kapcsolatot szeretnének a kormánnyal, hogy legyen párbeszéd a nyugdíjas szervezetek, a szakértők és a döntéshozók között. Mert 2010 óta nincs párbeszéd sem a nyugdíjas, sem az idős, sem a szociális politikában. Régen volt az idősügyi tanács, majd az idősek tanácsa, ahova mindig elment Orbán Viktor. A Nyugdíjas Parlament is meghívja őt, de hiába. Egyszerűen rátolják a jogszabályokat a nyugdíjasokra – nehezményezte Jankovics Györgyi, aki szkeptikus azzal kapcsolatban, érnek-e el eredményt. Karácsony Mihály sem túl optimista. De, mint mondta, jó lenne, ha a nyugdíjat nem csak kiadásnak tekintenék. Hiszen a nyugdíjasok is fizetnek mindenféle adót, amikor felélik a járandóságukat. A háztartási munkából is kiveszik a részüket, ami hozzájárul a GDP-növekedéshez. Juhász László is csak a reméli, hogy ha szakértőik jól alátámasztják, akkor előbb-utóbb értő fülekre talál, amit mondanak.
Forrás: 24.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .