Illés Fanni: nagyon jó csapatban úszni

Mi történt az elmúlt egy évben? Hogyan sikerült az akkori mélypont után ilyen jól szerepelni a világbajnokságon?

– Nagyon hosszú és kemény út vezetett idáig – válaszolta Illés Fanni. – Igazán csak az ismerőseim tudják, miken mentem keresztül az elmúlt időszakban. A paralimpia után komolyan elgondolkoztam azon, hogy befejezem az úszást, nem láttam értelmét a folytatásnak, kilátástalannak tűnt minden.

– Minek a hatására változtattad meg a döntésed?

– Ősszel volt egy komoly vállműtétem, sajnos az erősebb, a bal vállamat kellett operálni. Utána hónapokig jártam rehabilitációra, és egyre jobban hiányzott az úszás. Végül is úszni szeretek, ez az amihez értek, ezért a kezelések vége felé már azt vártam, hogy mikor tudok megint rendesen edzeni.

– Régóta harcolsz azért, hogy az S6 helyett az S5-ösök között tudj versenyezni, a felülvizsgálati kérelmeket általában elutasítják, ha az indoklás során a kérelmező nem tud igazolást bemutatni egy komoly orvosi beavatkozásról.

– Korábban engem is elutasítottak, a műtétem azonban elég komoly beavatkozás volt, jövőre ezért ismét beadjuk a kérelmet a kategória-váltásra, remélem sikerrel járunk.

– A műtét mellett a másik komoly változás az volt, hogy Budapestre költöztél, ezt a váltást hogyan sikerült feldolgozni?

– Egy félreértés miatt sokan azt hitték, hogy a paralimpia után, már szeptemberben Pestre költöztem, de ez nem így történt, erre csak idén februárban került sor. Az első héten kerestem a helyem, de szerencsére a kollégiumban is nagy szeretettel fogadtak, és rengeteget segítettek az új csapattársaim, Engelhardt Kati, Kézdi Réka és Ráczkó Gitta. Kata és Gitta minden nap értem jöttek, és elvittek az edzésre. Úgy érzem, hamar megszoktam a budapesti életet, a hétvégéken pedig mentem haza a családomhoz. Az is nagy változás volt, hogy a Vasasban csapatban edzettem, másokkal együtt, korábban egyedül kellett gyakorolnom. Nagyon jó csapatban úszni, nagy élmény volt a többiekkel együtt készülni, Magyarovits Zoltán és Szabó Álmos személyében kiváló szakemberekhez kerültem, akik rengeteget beszélgettek velem, a lelkem ápolásával is sokat foglalkoztak.

– A műtéted és a rehabilitáció után mikor tudtál teljes intenzitással edzeni?

– Júniusban már maximálisan terhelhető voltam.

– Ehhez képest a hat döntős szereplés parádés teljesítmény!

– Én is elégedett voltam az eredményeimmel, nagyon jót tett nekem, hogy az első számomban, 400 m gyorson döntős lettem, és a döntőben sikerült megszereznem a hatodik helyet. Végig nagyon jól éreztem magam a vb-n, óriási élmény volt a váltókban úszni a lányokkal, az ott szerzett ötödik helyek óriási örömöt jelentettek, mert ezeket csapatban, együtt értük el.

– Melyik eredményed lepett meg a leginkább?

– Az, hogy döntős lettem 100 m háton, erre nem számítottam. A kedvenc számom a gyors, szeretem a mellet is, persze háton is szívesen úszom, de ilyen eredményre nem számítottam. Aztán a döntőben hetedik lettem, aminek szintén nagyon örültem.

– A pekingi paralimpián 2008-ban még Te voltál a legfiatalabb a csapatban, most viszont már rutinos versenyzőnek számítottál.

– Élveztem ezt a szerepet is, Sós Luca és Pap Bianka nagyon aranyosak, kedvesek voltak, az uszodában rengeteget kérdezgettek a riválisokról, akiket a többiekkel mi már jól ismerünk, hiszen évek óta együtt versenyzünk. Mindkét lány okosabb, érettebb a koránál, és nemcsak profik, hanem tehetségesek is. Bianka naponta Szigetvárról jár edzeni Pestre, ezt kitartás, elhivatottság nélkül nem lehetne csinálni, és ez látszik a hozzáállásán, az eredményein is. Azért is döbbenetes a kislányok teljesítménye, mert én tizenhárom évesen tanultam meg úszni, ők pedig ennyi idősen már felveszik a versenyt a világ legjobbjaival. De nem szabad megfeledkezni Adámi Zsanettről és Rácz Nikiről sem, Niki a szobatársam volt a vb alatt, Lucáék pedig sokszor jöttek át hozzánk beszélgetni. Minden szempontból jól sikerült a vb, és nagyon sokat adott nekem.

– Mennyi időd jut a pihenésre az új feladatok előtt?

– Öt napra elmegyek nyaralni, utána kezdődik az iskola. Azt még nem tudom, mikor folytatjuk az edzéseket, de mivel nagyon szeretek úszni, remélem, október, november környékén már lesznek megint edzések.

Forrás: rehabportal.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41