Két évig is várhatunk egy műtétre Magyarországon

A kórházi várólistákkal az csak az egyik baj, hogy túl hosszúak. Legalább ilyen problémás, hogy éppen azt nem lehet megtudni általuk, hogy valójában hányan várnak a szükségesnél jóval hosszabb ideig egy egészségügyi beavatkozásra – derült ki a Kórházszövetség legutóbbi kongresszusán.

Az országos várólistarendszert az OEP üzemelteti, de érvényes adatokkal a kórházaknak kell feltölteniük. A publikus felületen jelenleg 68 ezer beteget tartanak nyilván, és egyre több a 60 napon túli várakozásra kényszerülő beteg. Legtöbben szürkehályog-műtétre várakoznak, a leghosszabban pedig a protézis műtétre kényszerülők – mondta kongresszusi előadásában Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója.
Protézisműtétekre akár 400-800 nap is lehet a várakozási idő. Ugyanakkor több ezer beteg ellátását nem jelentik, a teljesítési jelentésekkel összefuttatott nyilvántartás szerint a 68 ezerből 58 ezren várnak valójában az ellátásra – tette hozzá. Egy hozzászóló rámutatott, ez sem lehet megbízható adat, miután a várólistákon nincs elkülönítve az azonnali beavatkozásra szoruló, de várakozni kénytelen beteg attól, akit még nem kell megoperálni, vagy nem is akarja magát megoperáltatni, de az orvosa már előjegyzésbe veszi.
A rokkantságot okozó betegségek ellátásánál 400-800 naposra nyúló várólisták kapcsán a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István a rendezvényen összefogásra szólította fel az orvostársadalmat. Mint fogalmazott, nem kötelező a végtelenségig elfogadni, hogy lesz, aki financiális okok miatt nyomorodik meg, – ez politikai kérdés, kutyakötelességük az egészségügyi vezetés harcát támogatni, s a helyzet tarthatatlanságáról a kormányt és a parlamentet meggyőzni.

Szócska Miklós szakállamtitkár válaszában kifejtette, nem veszi fel a politikai kommunikációs kesztyűt, mindazonáltal látják a várólistákkal kapcsolatos problémákat, dolgoznak rajta és erre is lesz megoldás. Méltányosságot kért a rendszerben dolgozókkal szemben, s úgy vélte, a MOK elnökének azt az etikai kérdést kellene feltenni, hogy a kollégái hány százalékát műtik meg a várólistáról a betegeknek és hány százalékát azon kívül, mert szerinte itt vannak a financiális kérdések.
Fel sem kerül mindenki

Szakértők a várólisták megbízhatóságának egy másik aspektusra is felhívták lapunk figyelmét, jelesül arra, hogy sok beteg fel sem kerül a várólistára, orvosa ugyanis tévesen úgy tájékoztatja, hogy az adott beavatkozást nem finanszírozza az OEP. Az intézményrendszerben ellátás nélkül keringő betegek közül a potenciális várólistások száma szintén felbecsülhetetlen.

Átalakítás előtt az ügyeleti ellátás

A Kórházszövetség kongresszusán terítékre kerültek az ügyeleti ellátás anomáliái is. Paller Judit országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy az ügyeleti ellátás zökkenőmentes bonyolítása nem csak a betegellátásszervező felelőssége, hanem az abban résztvevőké is. Mivel az ügyelet havi ciklus szerint zajlik, a feladatra a vis maior esetek kivételével felkészülhetnek az intézmények. Együttműködésre kérte a Pest megyei és a fővárosi intézmények vezetőit, mert mint fogalmazott, enélkül nem fogják tudni biztosítani az ügyeleti ellátást.

Éger István hozzászólásában úgy vélte, az ügyeletek zökkenőmentes ellátásának legnagyobb akadálya, hogy „az önkormányzatok százféleképpen gondolkoznak erről”. Ugyanakkor a lakosság egészségkulturájának fontosságát hangsúlyozva megjegyezte, amíg nem lesz felmenő rendszerben egészségtan-oktatás, addig nincs az a pénz, ami kellő sürgősségi kapacitást eredményez.

Szócska Miklós kifejtette, az önkormányzatok is a központilag szervezett ügyeleti ellátást tartják a leghelyesebbnek, így ebben változások várhatók. A kórházi ügyelet újragondolása érdekében pedig a Kórházszövetséggel és térségi kórházakkal fognak együtt dolgozni.
Stabil az új intézményrendszer

A szakállamtitkár elmondta, túl vannak a hatékony intézményi forma, a háttérintézmény-rendszer felállításán – ez egy stabil rendszer, aki az ideiglenességében bízik, az téved. A problémákkal kapcsolatban józan mértékletességet és kitartást kért. Arról beszélt, hogy holnapra nem tud életpályát ígérni, de tavalyi is volt béremelés, idén is lesz. Lesz forrás az uniós projektekre, így most már a projektmenedzsereken múlik, hogy a fejlesztések időben fejeződnek-e be. Komoly kihívásnak nevezte a működési adatbázisok letisztítását, és egységes ágazati informatikai rendszert ígért.

Szólt arról, hogy most már láthatóvá vált, hogyan terjedtek el a beszerzési modellek, s az hogy, nem „szívózik” rajtuk, nem jelenti azt, hogy nem is lehetne. Ezek a modellek ugyanis hosszú távon nem fenntarthatóak és nem a kórházak érdekeit tükrözik. Hozzátette, mindazonáltal korrekt megállapodásra törekednek az egészségipari szereplőkkel. A határon túli ellátásról szólva megjegyezte, azon lesznek, hogy ezt úgy használják ki az ország érdekében, hogy ne veszélyeztesse a rendszerünk fenntarthatóságát

Adósságrendezés helyett kiegyensúlyozott látásmód

A kórházi tartozások kfizetésének tervezett ütemezéséről érdeklődött Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Emlékeztett rá, hogy az utóbbi időben több fórumon elhangzott, év vége előtt ne nagyon számítsanak a beszállítók plusz forrásra, noha a kintlévőségek 10 százaléka már most is 365 napon túli, 30 százaléka pedig 180 napon túli tartozás.

Szócska Miklós úgy válaszolt, látják a dátumokat, dolgoznak rajta. A gazdasági társaságok visszaalakításával jelentős adósságoktól szabadították meg a rendszert, az intézmények stabilan fognak működni, s a kiegyenesúlyozott látásmódot mindekinek magáévá kell tennie.

Forrás: napi.hu

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .