Lássuk meg a rászorulókat!

Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapjává nyilvánította október 17-ét. De mit jelent pontosan a szegénység? Ki számít szegénynek? És mit jelent a gyermekszegénység? Ezekről készített rövid összefoglalót a K&H Csoport, amely egy hónappal ezelőtt jelentette be a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérséget támogató, K&H a hátrányos helyzetűekért programját.

Magyarországon a szegénységet a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) létminimum-számításai alapján határozzák meg. Eszerint ma Magyarországon minden harmadik ember a szegénységi küszöb alatt él. A KSH adatai szerint a 10 milliós Magyarországon 1,1 milliónyian tartósan leszakadtak a társadalomról, többszörösen hátrányos helyzetben, kirekesztettségben élnek, ők mélyszegénynek számítanak. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. Az EU statisztikai hivatalának átfogó adatai szerint 2014-ben a magyar gyerekek 35 százaléka, azaz több mint egyharmada él az EU-ban elfogadott átlag szegénységi küszöb alatt. A gyámhatóság a gyermekek 11%-át veszélyeztetettként tartja nyilván, túlnyomó többségét anyagi okok miatt. A hátrányos helyzetű régiókban ez az arány 2-3-szorosa más régiók veszélyeztetettségi arányának. Ezek az adatok önmagukban is sokkolóak, de még szomorúbb a kép, ha megnézzük a számok mögött megbúvó családokat, gyerekeket és az ő életüket. „A hátrányos helyzetű kistérségek közös jellemzője, hogy szinte egyik napról a másikra eltűnt az ipar, és megszűnt a szervezett keretek között történő mezőgazdasági termelés is” – mondja Tibori Tímea az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének senior kutatója. „Aki tehette, elvándorolt, a települések elöregedtek, sok a munkanélküli felnőtt, és ezzel bevétel nélküli családok maradnak hátra. Ez pedig előre vetíti a gyerekek hátrányos helyzetét, ennek tartóssá válását.” A hátrányos helyzetű családok mindössze néhány tízezer forintból gazdálkodnak havonta. Ők általában minden bevételüket alapvető szükségleteik fedezésére, a gyerekek nevelésére fordítják. Komoly nehézséget jelent számukra az élelem, a ruházat, a megfelelő lakhatási feltételek biztosítása a gyermeknek. Ezek a fiatalok komoly nélkülözésben, ingerszegény környezetben nőnek fel, számukra az iskola nem csupán a tanulás helyszínét jelenti, hanem egy olyan helyet, ahol fedél van a fejük felett, ahol meleg van, ahol főtt ételt kapnak, és ahol a tanulás befejezése után lehetőség nyílik a közös programokon – felzárkóztatás, képesség- és készségfejlesztés, sport – való részvételre, szórakozásra is. „A rossz egészségi állapot, a tanulási-, magatartási- és beilleszkedési zavarok, az iskolai lemorzsolódás mind megnehezítik ezen gyerekek számára a későbbi társadalmi beilleszkedést. Olyan hátránnyal indulnak az életben, amit valószínűleg soha nem fognak tudni leküzdeni. Hiszen az iskolai kimaradások, lemorzsolódás, rossz tanulmányi eredmény miatt borítékolni lehet a későbbi szakma, korszerű tudás hiányát, ami máris előre vetíti a munkanélküli létet” – mondja Tibori Tímea. A K&H idén szeptemberben hirdette meg a K&H a hátrányos helyzetűekért programját, amelyben a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben élők – elsősorban a gyerekek – számára nyújt segítséget a K&H eddigi négy kiemelt támogatási területén – a gyermekegészségügy, az előadó-művészet, a fiatalok oktatása és a sport területén. A program keretében a Pénzintézet kiemelten támogatja a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egészségügyi intézményeit, hozzájárul a térségek nevelési és oktatási intézményeinek sportszerekkel való jobb ellátottságához, hátrányos helyzetű fiatalokat visz különböző színházi, komolyzenei programokra és segíti a térségben élő fiatalok pénzügyi tudatosságának növelését. „A K&H a hátrányos helyzetűekért program nem más, mint egy hosszú távú befektetés az emberi erőforrásokba. Hiszen Magyarország jövőbeni gazdasági és társadalmi fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő generáció felnőttként mennyire lesz boldog, egészséges, képzett, egyszóval mennyire tud teljes életet élni” – mondja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója. „A K&H Csoport célja, hogy felelős vállalatként, okos döntésekkel legyen jelen az őt körülvevő gazdasági, társadalmi és természeti környezetben, és ezzel hozzájáruljon a jelen és jövő társadalma számára a teljes élet megteremtéséhez. Bízunk benne, hogy a teljes élet lehetősége mellett ezeknek a fiataloknak élményeket, célokat is adhatunk a program révén.” Ezek a gyerekek az élet számos területén tapasztalják a hiányosságokat, a szűkösséget. Nagy segítség számukra, ha – mindössze átmeneti jelleggel is – de egy-egy területen csökkenhet hiányérzetük. Egy színházi vagy komolyzenei előadás, egy kirándulás a fővárosba, vagy a közeli nagyvárosba mind-mind életre szóló élményt jelentek nekik, és egyúttal megmutatják a továbblépés lehetőségét is.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.