Ki a nagyothalló?

A halláscsökkenésnek különböző fokozatai vannak az enyhe nagyothallástól a siketségig. Még viszonylag nagymértékű hallásvesztés is jól korrigálható hallókészülékkel, de az egyes szintek között jelentős különbségek vannak.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) adatai szerint Magyarországon a lakosság 10 százaléka, közel egymillió ember küszköd valamilyen hallásproblémával. Körülük 60 ezren siketek, 300 ezren pedig súlyosan nagyothallók.

A nagyothallás és a siketség között azonban jelentős különbségek vannak! A halláscsökkenés fokozatait az úgynevezett audiogram adatai szerint lehet elkülöníteni. A hallásspecialista a hallásvizsgálat eredményét az audiogramon rögzíti. Az eredményül kapott grafikon azt szemlélteti, hogy egy-egy frekvencián melyik az a leghalkabb erősségű hang, amelyet a vizsgálaton résztvevő személy még éppen képes meghallani, tehát, hogy mennyire hallja jól különböző hangmagasságokon az adott hangokat. Ezt a leghalkabb értéket hallásküszöbnek is nevezik.

A hangerőt decibelben (dB) mérik, ahol a 0 db jelképezi a tökéletes hallást (ilyennel senki sem rendelkezik). Eléggé leegyszerűsítve, minél magasabb fokú a hallásvesztés, annál erősebb hang kell ahhoz, hogy egyáltalán meghallja az érintett.

Ha a hallásvesztés enyhébb fokú, azaz bár nem minden erősséget és terjedelmet, de valamennyit hall, van hallásmaradvány, az például hallókészülékkel, vagy implantátummal korrigálható, bizonyos esetekben fejleszthető. A halláscsökkenés mértékével azért is fontos tisztában lenni, mivel a különböző fajtájú hallókészülékeket különböző fokú halláspanaszokra optimalizálják.

A nagyothallók

Mielőtt megnéznénk a halláscsökkenés fokozatait, fontos megnéznünk, kit nevezünk a köznapi nyelvben nagyothallónak. A nagyothallás is egy gyűjtőfogalom: a hallásromlás mértékétől függően ez lehet enyhe, közepes, vagy súlyos fokú. A nagyothallók legnagyobb része idős korban, fiziológiai elváltozások során szenvedi el a halláskárosodást. Ám egyre többen vannak, akiknek a környezeti ártalmak, vagy például hosszú ideig tartó nagy zajhatás miatt (például hangos zene hallgatása) miatt romlik jelentősen a hallása.

Ez azért jelent nagy problémát, mert ők életük nagy részét hallóként élték le, így számukra nehéz alkalmazkodni a hallás csökkenéséhez, elvesztéséhez, így gyakran bezárkóznak, elveszik a kapcsolatot a külvilággal. Különösen igaz ez a súlyosan nagyothallókra.

A halláscsökkenés fokozatai

1. Normál hallás: 0-20 dB (például: a madárcsicsergést is hallja)
2. Enyhe halláskárosodás: 21-40 dB (például: az óra tik-tak hangjait hallja)
3. Mérsékelt halláskárosodás: 41-55 dB (például: nehezen hallja a mindennapi beszédet)
4. Mérsékelten súlyos halláskárosodás: 56-70 dB (például: nehezen vagy nem hallja meg a telefoncsörgést)
5. Súlyos halláskárosodás:71-90 dB (például: már csak hangosabb zajokat, például szirénát hall meg)
6. Igen súlyos halláskárosodás: 91 dB felett (például: nehezen, vagy egyáltalán nem hallja meg a dübörgő motor zaját) Forrás: nem ismert

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.