Ki jogosult Parkolási Igazolványra?

Az, aki – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott,

– látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista,

– 2001. július 1-jét megelőzően vaknak, vagy

– a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak vagy gyengén-látónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, vagy autistának minősül,

és a minősítést szakvéleménnyel vagy szakhatósági állásfoglalással igazolja.

Hol kell igényelni a Parkolási Igazolványt?

A lakóhely szerint illetékes járási hivatalnál. A személyesen eljáró ügyfél a kérelem előterjesztésekor a kérelmet saját kezűleg írja alá. Az ügyfélnek a kérelmet akkor is saját kezűleg kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el.

Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – a körzetközponti jegyző „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel. Az igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít, ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta.

Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető.

A kérelemhez milyen szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást kell benyújtani

– a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személynek?

A rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalását a közlekedőképesség minősítéséről. Ha a szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat.

Ebben az esetben a járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a rehabilitációs szakigazgatási szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.

– a látási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, illetve autista személynek?

A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalást.

– a 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősített személynek?

A területi vezető szemész által kiállított, a vakok személyi járadékát kérelmező nyilvántartási lapot.

– a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet szerint vaknak, gyengén látónak, mozgásszervi, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősülőnek (törvényes képviselőjének)?

A szakorvosi igazolást arról, hogy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K.1.), mozgásszervi fogyatékosnak (L.1–5.), értelmi fogyatékosnak (M.1–2.) vagy autistának (N.1.) minősül

Meddig érvényes az igazolvány?

Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával.

A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra, illetve a szakvélemény hatályának megfelelő időtartamra meghosszabbítható.

Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Az 5 éves időtartam leteltével az igazolvány hatálya további 5 évvel újabb szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül meghosszabbítható.

Mely esetben érvénytelen az igazolvány? Ha

– a jogosult meghalt;

– időbeli hatálya lejárt;

– a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;

– meghamisították;

– a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte;

– a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.

Fontos tudni!

Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen.

Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.

Az igazolvány nem adható át használatra az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

Amennyiben a jogosult maga él vissza az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.

Az igazolványban foglaltak adattartalmát, érvényességét, hatályát, jogszerű használatát a rendőrség és a közterület-felügyelő jogosult ellenőrizni.

Ha az igazolvány kiadásáig a kérelemben feltüntetett adatokban változás következik be, az ügyfél köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet annak megfelelően módosítani.

A nyilvántartott adatok megváltozását az adatváltozást követő 15 napon belül be kell jelenteni a körzetközponti jegyzőnél. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérelmezni kell.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .