Megalakult a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért

Prof. Dr. Németh János minőségügyi szakfőorvos a VISON2020 hazai vezetője kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért, 2016. május 27-én. A Bizottság fő célkitűzése az elkerülhető vakság és látássérülés megelőzése, a jó látás megőrzése, illetve a látásrehabilitáció elérhetőségének fejlesztése és a vakok és gyengénlátók számára a teljes élet lehetőségének biztosítása.

Az alapító okiratot az MVGYOSZ képviseletében dr. Nagy Sándor elnök írta alá, aki a bizottság programjának meghatározásakor két probléma megoldására hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy rendezni szükséges a vak és gyengénlátó emberek életvitelét elősegítő segédeszközök támogatását, továbbá hangsúlyozta a közszolgálati honlapokhoz, illetve az elektronikus ügyintézéshez való egyenlő esélyű hozzáférés lehetővé tételének szükségességét.
Csaknem 33 ezer, ötvenévesnél idősebb vak és 218 ezer látássérült ember él Magyarországon, az esetek többségében az időskori makuladegeneráció és egyéb látóhártya-betegségek, a szürkehályog, a zöldhályog és a cukorbetegség áll a háttérben – egyebek mellett ez derül ki a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának kutatócsoportja által készített országos felmérés előzetes eredményeiből, áll a Bizottság sajtóközleményében. A több mint 3500 fő bevonásával végzett reprezentatív vizsgálat szerint ez a szám pedig jóval magasabb, mint amennyit a korábbi felmérések mutattak.
Az 50 éves vagy idősebb emberek csaknem egy százaléka szenved vakságban, fél százalékuknak volt súlyos, körülbelül 5 százalékuknak közepes, hozzávetőleg 7 százalékuknak pedig enyhe látássérülése – derült ki a tavaly áprilisban indult három hónapos vizsgálatból, amely részeként összesen 3 ezer 523, az említett korosztályba tartozó emberen végeztek a lakhelyén ingyenes szemészeti ellenőrzést, vércukorszintmérést és kérdőíves felmérést. Mivel a résztvevőket véletlenszerűen választották ki az 50 év felettiek közül, ezért az eredmények reprezentatívak, azaz országos érvényességű következtetések levonására is lehetőséget nyújtanak.
Dr. Németh János egyetemi tanár, a kutatás vezetőjeazt mondja, hogy a vakságot az esetek 45,5 százalékában megfelelő szűrésekkel és vizsgálatokkal meg lehetne előzni. Ehhez szerinte országos szemészeti szűrővizsgálatok bevezetése és folyamatos működtetése lenne szükséges.
A résztvevők ötöde volt cukorbeteg. Nekik évenkénti szemészeti szűrésre lenne szükségük, ezzel szemben több mint a negyedük (27,4%) számolt be arról, hogy vagy egyáltalán nem, vagy a javasoltnál ritkábban jár ilyen vizsgálatra (26,9%). Vidéken és a kórházaktól távol eső településeken a legrosszabb a helyzet.
A cukorbetegség miatti vakság megelőzésére a nemzetközileg is bevált legjobb és hatékony megoldás a telemedicinális szemfenéki szűrőhálózat országos kiépítése és működtetése lenne – mondja Dr. Németh János egyetemi tanár hangsúlyozva, hogy ennek révén a veszélyeztetett cukorbetegek időben kerülhetnének kezelésre, és ezáltal elkerülhetnék a látásromlás kialakulását.
A szűrővizsgálat során párhuzamosan két vizsgálócsoport járta az országot, hogy 105 körzetben, körzetenként 35 ötven éves vagy annál idősebb lakosnál elvégezze a felmérést. A vizsgálócsoportokat szemészek, asszisztensek, nővérek, helyi segítők és sofőrök alkották. A szemészeti vizsgálatok között szerepelt a látóélesség vizsgálata, a szemlencse és rossz látás esetén a szemfenék vizsgálata, valamint cukorbetegség gyanúja esetén a szemfenék vizsgálata a szembogár tágítása után. Mindenkiről kitöltöttek egy adatlapot is, amelyen vakság vagy látásromlás esetén az okokat is rögzítették. Szemészeti eltérés esetén pedig a beteget a legközelebbi szemészeti rendelőbe/kórházba irányították.
A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika kutatócsoportja végezte, a szűrés a Lions Clubs International Foundation által nyújtott pályázati támogatásból valósult meg. A kutatás kivitelezését a Lions Klubok Magyarországi Szövetsége, a Vakok Állami Intézete, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Diabetes Társaság és az Elektronika 77 Kft. segítette.
A vizsgálathoz vásárolt és a szűrés során használt több mint 3 millió forint értékű műszereket – köztük korszerű, LED világítású indirekt szemtükröket vizsgáló lencsével, direkt szemtükröket, bioszenzoros és memóriával is rendelkező vércukormérőket – a kutatócsoport a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának adta át.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .