Kereseti korlát július 1-től

A komplex újraminősítés előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalók keresőtevékenységet a korábbi ellátásuknak megfelelő korlátok között folytathatnak, tehát aki 2012. előtt rokkantsági nyugdíjas volt, annak 6 havi kereseti átlaga nem haladhatja meg az ellátása kétszeresét és a havi minimálbért, aki rendszeres szociális járadékban részesült, annak pedig hat havi átlagkeresete nem haladhatja meg a minimálbér 80 százalékát. A komplex újraminősítés után megállapított rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni nem szabad. A törvény alkalmazásában kereső tevékenységnek a foglalkoztatási törvény (1991. évi IV. tv.) szerinti kereső tevékenység tekintendő. A foglalkoztatási törvény értelmezésében kereső tevékenység: minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve, azzal hogy Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység és a nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek. Fontos megemlíteni, hogy míg a korábbi szabályok szerint a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kellett figyelembe venni a keresőtevékenységből származó összeghatár megállapításánál (illetve kell is a mai napig a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, rehabilitációs ellátás valamint az életkort be nem töltött öregségi nyugdíjas esetében), addig a Mmtv. szerinti rokkantsági ellátásnál a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet. Ennek szem előtt tartása különösen fontos lehet az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytató ellátottnak. Az egyéni és társas vállalkozó ugyanis havonta legalább a minimálbér 150 százaléka után köteles megfizetni az egészségbiztosítási járulékot, sőt amennyiben főtevékenysége legalább középiskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum 150 százaléka után. A 108.000 forint 150 százaléka viszont már meghaladja a minimálbér 150 százalékát, ami egyben azt jelenti, hogy a rokkantsági ellátásban részesülők ellátása veszélybe kerülhet vállalkozói tevékenység folytatása esetén.

Ezeket is olvassa el:

A FEJLESZTŐ ISKOLÁK MEGSZŰNÉSÉTŐL TARTANAK A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MIATT

KOMPLEX SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER ÉPÜL KI A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐKNEK

Változott a kedvezményes belépőjegy ára a Fővárosi Állat- és Növénykertbe

Nem lesz pénz ötezer fogyatékkal élőre?

Akadálymentes gyermekprogramok a Szépművészeti Múzeumban

"Beteg ország" hazánk