Konferencia a könnyen érthető kommunikációról és az egyenlő hozzáférésről

A szakmai rendezvényen az ÉFOÉSZ is képviseltette magát Sallai Ilona és Bercse László önérvényesítők, illetve Czakó Tibor szakmai referens személyében.

A könnyen érthető kommunikáció szerepe az önérvényesítők életében

Kollégáink a „Könnyen érthető kommunikáció az önálló döntésekért” címmel tartották meg előadásukat. A sort Ilona indította, aki a könnyen érthető kommunikáció szerepéről és felhasználási területeiről beszélt és az önérvényesítő munkáról is ejtett néhány szót. Elmondta, hogy önérvényesítőként nem csak magukért, de társaikért is felszólalnak, a könnyen érthető kommunikáció pedig ebben nyújt hatalmas segítséget. Használatával hosszabb, bonyolult szövegeket, például jogi leírásokat is megérthetnek, és azt továbbadhatják társaiknak. Továbbá képessé válnak arra, hogy döntéseket hozzanak, önállóan éljenek és a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak – fejtette ki előadásában.

Könnyen érthető kommunikáció és jó támogatás

Ilona példaként megemlítette a május ötödikén megjelent, Önálló Élet című kötetünket, melyet önérvényesítők írtak és könnyen érthető formában készült. A könyv többek között olyan kérdéseket vizsgál, hogy mit jelent az önérvényesítők számára az önálló életvitel, milyen a jó támogatás vagy éppen milyen segítségre van szükségük az önálló életvitelhez.

Ilona szerint a jó támogatás egyik leghatékonyabb formája a könnyen érthető kommunikáció, melyet a következő, a könyvből merített idézettel támasztott alá: “A jó segítő a háttérbe vonul és hagyja, hogy hibázzak. Segít megérteni a bonyolult dolgokat. Segít a fejlődésben.” Ilona végül a következőképpen foglalta össze gondolatait: „Ha könnyen érthetően beszélnek hozzánk, akkor mindent megértünk. Ha könnyen érthető tájékoztatást kapunk, akkor könnyebben tudunk eligazodni a világban, önállóan élni, véleményt alkotni és döntéseket hozni.”

Könnyen érthető kommunikáció és a politikai életben való részvétel

A következő felszólaló Bercse László volt, aki arról beszélt, hogy a könnyen érthető kommunikáció hogyan tud segítséget nyújtani a politikai életbe való részvételben. „Magyarországon sok értelmi fogyatékossággal élő ember nem szavazhat, mert a bíróság elvette tőlük a választójogot.” – kezdte László, majd hozzátette: „Akinek nincsen választójoga, az nem tud beleszólni az ország ügyeibe, vagyis a közös döntésekbe.” Másik oldalról viszont ott vannak azok, akik habár rendelkeznek választójoggal, de bonyolult számukra megérteni, hogy miről szól a választás, illetve, hogy mit akarnak megvalósítani az egyes jelöltek vagy politikai pártok. A KÉK nekik is eszközt ad a kezükbe, mellyel megérthetik az időnként bonyolult politikai programokat is.

Ilonához hasonlóan László is beemelt egy pozitív példát. A Választójogot mindenkinek! című, 2019-es kötet az Önálló Élethez hasonlóan szintén könnyen érthető módon készült és az Európai parlamenti választásokat járja körül. Bemutatja az Európai Parlament munkáját, összefoglalja, hogy miért fontos a választás, illetve azt is, hogy hogyan lehet szavazni. „Az egyik elvárásunk, hogy ne vegyék el a választójogot az értelmi fogyatékossággal élő emberektől. Inkább segítsenek minket, hogy megértsük a politikát.” – fejtette ki László, aki szerint Európában vannak olyan országok, ahol a politikában is használják a könnyen érthető kommunikációt. Ilyen például Németország, ahol léteznek olyan pártok, akik könnyen érthetően is leírják a választási programjukat.  Hasonló kezdeményezésekre itthon is nagy szükség lenne, de egyelőre csekély a témában fogant írások száma. Vannak azonban jó példák. „2019-ben készítettünk egy könnyen érthető kiadványt az önkormányzati választásokról. Együttműködtünk az Index.hu-val, hogy minél több emberhez jussanak el a könnyen érthető hírek.” – idézte fel László.

Az inkluzív tanítás

A könnyen érthető kommunikáció módszerei akkor válhatnak igazán hatékonnyá, ha a terület vizsgálata során (a „semmit rólunk, nélkülünk elv” mentén) az önérvényesítőket is bevonják a munkába. Kollégánk, Czakó Tibor ezt a következőképp foglalta össze: „Az inkluzív tanítás szemléletváltást is jelent. Általában a gyógypedagógusok tanítják a fogyatékossággal élő embereket. Itt viszont a gyógypedagógusok tanulnak a fogyatékossággal élő emberektől.” László és Ilona például az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon és a Szegedi Tudományegyetemen vesznek részt a könnyen érthető kommunikáció oktatásában. A közös munka mindkét fél számára hasznos, hiszen a hallgatók első kézből kaphatnak értékes információkat, melyet aztán saját projektmunkáik során is felhasználhatnak, miközben ezen projektek eredményei olyan termékek, amelyek gyakorlati segítséget jelentenek az értelmi fogyatékossággal élő embereknek.