Már az ókori görögök is használtak mozgássérült rámpákat

Az ókori Görögországban már több száz évvel a kerekesszékek feltalálása előtt rámpákat alakítottak ki kőből a szent helyeknél. Tervezőik kifejezetten figyeltek arra, hogy segítsék a bejutást azok számára, akiknek ez valamiért nehézségekbe ütközött.

Segítettek bejutni a templomokba

A rámpák nem voltak különösen gyakoriak a negyedik században, ám az ősi gyógyító templomoknál mégis egész sűrűn találkozhattak velük a korabeli lakosság tagjai. Debby Sneed, a kaliforniai Állami Egyetem régész szerint ez nem véletlen. Egy, az Antiquity tudományos folyóiratban most publikált tanulmányban azt állítja, hogy a rámpákat azért építették, hogy segítsék a bejutást azok számára, akiknek ez valamiért nehézségekbe ütközött, beleértve az időseket, a terhes asszonyokat, a kisgyerekeket, a bottal és mankókkal közlekedőket, a hordággyal szállított betegeket és a mozgáskorlátozottakat.

Nem feltétlenül csak a mozgáskorlátozott személyek segítése volt a rámpák kizárólagos funkciója– állítja Sneed a ScienceAlert online tudományos portálnak adott interjújában. – De szerintem mindenképpen ez volt az építésük elsődleges célja.

Sneed és kollégái számos, ismert szent helyet kerestek fel, ahol érdekes mintázatra bukkantak az ókori görög templomok bejáratánál alkalmazott, rögzített rámpák használatában. Ahogy arról a tanulmányban is beszámolt, a gyógyításra kijelölt szentélyek jóval több rámpával voltak körülvéve.

A tudósok korábban úgy gondolták, hogy ezeken az áldozatnak szánt állatokat terelték a templomokba, ám az új kutatások szerint ezeket rendszerint nem az épületben, hanem azon kívül mutatták be.

Néhol teljes rámparendszert hoztak létre

Sneed kutatásai rámutattak arra is, hogy az egyes szentélyekben jóval több rámpát építettek, mint a többiben. A gyógyítás istenének központjában, Epidauroszban például egy egész, egyedülálló rámparendszert hoztak létre. Ez az ókori Görögország vitathatatlanul legfontosabb gyógyító szentélye.

A rendelkezésre álló bizonyítékok egy tendenciát mutatnak, miszerint azok a gyógyító templomok, ahol sokféle betegséget, sérülést és fizikai állapotot kezeltek, ott több rámpát építettek – magyarázta Sneed. – A bejáratnál található rámpák általában a legmagasabban fekvő helyiségbe vezetnek, a többiek pedig az udvarba. Sneed egyedülálló fogyatékosság-kutatási projektjének eredményeivel azonban nem ért egyet mindenki.

Katja Sporn, az athéni Német Régészeti Intézet vezetője szerint mivel ezeket a rámpákat egy adott térségben találták meg, ezért valószínűleg egyszerűen trendnek számítottak az építészetben, és talán nem csak a mozgáskorlátozottak használhatták.

(Forrás:az Origo)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .