Látszat és valóság a kerekesszékből

Az elmúlt években a középületek felújítására uniós forrást csak kötelező akadálymentesítéssel lehetett felhasználni, így mára az állami és önkormányzati intézmények háromnegyede már mozgáskorlátozottak számára is könnyebben megközelíthető. Más a helyzet a vállalkozásoknál: a szintén az EU által támogatott turisztikai beruházások kivételével jelentős a lemaradás. Vigasztalanabb a helyzet a közműszolgáltatóknál is, a bankok, üzletek, gáz- és vízszolgáltatók, biztosítók épületeinek alig több mint fele akadálymentesített, noha a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény előírja, hogy egy településen lakosságszámtól és szolgáltatástípustól függően hány hozzáférhető közszolgáltatásnak kell működnie.

Egy 1998-as jogszabály szerint 2005-re minden közszolgáltatást nyújtó intézménynek akadálymentessé kellett volna válnia, ám a múlt évtized elejére kiderült, a határidő tarthatatlan, így az állami és önkormányzati középületek 2010-ig haladékot kaptak. A törvény alapján a közösségi, azaz vasúti- és buszközlekedést 2013. január elsejéig, a közüzemi szolgáltatók épületeit 2013. december 31-ig kellett volna mindenki számára hozzáférhetővé tenni. Aztán egy újabb módosítással az évtized elején eltörölték a határidőket.

Noha a hazai építési törvény szerint is az új épületek, illetve a felújítások esetében kötelező az akadálymentesítés, a kivitelezések során azért akadnak furcsa dolgok – mondta Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy megyei Egyesületének elnöke, aki 2015-ig közel három évtizeden át a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Egyesülete (MEOSZ) elnöki tisztét is betöltötte. Az uniós projekteknél kötelező a rehabilitációs szakmérnök alkalmazása, s a beruházás végén a monitorozás, ugyanakkor saját forrás felhasználásánál már nem. Ilyenkor fordulnak elő látszatmegoldások: épül rámpa, de túl meredek, vagy csak kétoldali, azaz háromkerekű kerekes székkel nem használható. Mint például Egerben, ahol az önkormányzat néhány éve akadálymentesített ugyan egy hidat, csak éppen háromkerekű mopeddel és bakakocsival egyáltalán nem lehetett rajta felmenni.

A közösségi közlekedésben is hasonló a helyzet. Ahol új járműveket állít forgalomba egy cég, már csak alacsony padlós buszokat vagy vonatokat vehet, hisz csak ilyet gyártanak.

Vidéken is látható a fejlődés – folytatta Hegedüs Lajos. – Kaposváron például csak alacsony padlós buszok járnak, melyek mindenki számára könnyen használhatók. A Balatonnál is akadnak akadálymentes vonatok, s a transzeurópai vasúti vonalakon is már csak akadálymentesített InterCity- kocsikat lehet újonnan beállítani, ahogyan az elővárosi közlekedésbe is. De a szárnyvonalakon, a kistelepülésekre még mindig a régi, mozgáskorlátozottak számára használhatatlan vonatok és buszok járnak. Pedig az akadálymentesített járatok az egész társadalom számára is hasznosak, legalábbis kényelmesek, ahogy az eredetileg mozgáskorlátozottaknak kifejlesztett tévé távkapcsolókat vagy lifteket is mindenki használja.

Az átlagember gondolkodásmódja lassan változik e tekintetben – jegyezte meg a MEOSZ korábbi elnöke. – Sokszor egy faluban azért nem akadálymentesítenek egy intézményt, mert „csak” egy mozgássérült él a településen. Arra senki sem gondol, hogy bármikor maga is hasonló helyzetbe kerülhet, vagy egyszerűen csak megöregszik.

Mobil segítség

A nyár óta telefonos applikáció segíti a mozgáskorlátozottak mindennapjait egy magyar startupnak köszönhetően: a Route4U térképen mutatja meg az akadálymentes utcákat, üzleteket, bárokat, éttermeket és irodákat. A helyszíneket színekkel jelöli aszerint, hogy mennyire könnyen megközelíthetők kerekesszékkel vagy babakocsival.

Forrás:Népszava

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .