LAKÓOTTHONOKBA KÖLTÖZHETNEK A FOGYATÉKKAL ÉLŐK

A program keretében hat intézmény kiváltása már megtörtént, ezekből 600-an költözhettek át kisközösségekbe. Zajlik további 2500 ember átköltöztetésének előkészítése, illetve kiírtak egy újabb, 7500 ember lakóotthoni elhelyezésére szolgáló programot is.

Szekeres Pál hozzátette, hogy mindez azt jelzi, a néhány évtizeddel ezelőtti szegregációval szemben a társadalom ma erőforrásként tekint a fogyatékossággal élő emberekre.

ÉS HOGY MINDEZ MIT JELENT PONTOSAN?

Korábban a fogyatékkal élőket kórházszerű, többágyas szobákkal teli házakban látták el, nagyintézményekben. Ennek oka, hogy a fogyatékos embereket nem egészséges emberekként kezelték, és így az állami ellátórendszer a fogyatékosságuk korrekciójára helyezte a hangsúlyt – írja cikkében az Index. Azonban a modern fogyatékosságügy a fogyatékos embert nem a többségi társadalom jótékonykodására szoruló személynek tekinti, hanem a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagjaként jogok birtokosának, aki aktív, önálló életet élhet.

Ennek a szemléletváltásnak az egyik legfontosabb következménye az intézményi ellátásról a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés reformjának elindulása, azaz hogy a kórházszerű nagyintézmények helyett több kicsi intézményben lássák el a fogyatékkal élőket.

A Magyar Kormány 2011. nyarán döntött a közösségi ellátásra történő áttérésről, melynek stratégiáját a 1257/2011. (VII. 21.) számú Kormányhatározatban rögzítette. A stratégia célja, hogy a következő évtizedekben valósuljon meg a kisebb létszámú, lakókörnyezetbe integrált támogatott lakhatás, és az ott élő fogyatékos emberek segítő szolgáltatások igénybevétele mellett a lehető legönállóbb életvitelt folytathassák. Szociális szakemberek korábban jelezték, hogy a kis intézményekbe „kitagolás” fontos ugyan, de az is legalább ilyen fontos, hogy az állam több szakembert foglalkoztasson ezekben az intézményekben, hogy a bentlakók több figyelmet és nagyobb önállóságot kaphassanak.